Százezrer magyar dolgozik távmunkában

Egészséges munkahelyeket díjazott az AmCham

Novemberben tehettek elsőként hivatalos, államilag elismert vizsgát a kontrollerek Magyarországon. A következő megmérettetési lehetőségre már csak jövőre nyílik lehetőség, írja a Napi Gazdaság.

A pénzügyi tárca szerint a tb-alapok bevételének tervezésekor nem számszerűsíthető a munka világát érintő szigorítások fehérítő hatása. A gyakoribb ellenőrzés inkább csak az előirányzat teljesülését teszi biztosabbá - írja a Napi Gazdaság.

Noha a perek még nem értek véget, a bíróságok sorra hoznak olyan ítéleteket, melyekben a közigazgatási hivataloknak adva igazat kimondják: a cégeknek be kell fizetniük a rájuk kivetett iparűzési adót – írja a Népszava

A kormány pályázat révén érdekeltté tette a munkaadókat a távmunka magyarországi elterjesztésében, ennek keretében 2002. és 2005. között mintegy 3 ezer távmunkahely jött létre - hangsúlyozta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter annak kapcsán, hogy megjelent a Távmunka Fehér Könyv, amelyet a szakma kedden konferencia keretében vitat meg.

A Fidesz elnöke napirend előtti felszólalásában a kis- és középvállalkozások körbetartozásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. A kérdés megoldására egy munkahelygarancia-törvény elkészítését javasolta. Gyurcsány Ferenc válaszában úgy kommentálta a felvetést, hogy várja a konkrét javaslatot, bár már többször bebizonyosodott, ezek az ötletek alaptalanok.

Az idén 11 ezer fő vett részt a közmunka-programban, a tendencia nő, az elsődleges munkaerőpiacra való visszajutás aránya azonban továbbra is alacsony - foglalta össze a 2005. évi közmunka-program tapasztalatait az Országos Közmunkatanács elnöke. Sándor László a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság ülésén elmondta: az idén központi forrásból 3,3 milliárd forintot, a pluszforrásokkal és önrészekkel együtt csaknem 7 milliárd forintot költöttek a tartósan munkanélküliek időszakos foglalkoztatására. Ismertetése szerint az átlagos fizetés esetükben a minimálbérnél pár ezer forinttal volt magasabb.

Osztrák és német munkalehetőséget keresnek leginkább a magyarok, pedig ezen országok nem tervezik munkaerő-piacuk megnyitását, ami megnehezíti a munkavállalást. A liberalizált munkaerő-piaccal rendelkező országokat lassan fedezzük fel, Nagy-Britanniában például az összes külföldi munkavállaló három százaléka magyar - írja a Napi Gazdaság.

A magyar dolgozók körében tízből négy alkalmazott határozottan gyengének tartja a fizetését összehasonlítva más, az iparágon belüli cégeknél elérhető jövedelemmel - derül ki a Mercer Kft. munkavégzéssel kapcsolatos felméréséből.