Jelenleg köztisztviselőként dolgozom egy önkormányzatnál és állapotos vagyok. 2017 nyarára vagyok kiírva. Érdeklődni szeretnék, hogy a 24 hetes időtartamra, azaz a szülési szabadság ideje alatt (TGYÁS) jár-e a cafetéria. Az önkormányzatnak nincsen külön leszabályozva a cafetéria juttatás, de a Kttv. törvényben nem találom sem azt hogy adható sem azt hogy nem...Kérem, hogy írja meg nekem, hogy ha jár vagy adható a szülési szabadság ideje alatt, akkor melyik törvényre tudok hivatkozni köztisztviselőként!

A lakáscélú hitelemre befizethető elemet igényeltem a cafetériából. Cégünk egy összegben júniusban adja. Nekem az lett volna a segítség ha nem előtörlesztésként számolják be, hanem a havi törlesztést váltottam volna ki vele. Az első félévet fizettem a hitelt havonta, ha most júniusban az egész évit ráteszik a számlámra és onnan a továbbiakban havonta veszik le, akkor szabályosan járunk el? NAV felé ez igazolt felhasználás? Mert a fele rajta marad a számlán, hiszen én azt már befizettem.

Az albérleti támogatással kapcsolatban olvastam egy érdekes dolgot. Ha a dolgozó bérel lakást, és ennek díjába száll be a munkáltató, akkor elég a kifizetés bizonylata is a munkáltató felé. Tehát nem feltétlen kell ÁFÁ-s számla, hanem elég egy bizonylatos is?

Az szja tv. 1.sz. melléklet 9.3 pontjában szereplő osztatlan közös tér fogalmának keresem a magyarázatát, mivel nem tudom eldönteni, hogy a nappali, étkező és konyha osztatlan közös térben van-e a lakásban (konyha megnevezésű részen nincs ajtó)?

A 2017-es cafeteria készpénzes részét (100.000 ft), ha már a munkáltató úgy döntött, hogy adja, és az ütemezést negyedévben határozta meg, mi az utolsó időpont amikor azt ki kell fizetnie? Akár húzhatja 2020-ig is?

Érdeklődni szeretnék a kedvezményes készpénz kifizetésről. 8333 forint összeget kapnék havonta ebben a cafeteria formában. A kérdésem az lenne hogy ez nettó érték vagy bruttó? A táblázatban az igényelt névérték 8 333 forint, az éves nettó (elkölthető) érték 99 996 forint, a keretből lefoglalt összeg 134 215 forint.

Cégem évi 345000 forint cafeteria juttatást biztosít, melyben a 100000 forintos készpénz is benne van. Ha a kedvezményes közteherrel terhelt cafeteria elemeket választom, akkor nettó kb. 257000 forintot tudok igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a 100000 forint készpénzből kb. 74500 Ft-ot kapok?

Feleségem cafetéria keretében megkapná óvodás kislányunk utáni étkezés befizetési összegét, amelyet készpénzben fizetünk be Áfa tartalommal, amennyiben az óvoda arról a foglalkoztató cég nevére számlát adna ki. Többszöri kérésünkre sem hajlandó az intézmény számlát kiadni a cég nevére, kizárólag a kislány nevére adna ki, amire a cég nem tud cafetériát kiadni. Intézménynek valóban joga van megtagadni a befizetés utáni számlakiadást feleségemet foglalkoztató cég részére befizetésünk után?

Napokban jelent meg a a rendvédelmi hivatásos állomány 2017. évi cafeteriáját szabályozó 2/2017. (I. 11.) BM utasítás, mely a választható béren kívüli juttatások körét a 100 forintos készpénz cafeteriára és a SZÉP-kártyára korlátozta. Ezzel a miniszter kizárta, hogy a hivatásos állomány tagjai igénybe vegyék a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 2) pontja szerinti adómentes lakáscélú támogatást, amit a hiteltörlesztés terheinek enyhítésére vezetett be a kormányzat. Ez a támogatás a lakáshitel összegének legfeljebb 30 %-áig, és legfeljebb 5 éven át vehető igénybe, maximum 5 millió forintos összegben. A rendelkezést különösen méltánytalannak és érthetetlennek tartjuk, figyelemmel arra, hogy a lakáscélú béren kívüli juttatást a Nemzetgazdasági Minisztérium és a közmédia napok óta propagálja, a rendőrségen dolgozók cafeteria juttatása pedig évek óta nem emelkedett, annak összege jelentősen elmarad a civil szférában adhatótól, ráadásul abból még a közterhek is levo

Egyéni igények szerint, a szülő munkáltatója számára kiállítható-e számla óvodai-bölcsődei étkezési költségről, vagy kizárólag a gondozási díjról?

A következő kérdéssel fordulnék önhöz. 201612.21-n megkaptam a közalkalmazotti jogviszonyomról a megszüntető papírt. Vagyis felmondtak. 2017 januárjában dolgozom és februárban a felmondási időmet töltöm (de már nem kell bemennem dolgozni). A kérdésem a következő lenne: Jár-e nekem erre a 2 hónapra az Erzsébet utalvány. Mellesleg megjegyzem, hogy a közfoglalkoztatottak ugyanúgy megkapták ebben a hónapban az Erzsébet utalványt. Míg én nem.

Cégünk 2016. évben Erzsébet-utalványt adott munkavállalóinak jelenléti prémium címen. Meghatározott - betegségből és egyéb- hiányzásból keletkezett munkából távol lévő napok után már csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem jár a juttatás. AZ EBH határozata alapján, ha jól értelmezzük nem lehet megkülönböztetni a munkavállalókat a juttatás során abból a szempontból hogy betegség miatt hiányzott vagy nem. Kérdezzük továbbá, hogy Erzsébet-utalvány vagy akár a 2017-től adómentesen adható béren kívüli juttatások alkalmazása során milyen kritériumok alapján tudnánk differenciálni munkavállalóink között, milyen feltételekkel tudnánk működtetni a rendszert, hogy ne sértsünk jogszabályt. A cél az ösztönzés.

2016-ban a pénztári hozzájárulás kedvező adózásához ki kellett tölteni egy nyilatkozatot, hogy mástól nem kap az adott hónapra pénztári hozzájárulást a munkavállaló. Most, hogy korlátlanul adható pénztári befizetés, minek is gyűjtenénk hozzá nyilatkozatokat?

Elkezdtük az új szabályok szerint vizsgálni a lakáshitel támogatást, és az egyik dolgozó nyilatkozatában más a szobaszám, mint a tulajdoni lapon. Melyiket fogadjam el?