A részmunkaidő 5 legfontosabb tudnivalója
Részmunkaidőben való foglalkoztatással viszonylag gyakran találkozhatunk a munka világában. A részmunkaidő rendszerint kölcsönösen előnyös a munkáltató és a munkavállaló számára. Ugyanakkor ennél a foglalkoztatási formánál is felmerül néhány fontos dolog, amit érdemes szem előtt tartani.
1. A részmunkaidőnek nincs napi minimuma
Részmunkaidőről akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a munkavállaló a teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg. Mindenki által ismert, hogy az általános teljes napi munkaidő 8 óra. A felek megállapodása alapján a teljes munkaidő ennél hosszabb is lehet, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója. Az általánosnál hosszabb teljes napi munkaidő legfeljebb napi 12 óra lehet.
Szemben a teljes munkaidő maximumának törvényi korlátaival, a részmunkaidőnek nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma. Alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a részmunkaidő minimális mértékét. Ennek megfelelően nem kizárt napi, sőt akár heti 1 óra munkavégzés sem. Ez azonban elég ritka, mivel általában sem a munkáltató, sem a munkavállaló nem jár jól az ilyen rövid munkaidővel.
Részmunkaidő esetén a munkáltató sem korlátozott abban, hogy egy napra mennyi munkaidőt oszt be a dolgozónak. Ezzel szemben teljes munkaidő esetén a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 4 óránál kevesebb nem lehet.
2. A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel
A részmunkaidő nem tévesztendő össze a rövidebb teljes napi munkaidővel.
Rövidebb teljes napi munkaidőről ugyanis akkor beszélhetünk, ha a felek úgy állapodtak meg, hogy a dolgozó általános teljes napi munkaidőnél (napi 8 óránál) rövidebb napi munkaideje is teljes munkaidőnek számít. Azaz például megállapodnak, hogy a napi 6 órás munkaviszonyt teljes munkaidős munkaviszonynak tekintik és nem részmunkaidőnek.
A rövidebb teljes napi munkaidős munkaviszonyra a teljes munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni ugyanúgy, mint például egy napi 8 órás munkaviszonyra. Így például részmunkaidős foglalkoztatás esetén a dolgozót időarányosan kevesebb bér illeti meg a teljes munkaidőre vonatkozó munkabérhez viszonyítva. Viszont a rövidebb teljes napi munkaidőben alkalmazott munkavállalót ugyanannyi munkabér illeti, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozót.
3. Részmunkaidő esetén is ugyanannyi szabadság jár, mint teljes munkaidőnél
Fontos tudni, hogy a részmunkaidős munkavállalót ugyanannyi szabadság illeti meg, mint a teljes munkaidős dolgozót. Így például a részmunkaidős dolgozónak is ugyanúgy 20 munkanap alapszabadság jár, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak. Természetesen a pótszabadság is ugyanígy megilleti a részmunkaidős dolgozót.
Bár a szabadság mértéke azonos, mint a teljes munkaidő esetén, de a szabadságnapokra járó távolléti díj természetesen arányosan kevesebb lesz a teljes munkaidőhöz képest.
4. Részmunkaidős dolgozónak is jár a cafeteria
A részmunkaidős munkavállalókra is vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. Ebből következik, hogy a részmunkaidős dolgozó nem szenvedhet hátrányos megkülönböztetést a cafeteria, illetve a béren kívüli juttatások tekintetében sem.
Amennyiben az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállalónak (pl. azonos munkakört betöltő teljes munkaidősöknek) jár a béren kívüli juttatás, akkor erre a részmunkaidősök is jogosultak. Ugyanígy érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét más juttatások (pl. bónuszok, jutalmak) esetén is, ha e juttatásokban az összehasonlítható helyzetben lévő többi munkavállaló részesül.
5. Nem kell több időt dolgozni a nyugdíjig
Részmunkaidő esetén felmerülhet a kérdés, hogy több évet kell-e dolgoznia a részmunkaidős munkavállalónak a teljes munkaidőshöz képest ahhoz, hogy jogosultságot szerezhessen az öregségi nyugdíjra?
Általánosságban elmondható, hogy az öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő számításakor nem kell arányosan csökkenteni a részmunkaidőben dolgozó munkavállaló szolgálati idejét. Például, ha valaki 25 évig dolgozik részmunkaidőben, akkor az az öregségi nyugdíjra való jogosultság szempontjából 25 év szolgálati időnek számít. Természetesen a nyugdíj összegének kiszámításánál szerepet kap az, ha valaki részmunkaidőben kevesebb jövedelemre tett szert.
Fontos tudni, hogy a fenti szabály alól kivételt képez, ha a munkavállaló a részmunkaidős foglalkoztatás tartama alatt a minimálbérnél kevesebb jövedelmet kapott. Ebben az esetben, ha a jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor szolgálati, illetve biztosítási időként csak a jövedelmének a minimálbérhez mért arányos időtartama vehető figyelembe. Ha viszont a dolgozónak egyszerre több részmunkaidős munkaviszonya is van, és az együttes jövedelme eléri a minimálbért, akkor már nem kell arányosítani a szolgálati idő számítása során.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
- - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Jog közérthetően a munkajogászok szemével. A szerzők szerint fontos, hogy a jogot mindenki értse és ismerje, e nélkül nem lehet megfelelő döntéseket hozni. A szerzők a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédei: Dr. Kocsis Ildikó alapító és Dr. Szabó Gergely irodavezető partner. Tájékoztató írásaik hetente jelennek meg országos és helyi médiákban, hírlevelekben. Rendszeresen találkozhatnak velük országos Rádió és TV adásokban is. További információkért látogasson el az alábbi oldalakra: https://kocsisszabougyved.hu, https://drkocsisildiko.hu, https://erthetojog.hu.
