Kérdezz-felelek

Munkáltatóm 2015. december 21-én közölte (előzetes tájékoztatás átadása révén), hogy meg kívánja szüntetni a munkaviszonyomat csoportos létszámleépítésre hivatkozva. Tanulmányozva felmondási tilalmi pontokat, hatályos Mt. szerint munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt: "a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt". Megállapítható-e pontosan, hogy mikor kezdődik, és mikor fejeződik be a „kezelés időtartama”? Ez utóbbi kérdés különösen azért lényeges, mert még az állásidőm alatt- sőt még jóval előtte, 2015. októberi beutalóval - megkezdtem az asszisztált reprodukciós eljáráshoz szükséges kivizsgálásaimat, és erről igazolást is kaptam. Kérdésem tehát, hogy egy meddőségi szakambulancia által kiállított "reprodukciós eljáráshoz szükséges kivizsgálások megkezdéséről" szóló igazolás (ezzel a megfogalmazással!) törvényes keretet biztosíthat-e felmondási védelemre, illetve munkaviszonyom folytatására (állásidő alatti első vizsgálati időponttal, állásidő előtti beutalóval)?

Rokkantsági támogatást kapok C2 kategória alapján. Kérdésem a következő: milyen munkaviszonyt létesíthetek az ellátás mellett? Konkrétan melyik vonatkozik rám? A heti 20 óra munka vagy a minimálbér 150 százalékát meg nem haladó jövedelem? Utóbbi esetben bruttó vagy nettó bér?

A rehabilitációs ellátás három év után elvették, azt megelőzően rehabilitációs járadékban részesültem. A helyzetem, és állapotom megmaradt(stagnál?), ami nem megalapozott, mert az elsőfokú vizsgálat nem volt alapos... Sok mindenről beszélhetnék. De beadtam a másodfokra is! Jelenleg ez folyamatban van. Kérdésem: ha továbbra is megvan az adott százalék, mért nem kaphatok továbbra is ellátást? Pedig minden feltételnek megfelelek, de a határozatom szerit mivel az állapotom nem romlott ezért nem vagyok jogosult. Nincs munkaviszonyom sem. A legutóbbi munkahelyemnél sokáig táppénzre kényszerültem, indokoltan! Nem tarthatták fel a helyet, ezért közös megegyezéssel megváltunk egymástól. C1 kategóriára korábban megkaptam az összeget most pedig nem. Erre nem tudok értelmes magyarázatot találni.

Azt szeretném kérdezni, hogy rokkantjáradékos vagyok, eddig 4 órába bejelentett munkám volt és 8 órát dolgoztam, de most átakarnak tenni 8 órás közmunkára és ha bejelentek 8 órásra. Attól nem fog megszűnni a rokkantjáradékom? Ha elküldenek jár-e végkielégítés?

Köztisztviselő vagyok, ám jelenleg gyesen. A cafeteria juttatás jelenleg is járna, ha korábban jogosult voltam rá?

Közfoglalkoztatottként dolgozok egy önkormányzatnál, és havi nettó 66. 469 Forint a fizetésem. Az önkormányzat szeretne havonta 50.000 Forint értékű Ajándék Erzsébet-utalványt adni nekem, erről képviselő-testületi határozat lesz. Érdeklődnék, hogy ilyen nagy összeget jogszerűen lehet-e adni egyetlen közfoglalkoztatottnak (12 fő van), és nekem kell-e utána majd adózni.

2005 óta van állásom egy üzletláncnál. 2013 szeptemberében megszületett a kisfiam. Most gyesen vagyok. Várom a második babám. Kérdésem, elmehetek e táppénzre? Táppénz alatt kirúghatnak-e?

Én március 30-án fogok szülni a gyes fog nekem járni mivel nem volt munkaviszonyom. A páromnak van állandó bejelentett munkahelye havi 116000 Ft körül kap adójóváírással együtt, persze ez attól is függ hogy hány napot dolgozik. A kérdésem az lenne, hogy mikor a gyermekünk betölti a félévet akkor igényelheti e a párom a gyedet ha én lemondok a gyesről? Dolgozhat e a gyed mellett illetve mennyi gyedet kapna?

1953 születésű vagyok áprilisban érem el a nyugdíjkorhatárt. Van 3 év határozatban elismert korkedvezményem. Szolgálati időm 44 év. Ha 2016 januárban elmegyek előrehozott nyugdíjba (elmehetek?) és áprilisban rendes nyugdíjba akkor januártól áprilisig dolgozhatok-e úgy hogy az előrehozott nyugellátást is kapjam? Ebben az esetben, ha elérem a nyugdíjkorhatárt mit kell tennem vagy automatikusan rendes nyugdíjas leszek?

Érdeklődöm, hogy csarnoklakatos és hegesztőműhelynél van valami előírás hány fok a minimális előírás vagy ilyen nem létezik?

1980 szeptemberétől jártam 1982 júniusáig nappali tagozaton óvónőképző főiskolára, majd 1982 augusztusától a mai napig folyamatosan dolgozom. A főiskolai éveim beleszámítanak-e a nők 40 éves nyugdíjazásába, mert több változatot is hallottam (nem és igen). Mikortól számíthatok a nyugdíjazásomra?

Tudni szeretném, hogy igaz-e az az információm, hogy a Magyarországon élő Romániából áttelepültnek csak azokat az éveket számítják be, amit itt töltött le. Volt férjem öregségi nyugdíjba megy. 1986-ban települt át a diktatúra elől. Most azzal néz szembe, hogy nagyon alacsony lesz a nyugdíja, mert nem ér semmit az ott ledolgozott munkaviszonya. Létezik? Mi az általános elv? Románia uniós állam, de az ott dolgozott évek tényleg elvesztek, ha ez az Uniós tagság előtt történt?

A 70-es években postaforgalmi szakközépiskolába jártam. A nyári szünidőkben egy-egy hónapot (gyakorlati idő) dolgoztunk, amiért fizetést is kaptunk. Amikor kikértem a Nyugdíjfolyósítótól a szolgálati időmet (a 40 évhez), meglepődve tapasztaltam, hogy azt az időt nem ismerték el. Ezt észrevételeztem, majd azt elutasítva fellebbeztem. Miután azt követően sem ismerték el a 3 hónapot, mondván arról nem volt bejelentés, a Munkaügyi Bírósághoz készülök Jogorvoslatért. Indokaim: szakközépiskolai bizonyítványomban, évenként leigazolta az iskola a nyári gyakorlatok letöltését, igazamat két tanú aláírásával is bizonyítom, más megyékben, hasonló szakközépiskolákban (ahol az akkori miniszteri rendelet értelmében hasonló rendszerben folyt a képzés) ezeket a hónapokat elfogadták. Szegeden Bíróság döntött pozitívan hasonló ügyben (vasutas szakközépiskolai gyakorlat tanúkkal történő igazolása, mivel bejelentést nem találtak). Kérdéseim: felelős vagyok-e, mulasztottam-e, szenvedhetek-e hátrányt én azért, mert a gyakorlati időmről nem találnak bejelentést? Konkrétan milyen törvényre hivatkozhatok, hogy meg tudjam védeni az igazamat?Amennyiben a Bíróság is elutasítana, hova fordulhatok? Véleményem szerint a jogrendnek országosan egységesnek kell/ene lenni!

1982 januárja óta dolgozom közalkalmazottként. 2016 áprilisában töltöm be a 40 év munkaviszonyt, szeretnék elmenni nyugdíjba, de nem tudom, hogy a jubileumi jutalom mikor jár, 2017-ben?

A párom közalkalmazottként dolgozik, 4 éve van hátra a nyugdíjba vonulásáig. Munkahelyén leépítések lesznek, melybe valószínű Ő is bele fog esni. Kérdezni szeretném, hogy megszüntethetik-e a munkaviszonyát.

Szeretnék tájékoztatást kérni, mert bérelt dolgozó vagyok egy vállalatnál. A belsősök megkapták a bérüket és ők év végi bónuszként kaptak 13. havi bért is. Nekünk meg állítólag csak 60000 forintot fognak Szép-kártya formájában adni. Kérdésem az lenne, hogy jogos-e ez a megkülönböztetés és az elszámolás? Mivel Szép-kártyánk nincs, azt csak a jövőre kapnánk meg. A szerződésünkben nem volt feltüntetve a Szép-kártya használat. Milyen törvényrendeletek vonatkoznak ilyen helyzetekben a dolgozókra és hol lehet ezeket megtalálni?

Rehabilitációs járadékon vagyok és azt hallottam, hogy támogatást kaphatnék ha vállalkoznék, tudna információkat adni nekem ezzel kapcsolatban? Mit tartalmaz? Visszatérítendő vagy sem? Mik a feltételei?

Rokkantsági ellátásban részesülők rendelkeznek egy határozattal és orvosi véleménnyel. Ha rehab. munkát vállalok, a munkaadónak, vagy toborzóirodának jogában áll-e elkérni a szakorvosi véleményt a betegségek pontos feltüntetésével, vagy meg kell elégedniük csak a határozattal? Úgy gondolom, a szakvéleménybe való betekintés sérti a személyiségi jogokat és hátrányos megkülönböztetést eredményezhet a munkavállalóval szemben.

Férjem havidíjasként dolgozik egy ételszállító cégnél. Heti 5 napot dolgozik, de vasárnapi pihenőnap helyett pénteken van pihenőnapja. Rendszerint meg is kapja ezekre a vasárnapokra az 50 százalékos pótlékot. Azért rendszerint, mert általában 3 vasárnapot számolnak el neki (állítólag annyit lehet), holott ő mindig dolgozik vasárnap. A probléma a vasárnapra eső ünnep elszámolásában van. Konkrétan: november hónapban 21 ledolgozható nap volt. Novemben 1-én vasárnap férjem dolgozott. Így ő abban a hónapban 22 napot dolgozott. Telefonon érdeklődésre a bérosztálya azt válaszolta: a havidíjasnak mindegy hány napot dolgozik, hiszen vannak 21 és 23 napos hónapok is és akkor is ugyanannyi a bére. Ez rendben is volna, de nem hiszem, hogy ez azt is jelentené, hogy a 21 munkanapos hónapban 22 napot kéne dolgoznia a havibéréért. Kapott 100 százalékos munkaszüneti napon végzett munka miatti pótlékot és a havibérét. Novemberben mindenki másnak 21 napot kellett dolgozni a havibérért, neki 22-t? Sajnos ilyen elszámolás volt az idén az összes vasárnapra eső ünnepek esetében is. Másik probléma ami összefügg az előzővel. Szabadságát egyszerűen nem engedik, vagy nagyon korlátozottan engedik kivenni. Több éve göngyölődik, évről évre átviszik a szabadságokat. Ebben az évben 18-20 nap szabadság lesz átvíve 2016-ra. A szabadság elszámolásában is probléma van, hiszen a távolléti díjat a napi bér alapján számolják ki, holott neki jelentős vasárnapi pótléka van, mint fentebb írtam. Így ezeknek a bérét is be kéne számítani véleményem szerint a távolléti díjba.

1954. januárban születtem, már 62 éves leszek januárban. Május 6-án azt állapították meg, hogy össz-szervezeti egészségkárosodásom 56 százalék, minősítésem C2 kategória, foglalkozási rehabilitációm nem javasolt. Felülvizsgálatom nem javasolt. Több mint egy évtizede közgyógy igazolványt kaptam méltányosságból, III. fokú rokkantnyugdíjas voltam és sok gyógyszert kell szednem. Most erre a C2 kategóriára, ami rosszabb állapotú, mint az eddigiek, mellrákkal is műtöttek, kaphatok-e közgyógy igazolványt? Az előző közgyógy igazolványom december 27-én lejár és most még több gyógyszert kell szednem, a műtéteim óta.