Friss adatok szerint a brit munkavállalók leggyakrabban hajnali egykor keresnek új állást, miközben a szakértők az alváshiány veszélyeire figyelmeztetnek.

Az Employ hiring cég friss jelentése szerint a rekruterek legnagyobb stresszforrásává vált a mesterséges intelligencia, miután az MI-vel felturbózott önéletrajzok nehezítik a szűrést. Bár sokan használják a technológiát, a rendszerekkel való elégedettség jelentősen visszaesett tavalyhoz képest.

A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés, amely rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel működnek együtt, és ez alapozza meg a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös jogait, kötelezettségeit. Az alábbiakban sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat.

A „Hogy vagy?” kérdésre ma már ritkán hallani azt, hogy „kipihenten, jól”. Ehelyett a „Szét vagyok csúszva, ezer dolgom van” lett az elvárt válasz. A kimerültség többé nem panasz, hanem kulturálisan tanult bizonyítvány arról, hogy fontosak és sikeresek vagyunk. De miért hordjuk a fáradtságot jelvényként, és hogyan szokhatunk le a saját magunk által gerjesztett rohanásról?

A biztonsági kamera ma már a legtöbb munkahelyen alapfelszereltség, a munkáltató azonban nem figyelhet meg bármit, bármilyen céllal és bármeddig. A Munka Törvénykönyve, a GDPR és az adatvédelmi hatóság gyakorlata együtt jelöli ki a kereteket. Összefoglaltuk, hová kerülhet kamera, mire használható a felvétel, meddig tárolható, és milyen jogai vannak a munkavállalónak.

A magyar kkv szektor jelentős része még mindig kényszerű kötelezettségként tekint a megváltozott munkaképességű munkavállalók (MMK) foglalkoztatására. Pedig miközben a rehabilitációs hozzájárulás elkerülése hiányzó dolgozónként csaknem 2,9 millió forintos éves megtakarítást jelent, az MMK dolgozók alkalmazásával minimális fluktuációt és páratlan munkafegyelmet is nyernek a cégek, derül ki a WHC elemzéséből.

Augusztusban 740 600 forint volt a bruttó és 519 900 forint a nettó átlagkereset Magyarországon. Éves összehasonlításban tovább nőttek a bérek, a havi adatok azonban más képet mutatnak: a bruttó átlagkereset március óta folyamatosan csökken.

A pszichoszociális kockázatokat nem lehet többé kizárólag egyéni stresszkezelési kérdésként kezelni. 2026 őszétől a munkahelyi mentális egészség az európai munkavédelmi politika kiemelt témája. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2026–2028-as „Együtt a munkahelyi mentális egészségért" kampány hangsúlya a megelőzésen, a munkaszervezésen és a vezetői felelősségen van.

Ingyen kávé, ebéd, utazási támogatás – a munkáltatók számos eszközzel próbálják visszacsábítani a dolgozókat az irodába. Egy brit tévéműsor azonban váratlan megoldásra világít rá: a közös élmények és a kötetlen beszélgetések is vonzóbbá tehetik a személyes munkavégzést, és a kutatások szerint a csapatmunkára is hatással lehetnek.

Egy év alatt 4,2 százalékponttal nőtt a legalább egy éve állást keresők aránya Magyarországon: 2026 nyarán már a munkanélküliek 33,7 százaléka tartozott ebbe a csoportba. A visszafogottabb munkaerő-kereslet miatt érdemes újragondolni az álláskeresési stratégiát – a HR-szakértő többek között a rugalmas foglalkoztatási formákra, a szakmai kapcsolatokra és az AI tudatos használatára hívja fel a figyelmet.

Folyamatosan nő a szakadék a mesterséges intelligenciához kapcsolódó készségek terén. A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears Survey felmérése szerint a munkavállalók több mint fele lemaradóban van az AI-hoz kapcsolódó skillek terén, és kevesen érzik azt, hogy hozzáférnek a szükséges tanulási és fejlődési lehetőségekhez.

Ki rendelkezik a munkavállaló portréjának jogaival? A válasz összetett, ha a fotózást a cég fizette. A képre egyszerre vonatkoznak a szerzői és a személyiségi jogok, melyek nem feltétlenül illetik meg ugyanazt a személyt. Ha megszűnik a munkaviszony, használhatja-e a fotót a volt dolgozó a LinkedInen vagy az új cégénél, illetve meddig őrizheti meg a volt munkáltató? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda válaszol.

Tehetséges kolléga távozik, és a konkurenciához megy. A munkáltató elemi érdeke, hogy a megszerzett tudás és az ügyfélkapcsolatok ne vándoroljanak vele. A versenytilalmi megállapodás ezt a célt szolgálja, de szigorú törvényi korlátok között, és ellenérték nélkül nem is működik.

A vezetés tanulandó szakma. A kimagasló szakmai tehetség nem tesz senkit jó vezetővé: a tekintély pedig könnyen válik abúzussá, ha hiányzik a people management. Az Eszenyi-ügy nem csupán a színházi világ belügye vagy a „cancel culture” fejezete, hanem éles figyelmeztetés a hatalomgyakorlás buktatóira. Papp Tamás István HR szakember szubjektív jegyzete a vezetésről.