Szakmai felmérés állásinterjún - vagy átverés?

Az állásinterjúkon általában felmérik a jelentkező szakmai tudását, ez rendben is van. Szakmai tesztek, próbafeladat, vagy sima beszélgetés, lényeg, hogy szakmai tudásodra, tapasztalatodra koncentráljanak. Ehhez képest ebben is el tud

Az állásinterjúkon általában felmérik a jelentkező szakmai tudását, ez rendben is van. Szakmai tesztek, próbafeladat, vagy sima beszélgetés, lényeg, hogy szakmai tudásodra, tapasztalatodra koncentráljanak. Ehhez képest ebben is el tudják vetni a sulykot a munkáltatók… Érdemes átgondolni, hogy szakmai tesztnek álcázott feladatokba mennyi időt, energiát, stresszt vagy hajlandó fektetni, és mikor kell nemet mondani. Elképesztő történeteket hallottam, párat megosztanék tanulságul.

Próbafeladat „enyhe” stresszben

Egy segítettem panaszkodott, hogy feladatként excelbűvölést kapott, ami nem is okozott volna problémát neki. Beültették egy gép mellé egy üres szobába, adtak 60 percet. Ez jónak, korrektnek tűnik. Majd random 2-5-10 percenként rányitottak, hogy készen van-e már, mert az interjúztatónak el kell mennie. Ha csak trükkösek voltak, azért aljas a módszer, ha tényleg közbejött valami, akkor viszont igazán semmi szükség nem lett volna a folyamatos zavarásra. Elég lett volna egyszer szólni, hogy az interjúztatónak el kell mennie, a kész anyagot adja le a kollégának, és majd keresik egymást, bocsánat, ez van. Így én itt inkább rosszindulatot sejtettem. Az állást nem ő kapta, de lehet, hogy így járt jól: ha a cégnél így dolgoznak határidős feladatokon, akkor az nem mutat profizmust.

Más esetben a rendszergazdának jelentkező emberkét belökték a szerverszobába, hogy a kollégák napi munkájában részt vegyen. Ez persze megint rossz fényben tünteti fel a céget, milyen biztonság van ott, ahol bárki éles rendszerben bűvészkedhet állásinterjún? Másfelől kb. 2 órás elfoglaltságra számított a jelölt, hiszen interjúra hívták, nem egész napos munkára, talán illett volna szólni, hogy ha ezt akarták. Másik cég másik informatikusnak olyan otthoni feladatot adott, amire a saját gépe technikailag nem volt alkalmas. Mikor ezt megmondta, akkor közölték vele, hogy így nem lesz állás. Elég sokáig beszéltem a lelkére, mire elhitte, hogy ezt a „lehetőséget” egyáltalán ne bánja, ez nem korrekt cég.

Próbamunka egy teljes feladat kidolgozására

Gyanús, ha a „próbamunka” valami olyasmi, amit a cég később könnyen felhasználhat. Grafikusokkal játsszák el, hogy kidolgoztatnak velük valamit, ami aztán „nem felel meg” - majd pár hónappal később kísértetiesen hasonló anyaggal dolgoznak tovább. Sales, business development pozíciókra kérnek néha konkrét stratégiai leírást, piacralépés, termékbevezetés témakörében, amin több napot is kell dolgozni akár. Egy állás ígéretéért… Jó üzlet ez? Ilyen anyagokat szakértők sok pénzért dolgoznának ki, így meg ingyen van a cégnek, akár többféle is. Ne dőlj be! Így én is jártam, két ígéretes állásinterjú után egy szimpatikus cég jófej vezetőjének már csak egy komplex tervet kellett volna kidolgoznom, természetesen ha bármilyen kérdésem lett volna, akkor állnak rendelkezésemre, mert hű, de akarnak velem dolgozni. Válaszul küldtem egy árajánlatot, hogy ezt mennyiért csinálom meg. Nem gondoltam komolyan, hogy megrendelés lesz belőle, de ugye egy árajánlatból is látszanak egyes sales kvalitásaim :) Balekok meg a túloldalon. Ha ez próbaidős feladat lett volna, akkor sem biztos, hogy vállalom az állást… Mert akkor 1 havi béremért kap olyan anyagot, amiért tanácsadó sokszorosát kérné el. Erre is érdemes gondolni, és mikor állásinterjún azt kérdezzük, mi az a teljesítmény, eredmény, amit próbaidő végére el kell érni, figyeljünk nagyon a válaszra. Persze, aki kellően kiszolgáltatott, mert nincs állása, jövedelme, hajlamos ilyenbe belemenni, ami sajnálatos. Ilyenkor legyen óvatos, és ha teheti, egy nagy értékű anyag megvédése érdekében inkább kérdezzen ügyvédet.

Írásbeli, szóbeli szakmai teszt

Sokszor hiszi a cég, hogy ez aztán de jó lesz, jól felméri az embert. Jó esetben a szakmai vezető állít össze 10-20 kérdéses tesztet, ezekkel általában tényleg kiderül az, hogy tudja-e a jelentkező, amit kell. Rossz esetben letöltenek vmi OKJ-s vizsgalapot, vagy más iskolai tesztet, esetleg valami kókler rak össze olyan feladatokat, hogy a valóban szakembernek számító jelentkező megdöbbenve veszi észre, hogy rossz helyen jár. Legrosszabb, mikor trükkösködni akar a cég, és szándékosan hibás feladatsort, vagy ostobácskának tűnő kérdezőt alkalmaz erre. Esetleg szigorú vizsgabizottságot játszó interjúztatókat, akik folyamatosan bombázzák mindenféle kérdésekkel, egymás szavába vágva, összevitatkozva. „Hogy lássa, hogyan reagál”. Csakhogy ilyenkor nem a szakmai tudás derül ki, hanem a jelentkező türelméről kapnánk képet. De ha az álláskeresői oldalról képzelné el ezt a helyzetet, akkor rájöhetne a cég, meg a trükkösség kiagyalója, hogy ez tévút. Ha az álláskeresőnek azt mondják, hogy gyere, szakmai teszt lesz, akkor arra készül, szakmai tudását leginkább összekapva. És ha ezzel trükkösködnek, akkor azt a következtetést vonja le, hogy ha ezeknél ez a „szakma”, akkor ő köszöni, de nem kér a cégből. És igaza lesz.