Kérdezz-felelek

58 évesen véglegesített rokkant nyugdíjas vagyok kb 10 éve, 4 éve véglegesítettek. Ha elérem a nyugdíj korhatárt hogy fogják nekem megállapítani a nyugdíjamat?

Érdeklődni szeretnék arról, hogy rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén a jövedelem nem lehet több, mint minimálbér 150% -a, hogy az ellátás ne kerüljön megszüntetésre. A kérdésem az volna, hogy aki a garantált bérminimumra is jogosult, annak is csak a 127,500*150% =191.250 Ft összeg a jövedelemkorlát? Másik kérdésem az lenne, hogy a cafeteria beleszámít-e, vagy mivel azután a munkáltató fizeti az adót, béren kívüli juttatásnak minősül és nem számít bele ?

Október 21-én ér véget a munkaviszonyom a jelenlegi munkáltatómmal, évközben igényeltem készpénzben kifizetendő cafeteriát aminek a kifizetése a novemberi bérrel együtt történt volna meg. Ebben az esetben időarányosan megkapom a cafeteriát?

Egy ismerősömnek próbálok segíteni, mivel valaki megemlítette Neki, hogy jogosult lenne özvegyi nyugdíjra. De nem tudjuk hol kellene igényelni és hogy milyen feltételek alapján jogosult rá. Ö 1952 novemberben született, 2011-ben lett öregségi nyugdíjas. A férje 2000 szeptemberben halt meg 53 évesen, szolgálati ideje megvan. Nyugdíja kevesebb mint 80000 Ft, magas vérnyomása és szívrendellenessége van. Milyen feltételek mellett tudná igényelni az özvegyi nyugdíjat?

Köteles-e a munkáltató a kilépő papírokat elküldeni postán a címemre próbaidőn belüli felmondás esetén?

Egy regionális közmű cégnél takarítóként dolgozom. Tizedik hónapja helyettesítem INGYEN munkahelyi baleset miatt távol levő kolléganőmet! Senkit nem érdekel,hogy hogyan bírom! Tud róla az egész vezetés, de sem segítség sem plusz pénz! Azt mondták a cégnél 1.5 éve megszűnt a helyettesítési pénz! Ketten is négy emberes munkát végzünk mert kettőt nyugdíjaztak.A munkát ketten kaptuk meg. Állami cég! Nem tartom túl korrektnek és nagyon fáradt vagyok! Mellesleg egyedülálló édesanya vagyok! Tényleg nincs semmi jogom csak csendben dolgozni?

Cégünk belső utasításainak rendszere nagyon összetett és bonyolult, ezekben a biztonság szem előtt tartása érdekében nagyon szigorú és merev szabályok kerültek lefektetésre. A munkavállalók rendszeresen megszegik az előírásokat, de ezek a cégnek tényleges kárt nem okoznak. Az egyszerű „melós” és a cég első embere között van 6-8 „főnök típusú” egymással alá- fölérendeltségi viszonyban álló ember a cég szervezeti hierarchiájában. Az a kialakult gyakorlat, hogy a „főnök” az elkövetett kisebb mulasztásért egyszer ad írásbeli figyelmeztetést a munkavállalónak, máskor csak szóbeli figyelmeztetést, mert „már a múltkor kapott írásbelit”. Máskor egyszer írásbeli figyelmeztetést ad utána megrovást (KSZ alapján), eltelik egy kis idő, utána megint írásbeli figyelmeztetést, utána szóbelit stb. Azt lehet észrevenni, hogy kizárólag arra megy ki a „játék”, hogy a főnöknek minden évben legyen meg az előző évihez képest körülbelüli azonos számú „ügye”, hogy ez a 6-8 ember el tudjon egymással „számolni” azzal, hogy a cég belső utasításaiban előírt ellenőrzések megtörténtek, tehát „minden rendben van”. Az ellenőrzéseknek nem az a valódi célja, hogy aki „nem oda való” azt „kirúgják” és helyette hozzanak másik embert a céghez, mert tisztában vannak vele, hogy az új belépő is a merev szabályok miatt szintén „rugalmasan” fog dolgozni. Van olyan munkavállaló, aki minden évben kap 2-3 írásbelit és ennyi. A cél csak a látszat megtartása. Rendeltetésszerű-e mindez?

Az álláskeresési járadék kapcsán érdeklőnék, hogy a cég, ahol jelenleg dolgozom 2014. 09. 01. óta foglalkoztat, azonban csak 2017. 04. 01-től főállásban, előtte iskolaszövetkezeten keresztül. Ez esetben is járhat az álláskeresési járadék, ha 10. 30-al megszűnik a jogviszonyom a céggel?

Kérdésem, hogy a felmentési idő beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyba?

Jár-e úgy közalkalmazotti jubileumi jutalom, ha 6 évre megszakadt a közalkalmazotti státusz, majd folytatódott?

2017 július .01-től társam és én béreltünk egy presszót. Szóbeli megállapodás volt, hogy társak leszünk, mivel neki volt egy Kft -je csak pénze nem az induláshoz amit én álltam. Csak én és a lányom dolgoztunk. Be voltunk jelentve én 8 órába, a lányom 4 órába. 16-áig folyamatosan mi dolgoztunk. 17-én szóltam a társamnak, hogy igazán dolgozhatna egy napot, hogy pihenhessünk egy kicsit. Persze lenyúlta a napi bevételt, ezen összevesztünk, mert nekünk egy fillér se jutott soha. Mindent vissza kellett forgatni. Se fizetés, se jutalék. 16 napot dolgoztunk ingyen. Csak az ígéret maradt. 16-án este elvette a kulcsokat, hogy ő ezt befejezte mert nincs nyereség. Most itt állunk egy fillér nélkül és munkánk sincs. Mit lehet ilyenkor tenni?

1,5 éves kislányommal töltött gyedemről, annak lejárta előtt, megszakítva fizetés nélküli szabadságomat 4 órába szeretnék visszamenni dolgozni. Üzletkötőként (3-4 megye területi felelőse)a bp-i irodától távol, autóval és egyéb szükséges munkaeszközökkel ellátva történik a munkavégzés. Kérdés esetemben is fennáll-e a kötelezettségem azon része, hogy a munkába állási szándéknyilatkozatomban megjelölt időpontban "megjelenek" a munkahelyemen (cégiroda Budapest-saját autóval-busszal-saját költségen?) vagy milyen más módon teszek eleget ennek a kötelezettségemnek(ha tegyük fel,a példához hasonlóan nem válaszol a munkáltató a megkeresésemre. Másik kérdésem, hogy köteles-e ilyen jellegű munkakör esetén is, annak minden (adott esetben ráfizetéses vagy kivitelezhetetlennek tűnő) specifikuma ellenére vagy mentén számomra a 4 órás munkakört biztosítani? Arra gondolok, hogy adott az üzletkötői létszám, amivel az országos lefedettség biztosított (jogilag ez is érdekes, hogy nem tartották fenn számomra a helyet, munkakört, teljes értékű,határozatlan idejű szerződéssel dolgoznak "helyettem") hogy adjanak nekem 4 órás munkaviszonynak megfelelő területet? Továbbá mivel eszközök nélkül a munka kivitelezhetetlen(autó,laptop,telefon), azzal is fel kell(ene) szereljenek, holott ez a cégnek nyilván nem éri meg? Mihez van jogom ilyenkor? Ragaszkodhatok-e mégis ennek kivitelezéséhez (kialakításához) vagy mit tehetek nem tehetek ebben az esetben?

December végén megszűnik munkahelyem telephelyén a munka. Nekem 120 km-re ajánlottak munkát. Ezt nem fogadtam el. Mivel a kollektív szerződésben létezik szétálló szabadság ezért felmondtak és passzív munkaviszonyba helyeztek 5 hónapra, a nyugdíjas korom betöltéséig. Kérdezem jár -e végkielégítés és ha jár a védett korra adható 3 hó is hozzá adódik-e?

Mi a teendő abban az esetben miután elvesztettem a kilépőpapíromat, második alkalommal nem kaptam meg csak egy borítékot, a harmadiknál meg 5000 Ft ellenében adják csak ki és rám csapják a telefont mondván, hogy szabadságon van a hölgy.

Kérem, segítsen abban a kérdésben, hogy munkáltatóm ahol 2008.12 hónap óta dolgozom, 2016.12 hónapban folyósított részemre egy 1.000.000 Ft összegű kölcsönt, a mindenkori jegybanki alapkamat +5% törlesztő részlettel. A megállapodásban nem került rögzítésre, hogy nekem a futamidő végéig munkaviszonyban kell állnom a céggel. Most felmerült egy jobb állás lehetősége, azonban a munkáltatóm, fenyegetőzik, meg a cég jogászával akar egyeztetni, holott kértem vezessék fel a kilépő papíromra a tartozást és továbbra is fizetem havonta.

Kérdésem a következő: garantált bérminimum vonatkozhat olyan esetekre is, amikor közalkalmazottként dolgozik az ember, de felsőfokú képesítés a megkövetelt a munkakör betöltéséhez, ellenben a törvényi összegek nem érik el a bérminimum szintjét?

Szeretném megkérdezni Öntől, hogy kaphatok-e felmentést 40 éves munkaviszony elteltekor nyugdíjba vonulás alkalmával. Egy Kft.-nél dolgozom,nem közalkalmazottként, csak alkalmazottként. 2018.április elsejével mehetek a 40 éves munkaviszony leteltével nyugdíjba. Előtte nem tudom adható, vagy kell adni a cégnek 30 nap felmentési időt, vagy sem.

2016 végén ért véget a legutóbbi munkaviszonyom, és előreláthatólag 1 éves lyuk tátong majd az önéletrajzomban, míg nem volt munkám. A különböző cégek HR szakemberei előszeretettel érdeklődnek a kimaradásommal kapcsolatban és tanácstalan vagyok, hogy mennyire vállalhatom fel magam. Függőségi problémák miatt kellett ilyen sok időt kihagynom, ezt a problémát egy több hónapos rehabilitációs program fogja remélhetőleg megoldani. Nem tudom mennyire lehetek őszinte, amennyiben majd a későbbiekben újra és már egészségesen elkezdem keresni a helyem a munkaerőpiacon. Úgy gondolom, ha függőséget és rehabilitációt említek, egy állásinterjú során, az azonnali "kizárással" jár a potenciális jelöltek köréből. Ezért különféle csúsztatásokon, füllentéseken töröm a fejem, de nem vagyok kibékülve ezzel. Ön szerint mi a legjobb hozzáállás ebben az esetben? Esetleg mondhatom, hogy "egészségügyi problémám volt, amit nem részleteznék, de már jól vagyok"?

1980-ban végeztem a szakmunkásképzővel, azóta dolgozom. 1962. december 30-án születtem. Meddig kell még dolgoznom 62 éves koromig ?

Ipari Szakközép Iskolában szereztem géplakatos szakmát 1969-73 között normál nappali képzésben, ill. érettségiztünk a képzés végén. Ez a fajta szakmunkás bizonyítvány egyenrangú képzésnek tekintendő-e a normál szakképző intézetekben végzettekével? Azért kérdezem, mert a közelmúltban elindítottam a szolgálati idő megállapítását a veszprémi NYUFI-nál, az ügyintéző azt mondta, hogy szerinte ez nem tekinthető szakképzésnek, " a szakközépiskolai érettségi mellé kaptak egy szakmunkás papírt is ", mondta. Ezt furcsállom, mert a képzésünk szakmai része teljes mértékben megegyezett a szakmunkásképzőben folytatott oktatással csak nem 3 hanem 4 évig tartott. Az oktatás első két évében tanműhelyben sajátítottuk el a szakma alapjait , majd a 3.- 4. évben a nagy gyárakban üzemeibe beosztva dolgoztunk a hetente 2 napot. Ugyancsak ezen gyárak üzemeiben dolgoztunk nyáron a kötelező szakmai gyakorlatunk során. Ez a fajta szakképzés önök szerint beszámítható-e a szolgálati időmbe, ill. mit kell tennem, hogy beszámíttathassam.