Kérdezz-felelek

Több mint egy éve dolgozok közvetítő cégnél, aki nem akar adni 13. havit, mert hogy nem köteles adni. Béremelést sem akar adni, mondván hogy nincs infláció, a főnök elmondása szerint 0,5 % az semmi. Cafeteriának nagy nehezen kifizeti a bérletem, ezen felül semmi. Tényleg megteheti a cég hogy semennyi 13. havit ne adjon és ne emeljen fizetést?

Kb. 30 év munkaviszony után - nyugdíj előtt 2 évvel - leépítés miatt elbocsátanak. Valószínűleg felajánlanak előtte egy vállalhatatlan pozíciót. Ilyen esetben jár a végkielégítés?

Az interneten számtalan szerződésminta, ingyenesen elérhető iratminta kering. Miért fontos megbízható forrásból származó, friss mintákat használni?

Szeretném megkérdezni, hogy a rokkantellátás hozzáadódik-e a keresethez? Vagy külön a bevételnek a kereset számít? Írásaikból értem, hogy 4 órában dolgozhat, és bevétele a minimálbér 150%-át nem haladhatja túl.

Férjem 2009.05.28-tól rehabilitációs járadékban részesült 2012.05.29-ig (ÖEK: 51%), rokkantsági ellátásban részesült 2012. május 30-tól 2014.szeptember 10-ig (ÖEK:52%), 2014. szeptember 11-től ismét rokkantsági ellátás (ÖEK: 50 %). A 2016.október 27-i I.fokú orvosi vélemény: ÖEK: 50 %, egészségi állapot: 50 %, diagnózisa megegyezik a korábbiakkal. Komplex minősítést végző I. fokú szakértői vélemény: rehabilitációs ellátásra jogosult, egészségi állapot: 50%, ÖEK: 50%, minősítés: C1, rehabilitálható, foglalkozási rehabilitáció javasolt. Az lenne a kérdésem, hogyha egészségi állapotváltozás nem történt, miért minősítették vissza C2-ről C1-re? Hozzá kell tennem, hogy férjem a törvény adta lehetőség alapján napi 8 órában dolgozott a felülvizsgálat időpontjában, szakmai minimálbérért. A visszaminősítés miatt a korábbi 150.300,-Ft helyett 48.000,-Ft rehab.ellátás illeti meg november 18-tól. Nem tudom él-e még a 2011.évi CXCI.törv.34.§ (5-6) bekezdése, mely szerint ha a 2011.december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-ét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140%-át kell figyelembe venni. Vagy: A megállapított ellátás összege - az állapotjavulás kivételével - nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Szeretném kérdezni, hogy mivel szerintünk állapot változás nem történt, kérelmezhetjük-e minősítés módosítását, illetve a korábban megállapított ellátási összeg folyósítását, és ha igen, hol.

Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén 2017. évben a cafeteria és a táppénz beleszámít-e a bérkorlát összegébe? Az adóbevallásban szükséges -e szerepeltetni rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén az ellátás összegét?

Most kaptam meg a kinyomtatott űrlapot, méltányossági nyugdíjemelést szeretnék kérni. Ha jól gondolom, csak az egy ide vonatkozó lapot kell kitöltenem? Öregségi nyugdíjas vagyok.

Édesapám nevében írok (születési idő 1954.06.21), aki 2015.12.21 én ment el korkedvezményes nyugdíjba. Olyan kérdésünk lenne, hogy jár-e neki a nyugdíjasoknak járó utazási kedvezmény? Mert a nyugdíjfolyósítóban volt érdeklődni ezügyben, de ott nem tudtak neki egyértelmű választ adni. Ha járna neki akkor ezt hol kell elintézni illetve igényelni?

Az lenne a kérdésem, hogy a hatórás munkaviszony, nyugdíjnál egy évnek minősül?

1951-ben születtem, 1979-ben elveszítettem a férjem. A tragédia után állandó özvegyi nyugdíjra voltam jogosult a két kiskorú gyermekem után. 57 évesen elmentem nyugdíjba, ekkor még kaptam a férjem után + 20.000,- Ft özvegyi nyugdíjat. Megélhetésemért mai napig dolgoznom kell. Úgy tudom, hogy nyugdíjasként ledolgozott idő után igényelhető, adható plusz nyugdíjemelésként 1/2 százalék. Én ezzel próbálkoztam a ceglédi nyugdíjfióknál. Igaz, hogy csak ceruzával, azt írta az igénylésemre a hölgy, ha ezt igénylem, akkor a kapott özvegyi nyugdíjból levonnak 3.000,- Ft-ot. Amúgy ez a 1/ százalék emelés nekem csak havi 333,- Ft-ot jelentene. Kérem jelezzen vissza, hogy jogusult vagyok a fél százalék emelésre, bármi egyéb levonás nélkül az özvegyi nyugdíjamból?

016.12.23-án hivatalos/postai úton rendes felmondást küldtem munkahelyem felé. A szerződésem szerint 30 nap a felmondási időm, ezért január végét jelöltem meg a munkaviszony megszüntetésének (ekkor már szabadságon voltam). Munkáltatóm a minap jelezte, hogy mivel 2009.01.05.től dolgozok nála, vagyis pont a 9.évbe fordult a munkaviszonyom, további 20 nappal nő a felmondási időm. Az első kérdésem az volna, hogy ennyi idő után ténylegesen hány nap a felmondási idő? Jeleztem a Munkáltatóm felé, hogy ez már késő, így küldtek egy magállapodást, amely ugyan az általam utolsó munkanapnak megjelölt dátumot tartalmazza, de tulajdonképpen ez egy közös megegyezésről szóló megállapodás. Amit azonban ez tartalmaz, az számomra érthetetlen. Első pont:...A Munkavállaló kezdeményezte a Munkáltatónál a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Ez pont fordítva történt! Második pont: ...A megszüntetés indoka, hogy a Felek a közöttük fennálló munkaviszonyt nem kívánják a továbbiakban fenntartani. Ez pont úgy hangzik, mintha ők küldtek volna el....A második kérdésem az volna, hogy ezt egyáltalán alá szabad-e írnom, vagy továbbra is tartsak ki a saját felmondásom mellett?

A lányom magán kézben üzemeltetett idősek otthonában dolgozik 12-24-es munkabeosztással, a szabadságát viszont 8 órában számolják, ami szerintem nem jogszerű. Én is dolgoztam 12-24-es munkabeosztásban és a szabadság az 12 órára vonatkozott. Akkor most , hogy is van ez? A másik: 3 gyereke van és ebből 2 kiskorú. Ilyenkor hány nap pótszabadság illetné meg? Egyedülálló anyaként neveli őket.

2016. dec. 22-én felmondtam jelenlegi munkahelyemen. Kérdéseim: hány nap szabadság jár még nekem a felmondási időre? Kérhetem a munkáltatót, hogy a szabadságot fizesse ki (és ne kelljen letöltenem), mert ez által korábban tudnék kezdeni az új munkahelyemen?

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 12 órás műszakban egy nap szabadságra, 1 nap szabadságot kell levonnia egy adott cégnek, vagy esetleg 1,5-2 napot is levonhatnak?

Ha eladóként dolgozom, de nincs ilyen végzettségem (hulladékgazdálkodó szakirányú végzettségem van) 2017. januártól milyen összegű bérminimumra vagyok jogosult?

A cégnél ahol dolgozom kétféle munkarend van, folyamatos üzemű (12 órás) és normál (8 órás). A folyamatos üzemben dolgozók 30% műszakpótlékot kapnak az alapbérükön felül. A kérdésem az lenne, amikor egy 8 órás munkarendű dolgozó helyettesíti a folyamatos üzemben dolgozó munkavállalót, akkor neki is járna-e a 30% műszakpótlék a helyettesítés idejére, vagy csak a rendkívüli munkavégzés idejére járó bérpótlék illeti meg?

Munkavállalóként dolgozom egy anyavállalat szervezetében. Munkám során több tucat fajta terméket, árut értékesítek, amelyről számlát állítok ki a vevő kérésére. Munkáltatói utasításra bizonyos fajta termékek eladása során nem a saját munkáltatóm nevére, adószámára kell kiállítanom a számlát, hanem a munkáltatóm leányvállalata nevére, adószámára, tehát 2 számlatömböm van. Arra gondolok, hogy én valójában két munkáltató nevében és érdekében tevékenykedem, munkámat mindkét cég ellenőrzi, utasításokat is mindkét cégtől kapok. Ez így megy már 2009 óta. Fizetést csak az egyik cégtől kapok. A leányvállalat elrejtőzik a munkaviszonyom mögé. Én tiltott munkaerő-kölcsönzésre tippelek, emellett csalásra, költségvetési csalásra, feketén foglalkoztatásra. A leányvállalattól is kellene kapnom munkabért. Egyszerre több cégnél végzett párhuzamos munkaviszonyt az Mt. sem tiltja az érintettek beleegyezésével. Jól gondolom?

Testvérem 1952.12.30-án született, jelenleg is rokkantnyugdíjas, a 40 év munkaviszonya nincs meg. Jár-e neki év szerint a rendes nyugdíj, kérni kell írásban? Másik probléma, hogy betegsége miatt kórházban van, ha én, mint testvér meghatalmazást csinált velem, intézhetem-e az ő ügyeit? Jár-e visszamenőleg a különbözeti nyugdíj?

Cégünk 2016. évben Erzsébet-utalványt adott munkavállalóinak jelenléti prémium címen. Meghatározott - betegségből és egyéb- hiányzásból keletkezett munkából távol lévő napok után már csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem jár a juttatás. AZ EBH határozata alapján, ha jól értelmezzük nem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat a juttatás során abból a szempontból hogy betegség miatt hiányzott vagy nem. Kérdezzük továbbá, hogy Erzsébet-utalvány vagy akár a 2017-től adómentesen adható béren kívüli juttatások alkalmazása során milyen kritériumok alapján tudnánk differenciálni munkavállalóink között, milyen feltételekkel tudnánk működtetni a rendszert, hogy ne sértsünk jogszabályt. A cél az ösztönzés.

1998 májusában, mikor elhunyt a férjem, akkor az volt a törvény, hogy 62 éves korban igényelhetem az özvegyi nyugdíjat. Most május 21-én betöltöm a 62-t, de még nem vagyok nyugdíjas, ápolásin vagyok 84 éves édesanyámmal.