Bért emelni és túlélni - álláspiac 2022. szeptember

Szeptemberben több HR szakmai rendezvényen jártam, számos HR-essel beszéltem és itt a HR Portálnál is szondáztuk a munkavállalók hangulatát. Egy kis szubjektív összefoglaló, hol tart most a munkaerőpiac az én nézőpontomból.

Egy hónappal ezelőtti posztomban azt írtam, hogy most a top kérdés a munkahelyeken, mi legyen a bérekkel, mikor, mennyit és milyen formában emeljen a munkaadó. Ez szeptemberre sem változott. A makrogazdasági környezet persze igen. Az éves infláció 15,6 százalékra kúszott feljebb, ezen belül 2022. január-augusztus között 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak és megjöttek az első emelt reziszámlák is. Ez azt jelenti, hogy egy év eleji 10 százalékos béremelés hatása elmúlt, már reálbércsökkenésben vannak ezek a munkavállalók. Ám a valóságban ennél rosszabb a helyzet, ugyanis ebben az évben sokan még 10%-os béremelést sem kaptak. Legalábbis erről árulkodik a HR Portálnál a múlt héten készített online - nem reprezentatív - felmérésünk. Ebben minden harmadik válaszadó arról számolt be, hogy idén nem kapott fizetésemelést. 10 százalék feletti idei emelést pedig mindössze 24 százalék említett.

Jobban figyelni a trendekre és a dolgozói igényekre

Úgy látom azonban, hogy a nagy versenyhelyzetnek kitett vállalatok résen vannak. Akik korábban évente egyszer néztek rá alaposabban a bérekre és az infláció nem volt hangsúlyos szempont a döntésben (csak a cég pénzügyi eredménye), most ők is gyakrabban figyelik a trendeket, havonta kérnek elemzéseket és év közben is belenyúlnak a bérezésbe. A kompenzáció pedig az employer branding része lett. Míg korábban szégyenlősen hallgattak a munkaadók a bérpolitikájukról, most büszkén, sajtóközleményekben jelentik be, hogy mennyit adnak a munkavállalóknak. Igaz, ez elsősorban a jól hangzó, egyösszegű juttatásokra jellemző, a százalékos emelésekről inkább “off the record” nyilatkoznak. Ezzel szemben állnak azok a cégek, amelynek vezetése homokba dugja a fejét. Nincs kidolgozott stratégiájuk a bérpolitikára, a múltbeli emelések is esetlegesek voltak. Persze ez a kép sem fekete-fehér: az egekben levő energiaárak és a romló gazdasági kilátások miatt a cégek túlélése is tét, így költséget is kell csökkenteni, és javítani kell a hatékonyságon. Csak munkaerő-megtartás nélkül sem lehet túlélni...

Most mindennél fontosabb a HR-nek rajta tartani a kezét a vállalat ütőerén. Nagyobb cégeknél ez történhet gyakoribb elégedettségi felmérésekkel, a dolgozói Facebook-csoportokban a hozzászólások figyelésével és arra reagálással, ahogyan azt a Tesco HR vezetője teszi és a középvezetői réteg bevonásával is. Egy HR vezető mondta, hogy a felmondás utáni kilépő interjúkon derült ki, hogy egyes munkavállalók egy sor juttatási lehetőséggel nincsenek tisztában, ami könnyítené az életüket. Éppen ezért a kompenzációs lehetőségek rendszeres kommunikálására a HR-nek érdemes nagyobb figyelmet fordítani. Elképzelhető, hogy a magánegészségügyhöz való hozzáférés, az ingyenes nyelvtanulás, a családtagok által is igénybe vehető segítség nagyobb értéket jelent, mint egy egyszeri x forintos fizetésemelés.   

Fékezi a bérelvásárokat, ha félünk a munkanélküliségtől

Nagy kérdés, hogy az energiaválság mennyire indít el elbocsátási hullámot, mert ez befolyásolja a fizetési igényeket is. Ha kevesebb lesz az álláshely, nő a munkanélküliségtől való félelem, az fékezi a bérelvásárokat. Kékgalléros környezetben ez egyelőre nem figyelhető meg. A kölcsönző cégek gyári környezetben továbbra is magas fluktuációról számolnak be, ami valószínűleg arra vezethető vissza, hogy egymás elől halásszák el a cégek magasabb bérajánlatokkal a munkaerőt. Ezen egyelőre a harmadik országból érkező és felpörgő munkaerőimport sem változtat, ugyanis jönnek a megrendelések, a létszámigények. Csak szeptember első hetében 10 000 új munkahelyet jelentettek be cégek a magyar sajtóban. A kölcsönzők most is százával hozzák a vendégmunkásokat elsősorban Ázsiából (Fülöp-szigetek, Mongólia, Vietnám, Indonézia).

Kérdés lesz az is, mi történik azokkal a munkavállalókkal, akik a vendéglátó-, szállodaipari bezárások áldozatai lesznek. Ugyan elindul hamarosan állami támogatással egy munkahelymegtartó program, ám bizonyosan sokan elveszítik állásukat a következő hetekben ebben az iparágban. Egy ismert kereskedelmi multi HR vezetője azt mondta nekem, hogy számítanak erre a rétegre és már tervezik megszólítani őket.

Egyre nehezebb budapesti albérletbe költözni

A gyenge forint és a dráguló lakhatás hatását az üzleti szolgáltatóközpontok (shared, service center, business service center) is megérzik. “Korábban egy olasz pályakezdő diplomásnak jó első munkahely volt egy budapesti shared service centerben dolgozni, mára ez megváltozott. Drágult az albérlet, kevesebbet ér a fizetés euróban, rendkívül nehéz az olaszul magas szinten beszélő műszaki munkakörök betöltése”  - mondta egy SSC-ben dolgozó olasz részlegvezető. Romlott az ajánlat értéke a harmadik országból érkezők esetében is, ugyanis ők dollárban számolják a fizetést. Ám ott a honi és a magyar bérkülönbség még ellensúlyozza a trendet.

Panaszkodnak a HR-esek arról is, hogy az elszálló budapesti lakhatási költségek az országon belüli mobilitást is fékezik. Szellemi munkára vidékről már csak akkor költözik fel egy pályája elején járó munkavállaló, ha a cég fizeti az albérletet. Akad arra is példa, hogy 100 százalék home office-ba veszik fel a munkavállalót, így vidéki otthonából be tud dolgozni.  

Mi lett a katásokkal?

Már lassan három hét telt el az új katatörvény hatályba lépése óta. Egyelőre még csak találgatni lehet, hogy mi történt a közel 500 ezer kisadózóval, akiknek csak töredéke tudott katás maradni. Érdemes hangsúlyozni, hogy nagyon sokszínű világ ez: benne vannak a klasszikus szabadúszó szellemi szabadfoglalkozásúak, a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottak, a kata előtt fekete vagy szürkezónában dolgozó szakmunkások és a mellékállásban, fizetéskiegészítésként katázók. A törvény adta menekülési utat sokan kihasználták - például előre számláztak - így év végéig nagyjából rendben lesznek. Ahol kulcsfontosságú ez a bedolgozói réteg (például futárcégek) ott most a többletteher egy részét átvállalta a megbízó, igaz, nem az egészet. Azt se hallgassuk el, hogy már megfigyelhetőek a feketemunkára utaló jelek - “elromló” bankterminálok, fizetési lehetőség csak készpénzzel…Vélhetően néhány ezer volt katás már megjelent az álláspiacon is hagyományos munkaviszonyt keresve. Legalábbis az Állásportál.hu gyűjtőoldalon augusztusban 16 százalékkal nőtt az állást keresők száma, ami mögött részben a katások állnak. A katások igazi többletterhei majd januárban jelennek meg, ami egy esetlegesen megemelt garantált bérminimummal vagy minimálbérrel még jobban fog fájni.