Kérdezz-felelek

Munkavállalóként dolgozom egy anyavállalat szervezetében. Munkám során több tucat fajta terméket, árut értékesítek, amelyről számlát állítok ki a vevő kérésére. Munkáltatói utasításra bizonyos fajta termékek eladása során nem a saját munkáltatóm nevére, adószámára kell kiállítanom a számlát, hanem a munkáltatóm leányvállalata nevére, adószámára, tehát 2 számlatömböm van. Arra gondolok, hogy én valójában két munkáltató nevében és érdekében tevékenykedem, munkámat mindkét cég ellenőrzi, utasításokat is mindkét cégtől kapok. Ez így megy már 2009 óta. Fizetést csak az egyik cégtől kapok. A leányvállalat elrejtőzik a munkaviszonyom mögé. Én tiltott munkaerő-kölcsönzésre tippelek, emellett csalásra, költségvetési csalásra, feketén foglalkoztatásra. A leányvállalattól is kellene kapnom munkabért. Egyszerre több cégnél végzett párhuzamos munkaviszonyt az Mt. sem tiltja az érintettek beleegyezésével. Jól gondolom?

Testvérem 1952.12.30-án született, jelenleg is rokkantnyugdíjas, a 40 év munkaviszonya nincs meg. Jár-e neki év szerint a rendes nyugdíj, kérni kell írásban? Másik probléma, hogy betegsége miatt kórházban van, ha én, mint testvér meghatalmazást csinált velem, intézhetem-e az ő ügyeit? Jár-e visszamenőleg a különbözeti nyugdíj?

Cégünk 2016. évben Erzsébet-utalványt adott munkavállalóinak jelenléti prémium címen. Meghatározott - betegségből és egyéb- hiányzásból keletkezett munkából távol lévő napok után már csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem jár a juttatás. AZ EBH határozata alapján, ha jól értelmezzük nem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat a juttatás során abból a szempontból hogy betegség miatt hiányzott vagy nem. Kérdezzük továbbá, hogy Erzsébet-utalvány vagy akár a 2017-től adómentesen adható béren kívüli juttatások alkalmazása során milyen kritériumok alapján tudnánk differenciálni munkavállalóink között, milyen feltételekkel tudnánk működtetni a rendszert, hogy ne sértsünk jogszabályt. A cél az ösztönzés.

1998 májusában, mikor elhunyt a férjem, akkor az volt a törvény, hogy 62 éves korban igényelhetem az özvegyi nyugdíjat. Most május 21-én betöltöm a 62-t, de még nem vagyok nyugdíjas, ápolásin vagyok 84 éves édesanyámmal.

Az én német munkabéremből levont nyugdíjjárulékot visszaigényelhetem-e négy év folyamatos német munkaviszonyomból, ha a további munkámat Magyarországon szeretném folytatni? Ennek mi a folyamata? A kint töltött éveim beleszámít a magyar nyugdíjba? A magyar nyugdíj rendezésénél a magyar nyugdíjhatóság hivatalból kikéri a német ledolgozott éveimet vagy nekem kell személyesen intézni?

Kérdésen az lenne, hogy édesanyám 72 évesen saját jogú nyugdíjas, édesapám 10 éve halt meg. Édesanyám özvegyi nyugdíjra jogosult-e?

2016. július 4-e óta táppénzen vagyok. Aznap diagnosztizálták nálam a mellrákot, az idegeimmel rögtön táppénzes állományba is vettek. Július 22-én mellmegtartó műtétem volt. Szeptemberben elkezdtem a kemoterápiát, amelyből sajnos csak 3-at tudtam vállalni a 6-ból, mert a cukrom nem bírta. Jelenleg a sugárkezelésnél tartok, amiből 28-at fogok összesen kapni. Emellett 30 éve insulinnal kezelt cukorbeteg vagyok, jelenleg 34 éves. A kérdésem a következő lenne: Milyen esélyem lenne, ha beadnék kérelmet a rehabilitációs ellátásra? Emellett dolgozhatnék-e, és ha igen, akkor mekkora lehet a maximális jövedelmem, hogy ne essek el tőle? Mivel még egy műtét vissza van, ezért még nem tudok visszamenni dolgozni. Ebben az esetben táppénz mellett elindíthatom a folyamatot? Illetve táppénz mellett is jár a rehabilitációs ellátás?

Most nagyon előkerült nálunk a munkahelyen, hogy kinek jár az adókedvezmény, ki részesülhet benne? Én gyermekkorom óta epilepsziával küzdök, amely már pszichés alapú is lett, valamint 2010 óta gerincsérvet állapítottak meg, amely a 3 év eltelte utáni eredmény 53% egészségromlás. Kérdésem, hogy kérhetek-e adóvisszatérítést vagy nem?

2016-ban a pénztári hozzájárulás kedvező adózásához ki kellett tölteni egy nyilatkozatot, hogy mástól nem kap az adott hónapra pénztári hozzájárulást a munkavállaló. Most, hogy korlátlanul adható pénztári befizetés, minek is gyűjtenénk hozzá nyilatkozatokat?

Férjem 2007-ben halt meg 54 évesen. Én 1955-ös születésű vagyok, és 2014 december 30-tól 41 év szolgálati idővel jöttem nyugdíjba. Férjem halála után kaptam előnyugdíjat egy évig, lányom árvaellátást középiskolás éveire. Kérhetem-e az özvegyi nyugdíj feléledését?

Afelől szeretnék érdeklődni, hogy van-e valamilyen igénybe vehető adókedvezmény, esetleg adóvisszatérítés számomra, teljes munkaidőben foglalkoztatott, nappali tagozaton önköltséges képzésen résztvevő egyetemistaként?

OKJ esti továbbképzésben tanulónak kell-e egészségügyi járulékot fizetni?

Az új munkaszerződésem szerint a bruttó bér január 1-től 161.250 Ft, mely tartalmazza a 30 százalék éjszakai pótlékot. Ez így jogszerű? Akkor mennyi is a bruttó?

Elkezdtük az új szabályok szerint vizsgálni a lakáshitel támogatást, és az egyik dolgozó nyilatkozatában más a szobaszám, mint a tulajdoni lapon. Melyiket fogadjam el?

Szeretném megkérdezni, hogy a felmentési időre jár-e vezetői pótlék, és mennyi szabadság jár. Közalkalmazott vagyok.

67 éves vagyok, 57 éves korom óta nyugdíjas. A férjemmel 38 évet éltem, de az alkoholizmusa miatt menekülnöm kellett. Elváltam és kénytelen voltam svájci frank alapú hitelre lakást vásárolnom. A volt férjem 3 évvel ezelőtt 66 évesen elhunyt. Mivel a közös családi házból kizárt, a bíróság a fele házra bérleti díjat ítélt nekem, amit a nyugdíjából le kellett tiltani. Szeretném tudni, hogy mindezek után kaphatok-e özvegyi nyugdíj kiegészítést?

Szeretnék érdeklődni, hogy menyem, aki 100 százalékos rokkant fiamat ápolja, vajon kaphat-e utána nyugdíjat, illetve beszámít e a 40. éves munkaviszonyba?

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, feléledt az özvegyi nyugdíjam, ami részemre 55 éves koromtól megilletett volna. 59 éves koromban igényeltem meg, visszamenőleg a Nyugdíjintézet csak 6 hónapot fizetett ki részemre. Mi a lehetőségem, hogy ezt visszamenőleg megkaphassam? Van e egyáltalán lehetőség a teljes visszaigénylésre?

Rehabilitációs járadékom mellett dolgozom, igényelhetem-e a havi 5000 ft-os adókedvezményt, ha igen, visszamenőleg meddig és milyen úton?

Üzemi balesetet szenvedtem önhibámon kívül 1983-ban. 100%-os baleseti rokkantnyugdíjas lettem a baleset következtében. 1997-től már végleges I.csoportú lettem, felülvizsgálatra többet nem kellett mennem. A koromnál fogva (1957) a rokkantnyugdíjam átalakult rokkantsági ellátássá. A komplex felülvizsgálat alapján 29%-os egészségi állapot, nem vagyok rehabilitálható. A kérdésem az lenne, mivel üzemi baleset következtében rokkantam le, az a jogom megmaradt-e, mely az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor (2022) a nyugdíjamat úgy számolják ki, mint aki addig 44 évet munkaviszonyban töltött el? Mivel az üzemi balesetem 1983-ban volt s akkor engem erről így tájékoztattak. 2010-ben eltörölték az üzemi balesetesekre vonatkozó jogszabályt, amely a baleset és az öregségi nyugdíj közti időt munkaviszonyban eltöltött időként kell figyelembe venni. Ez azt jelentheti, hogy a korábban szerzett jogaimat nem veszíthetem el, még ha a jogszabályok többször is változnak?