Lúzerek, figyelem!

Miután a HR-esek munkájából egy újabb kis szeletet mutattam meg, még tán szimpátiát is sikerült keltenem irántuk, jöjjön a forrázás. Most újra a tombolás rovatunkat olvashatjátok, túlfejlett kritikai érzékemnek köszönhetően

Miután a HR-esek munkájából egy újabb kis szeletet mutattam meg, még tán szimpátiát is sikerült keltenem irántuk, jöjjön a forrázás.

Most újra a tombolás rovatunkat olvashatjátok, túlfejlett kritikai érzékemnek köszönhetően. A célja az ilyen mérgelődéseknek, hogy lássuk: nemcsak a CV-írásban van hová fejlődni. Pont úgy nem megy a másik oldalnak a hirdetések megírása, az igényeik megfogalmazása. Persze az álláskeresők többnyire csendben mérgelődnek egy ilyen hirdetésre, az írójuk nem szembesül következményekkel. A rosszul megírt CV alkotója viszont sokat veszíthet. Azaz kedves HR, megint rajtatok a sor, hogy javítsatok valamin.

Szemben a múltkor kifogásolt hirdetéssel, itt nem az elvárások irreálisak, hanem a hirdetés maga olyan, mintha nem is tudnák igazán, mire van szükségük, és mintha nem is tudnák, hogy a nekik kellő embereket mivel lehet motiválni. Ez önmagában nem lenne baj, de ha nem értek valamihez, szakembert keresek, aki elvégzi helyettem a munkát.

A hirdetés így fest:

Megvártam, míg lejárttá válik, így egy utólagos kritikát talán építő jellegűnek is lehet venni, és még a kiválasztást sem akadályoztam, nem beszéltem le egyetlen jelöltet sem (pedig szívem szerint megtettem volna).

Nézzük a feladatokat: „Megoldásaink tanácsadása és értékesítése” – hogydemivan? Úgy értheti a hirdető, hogy konzultálni kell az ügyféllel, és abból a konzultációból annak kell kijönni, hogy az ő megoldásuk a megfelelő az ügyfélnek. Ezt hívják konzultatív értékesítésnek. Aki ezt a kifejezést nem ismeri, honnan fogja felismerni, ha ilyen képességekkel bíró jelöltet talál? Netán ha egy jelölt ezt a kifejezést használja majd a CV-jében, felismeri-e a hirdető, hogy neki pont ez kell?

Vagy úgy értheti, hogy az ügyfelektől kell begyűjteni igényeket, ami alapján a megoldásuk fejlesztését megtervezhetik, ehhez kell a cégnek magának tanácsot adni. Ez is reális, de mégis melyikre gondolt? Ha mindkettőre, akkor azt miért nem tudta rendesen megfogalmazni?

Esetleg már eladott "megoldásokat" kell az ügyfélnél megtanácsadni, hogy mégis, hogyan is lehet jól használni. Ez viszont nem értékesítői munka, hanem tanácsadói.

Értékesítési terv elérése oké. Meghaladása??? Miféle tervezés van ott, ahol külön feladat meghaladni a tervet, azaz kifejezetten nem tervszerűen dolgozni? És ha esetleg a terv háromszázszorosát adja el a zseniális értékesítő, akkor azt vajon fogja-e a cég kapacitással bírni, vagy belerokkan és tönkremegy? És ha nem haladja meg, „csak” eléri, akkor az milyen teljesítménynek számít? 100%-osnak, vagy … ? Lévén jutalékos munka, nagyon nem mindegy. Meg még „reportolás” is van feladatként. Vagy jelentés, beszámolókészítés, vagy reporting, de ne mixeljünk már, ha lehet.

Pályázáshoz szükséges: referenciák. Aha. A jelölt adja ki egy álláshirdetésre válaszul a legjobb ügyfeleit, abban a reményben, hátha nem használják fel a kapcsolati adatokat, mondjuk értékesítésre. A hülyének is megéri. Sőt, csak annak. Vagy esetleg adjon meg volt kollégákat, főnököket? És ha épp nem szeretné tudatni velük, hogy állást keres? A referenciakérést az utolsó körös interjú után praktikus kérni. Mert akkor már csak kevés referenciát kell ellenőrizni, ami munkaidőben, alaposságban teljesen más lehetőséget rejt. Nem mindegy, hogy 200 vagy 2 jelölt referenciáit ellenőrzöm. Nem mindegy, hogy olyan embernek adunk referenciát, akit már láttunk élőben, és ismerjük, megbízunk benne, vagy simán csak hirdetésre küldözgetjük be az igen érzékeny információkat. És mégis mit mondjon a referenciaszemélynek szegény jelölt, hogy vadidegeneknek adta ki az elérhetőségeit, akik majd lehet, hogy ezügyben keresik, de az is lehet, hogy csak adatokat gyűjtöttek?

Elvárások: 2 év tapasztalat. Miért éppen annyi? Miért nem 3 vagy 5 vagy 1? Mi alapján fogalmazta meg ezt az elvárást? Tapasztalatot értékesítőknél a fellépés és a kapcsolati tőke miatt szoktunk kérni. 2 év még nem egy senior tudás, kapcsolati tőke már van. De akkor mire véljem a következő sort, hogy „Kapcsolati tőke előny”. Érthető, de ha 2 év tapasztalattal nincs ilyenje, akkor milyen értékesítő a jelölt? Vagy csak azért került be ez a sor, mert más hirdetésekben is benne van, és olyan „trendi”?

Nézzük, mit kínálnak: laptopot és mobiltelefont. Egy értékesítőnek ez munkaeszköz, igazán szép tőlük, hogy adnak ilyesmit. De talán túlzás juttatási csomagba sorolni. A takarítónak is adunk felmosófát, jobb helyeken porszívót, mégsem soroljuk be a juttatásai közé. Ettől a „csomagtól” egyetlen – még junior – értékesítő sem fog felmondani, új állásba belevágni. Teljesítmény-alapú, vonzó jutalék. Tekintve, hogy kkv-szektorban kell eladni, vajon ott mekkora lehet egy eladás értéke? A bajban lévő kkv-szektor mennyit tud költeni olyan megoldásra, amit konzultatív értékesítéssel kell eladni (azaz rejtett igény van rá, nem nyílt)? Személyes, konzultatív eladásnál 1 nap kb. 2-3 tárgyalás, kis összegű eladásokért. Ebből nem tudom, hogyan lesz magas jutalék. De legalább van versenyképes alapfizetés, ez pozitívum.

Jelentkezési határidő és várható kezdési idő közt van 2 hét. Ez két dolgot jelent: két hét alatt letudják a kiválasztást, ez jó. De egy normál felmondási idő általában 30 nap, azaz esélye sincs olyan jelöltnek, akinek jelenleg van állása. Ezesetben be kellett volna írni, hogy munkanélküliek jelentkezését várják, és nem szívatni a meglévő állásból pályázókat.

Őszintén, átgondolta ezt valaki?