Kérdezz-felelek

Érdeklődni szeretnék a szabadságos napok mennyisége és az egy szabadságos napra eső kifizetendő órák számát illetően. Ehhez a következő információkat tudom nyújtani: 2016 február 27. óta vagyok határozatlan idejű munkaviszonyban, napi 12 órát dolgozom, hétfőtől vasárnap is, az egyik héten 3 a következő héten 5 napot dolgozva ( ez váltakozik aszerint, hogy nappalos vagy éjszakás műszakban dolgozom ). Kérdésem a következő: 1. ha szabadságra megyek, a munkaadó hány órában köteles kifizetni a szabadságon lévő napjaimat? 2. ha 25 nap szabadság jár, akkor az 25 x 8 óra vagy 25 x 12 óra kifizetéssel jár 3. Létezik olyan, hogy a munkáltató azért nem ad ki egy hónapban 5 nap szabit, mert nem IDŐARÁNYOSAN veszem ki, és csak 3 napot fizet ki a másik 2 napot csak igazolja? (augusztusig csak 8 napot vettem ki, szeptemberre viszont az 5 napot csak a fentiek alapján akarja kifizetni...)

2016.július 20-án munkaviszonyt létesítettem egy külföldi vezetésű céggel. A munkaviszony határozatlan időszakra jött létre 3 hónap próbaidő kikötésével. A munkaszerződés szabályos volt, de a Munka törvénykönyvében előírt munkáltatói tájékoztatást nem kaptuk meg. Ennél nagyobb problémát jelent, hogy a munkabérünk eleinte késve, később egyáltalán nem érkezett meg, az augusztusi fizetésemnek csak 60 százalékát fizette ki a munkáltatóm. Mivel a háttérben megváltoztak a tulajdonosok szándékai, a munkáltatónk eltűnt (külföldön tartózkodik), és így a munkabér tartozáson kívül a felmondás módja is problémás. A cégnek van egy magyar alkalmazottja, de mivel nem ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő is csak beosztott, hozzá nem fordulhatok. Hogy lehet az elmaradt munkabéremhez, illetve a kilépő papírjaimhoz hozzájutni?

2006-ban mentem nyugdíjba. 15 évet dolgoztam egészség károsító munkahelyen. Kérdezni szeretném, hogy hogy számítják be az eltöltött 15 évet? Hol nézhetek utána a listának, hogy azokat a munkahelyeket, ahol én dolgoztam, besorolták-e az egészségkárosítók közé? (gumi- és akkumulátorgyárban dolgoztam)

A napokban töltöttem be a 63. életévemet és amiatt kerestem fel a Nyugdíjfolyósító Intézetet, hogy a jelenlegi megváltozott munkaképességű ellátásomat a végleges öregségi nyugdíjra átváltassam. Az ügyintéző hölgy ekkor hívta fel a figyelmemet arra, hogy nem lát nyugdíjjárulék fizetéssel kapcsolatos adatokat a nevemen azon időpont óta (2015.08.06.) amióta határozattal megállapították ezt a rokkantsági ellátásomat. A könyvelőm szerint ugyanakkor nekem a főállású egyéni vállalkozói tevékenységem után csak a 7050 forint Eü hozzájárulást kellett fizetnem. A kérdésem az, hogy kinek van igaza, milyen járulékokat és milyen összegekkel kellett volna fizetnem?

Érdeklődni szeretnék, ha valaki nyugdíj mellett dolgozni szeretne, milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak rá? Összeadják a nyugdíjjal a nettó vagy bruttó bért?

Kérdésem az lenne, hogy a cégem ahol megszakítás nélkül 40 éve dolgozom, most az egységemet kisorolja Leányvállalati ZRT-nek. 3 és fél évem van az öregségi nyugdíjba menetelig, összesen visszaigazolt munkaviszonyom 46 év és ha mód nyílna rá, szeretnék kilépni, illetve az új leányvállalati egységbe nem átmenni. Van arra mód, - méltányosság...., egyéb, ... - hogy végkielégítéssel eljöhessek, illetve milyen módon kell felmondanom, hogy hátrány ne érjen?

Érdeklődni szeretnék,hogy a KATÁS kiegészítő tevékenységes nyugdíjas kérheti-e a 0.5 százalékos nyugdíj kiegészítést? Megkértem, de elutasították. A Nyugdíjbiztosítási Főosztálytól és azt a választ kaptam,hogy " a hatályos jogszabályok szerint a nem főfoglalkozású kisadózó e jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak,társadalmi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Tehát: mint nem főállású (nyugdíjas,kiegészítő tevékenységű) KATA-s egyéni vállalkozóként nincs összegszerű ellátási alapja. A jelzett (2014.09.01-2015.12.31.) időszak a 0,5%-os emelési kérelem során nem vehető figyelembe.Ez tényleg így van? Fellebbezhetek?

Szeretném kérdezni, hogy ha valakinél 52 százalékban állapították meg a keresőképtelenség mértékét /leszázalékolták/, milyen feltételekkel és mennyi időt dolgozhat. /A rokkantsági ellátás alacsony mértéke miatt szükség lenne további bevételre a megélhetéshez./

Férjem 2011-ben elhunyt, én 1957-ben születtem, rám vonatkozó szabályok szerint 2022-ben mehetek öregségi nyugdíjba. 2016-ban a Nők 40 éves nyugdíjával mentem nyugdíjba. Abban az esetben, ha meg kell várnom, hogy betöltsem a 65. évemet, akkor már a férjem halála után a 11. évben leszek. A korhatár előtti ellátás 2012. 01. 01. napján lett hatályon kívül helyezve, ebben az esetben mi vonatkozik rám? Mikor kérhetem az özvegyi nyugdíjat?

Szeretném megkérdezni, hogy aki 1955-ben született és rokkant"nyugdíjas" (azt tudom hogy 64. évet betöltve mehetek nyugdíjba), annak hogyan számolják a nyugdíját? Azt olvastam, hogy az 1955-ben születetteknek már nincs választási lehetőségük. Akkor csökkenni fog a nyugdíjunk? Nagy kitolás, ha nyolc hónap miatt csökkentik le az összeget.

Rokkantnyugdíjas vagyok 8 éve. 1954-ben születtem, a ledolgozott időm 37 év 168 nap. Kell-e kérnem a nyugdíjazásomat? Szeretném tudni, hogy a szakmunkás bizonyítvány számít-e a nyugdíjnál? Vajon több lesz-e valamivel a rendes nyugdíjam?

Szíveskedjenek segíteni abban, hogy jogszabály előírja-e, hogy a munkáltatónak meddig kell a béren kívüli juttatásokat, cafeteriát kifizetnie a munkavállaló részére? Nem találtam ilyen pontot, előfordulhat, hogy a határidőről nem rendelkezik a Munka törvénykönyve?

Ha nekem van heti 36 órás munkaviszonyom főállásban egy multi cégnél, akkor hogy lehetek főállásban vállalkozó is? A kettő üti egymást, hiszen valamelyik állás alárendelt lesz a másiknak. Csak akkor lehetek főállású vállalkozó, ha a munkahelyemen 6 órásba jelentenek be, egyébként csak másodállásként tudom bejelenteni a vállalkozásom.

Folyamatos műszakban napi 8 órában foglalkoztatnak. Az ünnepnapokkal vannak problémáink. Pl. 2016 november 1-e munkanapra esik. A munkaidő keret novemberben 168+8 óra. Mi ebben a hónapban 180 órát vagyunk beosztva. Az egyik váltásnak november 1-én nem kell dolgozni a beosztása miatt. Kérdésem, hogy a 168 és a 180 óra közötti időt nem kellene túlórában bérezni, hiszen akkor nekünk így nem jár a munkaszüneti nap mint a rendes beosztásban (hétfőtől péntekig) dolgozóknak. Így mi 180 órát dolgozunk míg ők csak 168 órát. Szerintem nekünk is csak 168 órát kellene dolgoznunk. Ami ez felett van az túlóra, hiszen a normálisoknak is így lenne díjazva a 168 óra feletti munkájuk.

Érdeklődni szeretnék, hogy aki folyamatos munkarendben dolgozik annak valóban nem jár hétvégére semmi pótlék és a munkáltató csak egy vasárnapot köteles biztosítani? Bennünket miért nem vesznek emberszámba? Nekünk nincs magánéletünk, családunk?

A munkáltatóm ma kirúgott és ezt nem személyesen hanem telefonon közölte. Ez sajnos anyagi nehézségekkel is járhat, de ő ezt nem vette figyelem,be egyáltalán. Kérdésem a következő: mivel a munkáltató mondott fel (kb. egy éves munka viszonyom volt), van-e jogom végkielégítést kérni, illetve jogi úton tudok-e valamit is tenni ezügyben? Illetve több olyan tényező is fennáll ennél a cégnél, ami ha kiderülne lehet eltörölnék az egész céget.

Gyed mellett jött vissza a közalkalmazott dolgozni, a gyermekgondozási díjra igényelt illetmény nélküli szabadságát megszakította 2016. július 27-én, a tényleges munkát 2016. szeptember 1-én kezdte meg. A 2016. évi időarányos szabadság kiszámításánál melyik időpontot kell figyelembe venni? 2016. július 27-től vagy 2016. szeptember 01-től számítjuk az időarányos szabadságot?

Február 26-ától dolgozom, folyamatos munkarendben, 12 órás munkanapban. Kérdésem a következő: ha szabadságot veszek ki, a munkáltató a 25 napos szabadságból 1 napra 8 órát fizet ki és ennyit is von le a szabadságos napok számából. Ha tehát jól számolok, lényegében nem vagyok megrövidítve, mert bár csak 8 órát fizet egy napra, a szabadságos napjaimból is csak egy napot von le matematikailag. További kérdésem az lenne, hogy augusztusban 5 nap szabadságot kivéve csak 3 napot fizettek ki, 2 napot csak igazolt távollétnek minősítettek, nem időarányos szabadságkivételre hivatkozva. Októberig összesen a 25 napból kivettem 11 napot.

11 éves munkaviszony után felmondtam munkahelyemen, a 11 évből 5 évet otthon voltam gyeden és anyasági támogatáson. A felmondásom oka, hogy már nem bírtam a főnökeim viselkedését, megkülönböztetéseiket, és a bérezést. Pl:egyedül végeztem több munkát, nem vagy csak ritkán engedtek el szabadságra, táppénzes időm alatt arra kértek hogy ne legyek táppénzen és a kezelésekre járjak a munkából. Közel 10 kilogrammos motorokat kellett volna húzni vonni és emelni, miközben hátfájással küszködöm. A másik ok, hogy minimálbéres fizetést kaptam, ami nem tudom jogszerű-e, hisz a velem egyidős dolgozok kb. 20-30000 forinttal többet kaptak. A műszak vezetőm a táppénzre hivatkozva vonta meg tőlem az emelést. A titkárnő aláíratott velem egy papírt, aztán kérte, hogy délután menjek vissza, de nem kaptam papírokat. A felmondási időtől is elálltak, és bejelentették hogy azon napon igazolatlant kapok, és majd küldik a papírokat. Így egy napos igazolatlannal váltam munkanélkülivé, de szerencsére találtam munkát és dolgozom is. Ez mennyire volt jogszerű a részükről? Őszintén szólva azért abban reménykedtem, hogy marasztalnak. Kérdésem hogy így semmit nem követelhetek?

A párom elküldték egy tatabányai cégtől és a kölcsönző cég se a papírokat, sem a pénzt 5 munka nap alatt küldte el, és az Erzsébet utalványt nem akarják küldeni. Állítólag majd később érkezik oda. Sem túlóra, sem műszakpótlék nincs kifizetve, mit tehetünk ilyenkor?