A családi juttatásokat érintő osztrák jogszabály nem egyeztető össze az uniós joggal

Az Európai Parlament plenáris ülésén az érintett jogszabályról folytatott vitában a biztos hangsúlyozta: az uniós szabályozás világosan kimondja, hogy a pénzbeli juttatásokat nem lehet csökkenteni vagy módosítani csak azért, mert egy családtag másik uniós tagállamban lakik. Aláhúzta, a külföldi munkavállalók esetében is a helyiekhez hasonlóan ugyanazon a helyen ugyanazért a munkáért ugyanolyan bérnek kell járnia.

"Nem lehetnek másodrangú munkavállalók és másodrangú gyermekek az Európai Unióban. A külföldi munkavállalókat ugyanolyan családi támogatások illetik meg függetlenül attól, hogy gyermekei más tagországban élnek" - fogalmazott.

Arra emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a más tagállamban élő gyermekek után járó ellátásnak meg kell egyeznie a szabad mozgáshoz fűződő jogukat gyakorló uniós munkavállalók és a helyi munkavállalók esetében.

A bizottság álláspontja szerint a tervezett intézkedés bevezetése azt jelenti, hogy eltérő családtámogatás illetné meg a különböző európai uniós tagállamokból érkező, de ugyanazon munkahelyen dolgozó munkavállalókat (indexálás), márpedig az uniós alapszerződés tiltja a munkavállalók állampolgárságon alapuló bármiféle, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését.

A bécsi jogszabály diszkriminatív, kettős mércét alkalmaz, és hatással van az Európai Unióba vetett bizalom szempontjából is, ugyanis olyan érzést kelt, hogy vannak első- és vannak másodrendű állampolgárok - húzta alá az uniós biztos.

Az Európai Bizottság október 24-én, közvetlenül a szabályozás elfogadását követően jelentette be, hogy megvizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal. Egyik első állásfoglalásában Brüsszel hangsúlyozta, hogy az indexálás tiltott az európai jog szerint, januárban pedig - a jogszabály életbelépését követően - kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen. Az osztrák tervek ellen több EU-tagállam, köztük Magyarország is tiltakozott.

Kósa Ádám fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljutatott közleményében kijelentette, a magyar gyermekek sehol nem lehetnek másodrendűek. Rámutatott, aki Ausztriában dolgozik, az ugyanolyan befizetésekkel járul hozzá az osztrák szociális biztonsági és adórendszerhez, mint a helyi munkavállalók. Ha mégis kevesebb ellátásban részesül csak azért, mert gyermeke egy másik tagállamban él, az egyértelmű diszkrimináció.

"Semmi jelentősége sincs annak, hogy a szóban forgó másik tagállamban, például Magyarországon, a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint Ausztriában, mivel az ellátásokat egyösszegű támogatás formájában fizetik, és azok nem kapcsolódnak a gyermek eltartásának tényleges költségeihez" - fogalmazott.

Kósa Ádám véleménye szerint az Európai Bizottság nem késlekedhet a kötelezettségszegési eljárás újabb szakaszának megindításával, mert az osztrák intézkedések jelenleg is nagyon sok más tagállamból érkezett család életét nehezítik meg pénzügyileg.

MTI