A finn dolgozók egynegyede kimerültségről panaszkodik
Minden negyedik finn alkalmazott közepes vagy súlyos kimerültséggel küzd, derült ki a Finn Munkaegészségügyi Hivatal által végzett átfogó felmérés adataiból.
3700-nál több, 30 és 64 év közötti finn dolgozó megkérdezésével készített felmérés szerint a munkahelyi kimerültség tünetei általában enyhülni látszanak az 1990-es évekhez képest, ám továbbra is viszonylag gyakoriak a mezőgazdaságban, az iparban, a szállításban.
Az 55 évesnél idősebb nők körében sokkal elterjedtebb a kimerültség, mint a hasonló korú férfiak esetében, ennek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a férfiak sokkal inkább hajlamosak a korai nyugdíjaztatás lehetőségével élni, mint a nők. Az 55 évesnél idősebb dolgozó nők mintegy 37 százaléka számolt be mérsékelt, 6 százalék súlyos kimerültségről. A hasonló korú férfiak körében ez az arány 27, illetve 4 százalék.
A felmérés adatai alapján a kutatást végző intézet megállapítja: javítani kell a munkakörülményeken, annál is inkább, mert a jövőben a nyugdíjkorhatár kitolása várható.
Egy korábban, 1997-ben készült, kevésbé átfogó felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka panaszkodott mérsékelt munkahelyi fáradtságra, 7 százalék súlyos kimerültségről számolt be. Ezzel szemben a friss adatok 25 százalékos közepes, és 2,5 százalékos súlyos fáradtságról szólnak. A szakemberek részben azzal magyarázzák az arányok ilyen jellegű módosulását, hogy az eltelt időszakban új alkalmazottak kerültek a munkaerőpiacra, a legkimerültebbek közül sokan nyugalomba vonultak.
Meglepő módon a munkahelyi kimerültség kevésbé volt észlelhető a pénzügyi és biztosítási szakmában dolgozóknál, ám annál inkább a mezőgazdaságban, az erdészetben, az iparban, a szállításban tevékenykedőknél, a közhivatalokban és az oktatásban, tájékoztat a Helsingin Sanomat.
Kutatók szerint a munkahelyi fáradtság általában nem az egyén "hibája", sokkal inkább a lehetetlen elvárások következménye.
Az 55 évesnél idősebb nők körében sokkal elterjedtebb a kimerültség, mint a hasonló korú férfiak esetében, ennek egyik lehetséges magyarázata az lehet, hogy a férfiak sokkal inkább hajlamosak a korai nyugdíjaztatás lehetőségével élni, mint a nők. Az 55 évesnél idősebb dolgozó nők mintegy 37 százaléka számolt be mérsékelt, 6 százalék súlyos kimerültségről. A hasonló korú férfiak körében ez az arány 27, illetve 4 százalék.
A felmérés adatai alapján a kutatást végző intézet megállapítja: javítani kell a munkakörülményeken, annál is inkább, mert a jövőben a nyugdíjkorhatár kitolása várható.
Egy korábban, 1997-ben készült, kevésbé átfogó felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka panaszkodott mérsékelt munkahelyi fáradtságra, 7 százalék súlyos kimerültségről számolt be. Ezzel szemben a friss adatok 25 százalékos közepes, és 2,5 százalékos súlyos fáradtságról szólnak. A szakemberek részben azzal magyarázzák az arányok ilyen jellegű módosulását, hogy az eltelt időszakban új alkalmazottak kerültek a munkaerőpiacra, a legkimerültebbek közül sokan nyugalomba vonultak.
Meglepő módon a munkahelyi kimerültség kevésbé volt észlelhető a pénzügyi és biztosítási szakmában dolgozóknál, ám annál inkább a mezőgazdaságban, az erdészetben, az iparban, a szállításban tevékenykedőknél, a közhivatalokban és az oktatásban, tájékoztat a Helsingin Sanomat.
Kutatók szerint a munkahelyi fáradtság általában nem az egyén "hibája", sokkal inkább a lehetetlen elvárások következménye.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel