A felvételizők a diploma munkaerő-piaci elismertsége alapján döntenek

A Budapesti Gazdasági Főiskola idén harmadik alkalommal készítette el kutatását, melyet a HR Portálnak is elküldtek. A felmérés célja, hogy feltérképezze, mikor és milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és a szakok között a felvételi előtt álló diákok.

A BGF vizsgálata szerint a tavalyi 79 százalékról idén tovább csökkent 75 százalékra azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ezzel párhuzamosan pedig a tavalyi 19 százalékról 27 százalékra nőtt a várhatóan önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya. Az önköltséges képzésre jelentkező hallgatók mintegy 35 százaléka szülei segítségével szeretné finanszírozni tanulmányait, 26 százalékuk a tanulás mellett ezért munkát is vállal. A leendő önköltséges elsőéves hallgatók 10 százaléka tervezi, hogy diákhitelt vesz fel, 15 százalékuk bízik abban, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átmehet állami ösztöndíjas képzésre, és csupán 4 százalékuk nem tudja, miből fogja előteremteni a tanulmányaihoz szükséges összeget.

Alapképzésen a diákok 49 százaléka, felsőoktatási szakképzésen 25 százalék, szakirányú továbbképzésen 12 százalék, mesterképzésen 7 százalék szeretne tanulni, a kiállításra kilátogató fiatalok 8 százaléka érdeklődött a doktori képzések iránt.

Ősszel több egyetemen és főiskolán is indulnak duális képzések, ugyanakkor a felvételi előtt álló középiskolás diákoknak csupán egyharmada tudta, mit is jelent ez a képzési forma.

A kérdésre, hogy mi alapján döntenek arról, melyik felsőoktatási intézményben szeretnének továbbtanulni, a tanulók csaknem azonos arányban említették a képzési terület (24 százalék) és a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertségét (22 százalék). Valamelyest kisebb súllyal esik latba döntésükben az intézmény földrajzi elhelyezkedése (17 százalék), szüleik, barátaik véleménye (13 százalék), illetve az intézmény hírneve (11 százalék). A felsőoktatással kapcsolatos elemzések, statisztikák (6 százalék), középiskolai tanáraik javaslatai (5 százalék) és a reklámokban, hirdetésekben hallottak (2 százalék) pedig már csak elhanyagolható szerepet játszanak választásukban.

A felvételi előtt álló diákok alig 18 százaléka készül tudatosan, legalább egy éve a választott pályára, 14 százalékuk pedig néhány hónappal ezelőtt döntött a továbbtanulását illetően. További 29 százalékuk csak nemrég jutott elhatározásra, 30 százalékuk pedig még nem döntött arról, végül hova is jelentkezik.

A megkérdezett diákok majdnem fele (41 százalék) tervezi, hogy külföldön is folytat majd tanulmányokat; a külföldi utat tervező diákok 34 százaléka szakmai gyakorlatra, 25 százalék ösztöndíjjal, diákcsereprogrammal részképzésre utazna külföldre, 12 százalék a mesterképzését, 7 százalék pedig a teljes tanulmányi időt külföldön töltené. A válaszadók 18 százaléka viszont biztos benne, hogy a teljes tanulmányi idejét Magyarországon tölti; 33 százalék még nem határozott ebben a kérdésben.