Ha más munkát nem találok, legfeljebb elmegyek takarítani!
Régen még mondhattuk, főleg mérgünkben a sok álláskeresési kudarc után, hogy ha nagyon nem ment az álláskeresés, hogy „legfeljebb elmegyek takarítani”. Aztán szembejött a valóság, és kiderült, hogy OKJ-s végzettség kell hozz
Régen még mondhattuk, főleg mérgünkben a sok álláskeresési kudarc után, hogy ha nagyon nem ment az álláskeresés, hogy „legfeljebb elmegyek takarítani”. Aztán szembejött a valóság, és kiderült, hogy OKJ-s végzettség kell hozzá, magántakarítói munkák pedig csak szigorúan referenciákkal, ajánlásokkal elérhetők. Manapság, ha takarításból akarunk megélni, takarítási vállalkozást alapíthatunk vagy elmehetünk dolgozni egy ilyen céghez. Nemrég egy takarítócég keresett meg azzal, hogy a takarításban, mint szakmai tevékenységben rejlő lehetőségeket bemutassa nekem. Természetesen, mielőtt eldöntöttem, hogy írok erről, elmentem a cég karrieroldalára (http://makulatlan.hu/karrier.html ). Tetszett, amit ott olvastam – közvetlen, normális hangvételű hirdetés, semmi karótnyelt blabla a versenyképességről meg az önállóan dolgozni tudó csapatjátékosságról, és még fényképet sem kér az önéletrajzra – azt gondoltam, miért is ne?
Még 3 kérdésem volt, a blog fő témáját feszegetve, az állásjelentkezés gyakorlati tudnivalóiról, úgyhogy most ezzel kezdem:
- Mik azok a pontok az önéletrajzokban, amit keresnek, és mi az, ami kizáró ok?
Kizáró okokkal eddig nem találkoztunk, hátrányos helyzetűeket, nyugdíjasokat is szívesen foglalkoztatunk. A tényleges szándék, és a munka minősége az, amit figyelembe veszünk. Amit keresünk, bár lehet benne van a CVben (lelkesedés, szorgalmasság, megbízhatóság, rugalmasság), azok a gyakorlatban legtöbbször meghiúsulnak. Ténylegesen ez kell, és nem csak a CVben jónak hangzó efféle kijelentések.
Ténylegesen dolgozni akaró, termelő embert keresünk, aki egy jó terméket ad ki a kezéből, amiért pénzt kap és nem olyat, aki csak a pénzt szeretné, a munkát pedig ellébecolná. Ez itt hamar ki is derül, mindkét fél részéről.
- Egy nem piacképes diplomás bekerülhet-e?
Természetesen, van is rá konkrét példa
- Ha alacsonyabb végzettségű a jelentkező, előfordulhat, hogy a helyesírása, szövegszerkesztési tudása nem lesz kitűnő, így az önéletrajz nem lesz kellően dekoratív, jól szerkesztett. Takarítói munkánál ez nem is annyira fontos tudás, de befolyásolja-e a döntésüket?
Abszolúte nem befolyásolja. Leginkább szóbeli kommunikáció zajlik. Elegendő ha egy alapszintű írás/olvasási/beszéd készsége megvan az illetőnek, még a nyelvi akadályok sem érdekesek. Tisztában vagyunk vele, hogy nem mérnöki (bár volt már ilyen munkavállalónk is!) képzettségű emberek jelentkeznek, de a szándék, a szorgalmasság, a megbízhatóság és az igényes munka nálunk elengedhetetlen.
----------------------------
És íme, a teljes riport, ami új megvilágításba helyezi a takarítást, mint szakmai munkát. Interjú Püsök Ferenccel, a Makulátlan Tiszta Terület Kft. cégvezetőjével, aki már 15 éve jelen van a takarítói piacon.
- Cégvezetőként hogyan látod a munkaerőpiacot most?
Az elmúlt 1-1,5 évben komoly munkaerőhiány alakult ki, és ezt ezt természetesen mi is érezzük. Sokan kivándoroltak külföldre, ahol jelentősen jobbak a bérek, főként a fiatal, életerős munkaerő, akiknek még nincs családjuk. Az ember minél képzettebb, annál inkább megy a jobban fizetős állások irányába.
De mivel ez azért sok bonyodalommal, kellemetlenséggel is járhat (el kell hagyni az otthont, másik országba költözni, másik kultúrába beilleszkedni), így sokan vannak olyanok is, akik itthon maradtak és akik itt akarnak megteremteni maguknak és családjuknak egy megfelelő életszínvonalat.
- Mit tanácsolnál az álláskeresőknek?
Az embernek el kell érnie, hogy jó legyen a szakmájában, egy olyan szakmában, amelyet itthon is el tud adni. Jelen pillanatban mi arra törekszünk, hogy ne csak egy területre koncentráljunk, hanem több mindenre, igénytől függően. A hagyományos területek mellett (irodatakarítás, magántakarítás), már tevékenységeink közé vettük például a hólapátolást vagy a kisebb kerti munkákat. Ezek sokszor ráadásul a takarítás alatt nem igazán kikerülhetőek. Sokszor ezáltal tudunk versenyképes munkákat biztosítani a dolgozóinknak is.
Adott esetben akár már el tudjuk érni azt is, hogy annyit keressen a kollégánk, mint mondjuk egy osztrák minimálbéres takarító. Nem azt mondom, hogy túl tudjuk szárnyalni, de a kényelmes életre valót itt is meg lehet teremteni.
Most ismét emelkedett a minimálbér, amivel ugye emelkedtek az adók is valamilyen szinten. Így ez jó is, meg nem is... Nekünk is meg kell találnunk az arany középutat, hogy miképp tudunk ebből jól kijönni. De igazából amire törekednie kell valakinek, hogy a feladatát mindig jól és minőségben végezze el, mert akkor az lesz egy eladható termék úgymond!
Sokszor találkozom azzal, hogy a munkaügyi központból elküldenek egy embert hozzám, hogy adjak neki munkát. De már azzal jön, hogy írjam itt alá, hogy ő nem volt alkalmas, és már menne is vissza a hivatalba, mert ott kap valamennyi segélyt...
A segéllyel nincs baj, mert átsegítik az embert a nehézségeken, de csak egy kínszenvedős és nehéz életet lehet abból összehozni! A megoldás az, hogy valamilyen értéket kell adni a társadalomnak. Olyat, amire igény is mutatkozik. Ha az ember odateszi magát, és megtanul egy szakmát, akkor azzal értéket tud adni! Ha nem tanulja meg, akkor nem tud. Ha nem olyat tanul meg, amire van igénye másoknak, akkor szintén nem. Emellett egészen addig, amíg nem válik önállóan dolgozni tudó egyénné, addig mindig valakinek ott kell lennie mellette, fognia kell a kezét, és az gyakorlatilag terhet jelent egy másik ember számára. Valamilyen szolgáltatást nyújtani kell, és akkor jól tud működni a dolog.
- A takarítói szakmában szükség van papírra?
Egy háztartási takarítónőhöz képest egy takarító (tisztítás-technológiai) szakember kb. tízszer annyit tud. Megismerkedett kicsit a kémiával, biológiával, fizikával, sőt egy kis elektronikával is. Különféle gépeket tud működtetni, többféle technológiákat és rengeteg kézi eszközt ismer. Míg egy átlagos takarító az otthoni eszközökön túl (mint porszívó, szokványos tisztítószerek, törlőkendők) nem ismeri behatóbban ezt a szakterületet.
Egy profi már sokféle gépet tud használni. Egy porszívót percek alatt szétszed és összerak, porzsákot, szűrőt cserél, kitisztítja. Ezért léteznek olyan tanfolyamok, ahol megmutatják és betanítják ezeknek a használatát.
Az a tudás, amit megtanulunk, azt senki nem veheti el tőlünk, azt bármikor pénzre tudjuk váltani. Egész addig, amíg valaki mástól várja el az élethez szükséges dolgokat, segélyt stb., addig nem megy a jó irányba. És ez nehéz néha.
Nekem mint egyénnek kell gondoskodnom arról, hogy még véletlenül se kelljen kijutnom az utcára, hanem legyen egy olyan szakma a kezemben, amellyel bármikor gyakorlatilag kenyeret tudok gyártani magamnak.
- Tehát a tudás még mindig érték?
Abszolút, és egyre nagyobb érték. Például egyre nagyobb hiány van a szakmunkásokból. Egy szakmunkásra mindig szükség van. Van olyan kollégám, aki egyetemet végzett és nálam takarít, egyszerűen nem talált a saját szakmájában állást. Én pedig mondtam neki, hogy itt egy szakma, érdemes megtanulni, takarításra mindig igény van!
Ha visszamegyünk a történelemben, akkor tudjuk, hogy az egyiptomiak, görögök mennyire odafigyeltek a tisztaságra. Aztán jött a sötét középkor, ahol nem figyelt erre oda senki. :) Sötét volt és kosz. De most megint egy olyan korszakot élünk, ahol a tisztaságnak egyre nagyobb értéke van, és egyre jobban szeretnének az emberek tiszta környezetben élni.
Tehát jelen korunkban a takarítás egy olyan szolgáltatás, egy olyan igény, amire szükség van a piacon! És minél jobban végzi az ember, annál értékesebb lesz! Mint számos területen, ebben a szakmában is vannak speciális tudások. A tisztítószerek egy része már úgynevezett nanotechnológiával készül. A takarítógépek pedig már a robotika irányába haladnak, sőt, van olyan gép, amely lézerrel takarít! Nagyon komoly távlatok vannak a takarításban, és én nem most kezdtem, mégis csak ámulok, hogy merre tartunk!
Tehát van fejlődési lehetőség, még nem értük el a technológia csúcsát, ki tudja, mit fogunk csinálni száz év múlva, és hogyan fogunk takarítani ezer év múlva, és mikor érjük el azt, amit az Enterprise a filmben, hogy nem kell takarítani, hanem kitakarítja saját magát! :) Na, akkor bajban leszünk mi takarítók! :) De most még nem vagyunk ott, és ha robotok takarítanak majd, azokat a robotokat is majd kezelnie, karbantartania kell valakinek. De nem baj, akkor majd elektromechanikussá fejlődünk tovább. :)
Tehát mindig a képzés visz előre, és a tudás jelenti a hatalmat.
Püsök Ferenc
Tisztítás-technológiai szakember, Tisztítás-Technológiai Tudományok Intézete gyakorlati oktatója
http://makulatlan.hu