Megjelent: 3 hónapja

Ne pazarold másra az időt, amit alvással is tölthetnél!

"Balesethez vezetett a túlhajszoltság, kialvatlanság." Bár nem mindig kerül a lapok címoldalára, a kimerültségnek komoly következményei vannak. Két hadihajó balesete az amerikai haditengerészetet arra késztette, hogy a 7 óra alvást kötelezővé tegyék a hajókon. Finnországban több cég sziesztát vezetett be. Az alvás tehát nem elvesztegetett idő, munka szempontból sem.

2017-ben alaposan felkavarta a tengervizet, amikoris a US Navy (az amerikai haditengerészet) két rakétás rombolója, a USS Fitzgerald és a USS John McCain egymástól teljesen függetlenül, de egymáséhoz mégis kísértetiesen hasonló körülmények között, teljes elsötétítés alatt hajózva, civil hajókkal ütközve szenvedtek balesetet. A példaszerűen gyors és mindenre kiterjedő vizsgálat kiderítette, hogy mindkét esetben munkavégzés közbeni emberi mulasztás történt, pontosabban a legénység (a kapitányi hídon tartózkodó ügyeletes tengerészek mindegyikének!) túlhajszoltságából, illetve kialvatlanságából adódó figyelmetlenség volt az emberi életeket és komoly anyagi kárt okozó szerencsétlenség kiváltó oka.

Ezért aztán a baleseteket követő felülvizsgálat, valamint folyamat- és rendszerátalakítás eredményeként kiadták és alkalmazni kezdték a haditengerészetnél „A legénység terhelésének kézikönyve” című kiadványt. Ebben többek között azt fogalmazták meg, hogy békeidőben, a felszíni hadihajókon szolgáló legénység számára - beleértve a kapitányt, a helyettesét az első tisztet is -, kötelező a napi hét óra alvás biztosítása, úgy, hogy az figyelembe vegye az emberek cirkadián ritmusát is. Vagyis a hét órából öt, úgynevezett védett alvás, további kettő pedig a nap másik felében hivatalosan is szunyókálásnak nevezett „szieszta” (pihenés) kell, hogy legyen.

Legfontosabb szabadidős program: alvás


A történetnek persze nincsen vége, csak most (2021-ben), négy évvel a történtek után, a vonatkozó rendelkezéseknek és ezek között a legénység-terhelhetőség előírásainak kötelező felülvizsgálata már nem kerül a lapok címoldalaira, hiszen emberi áldozatok, anyagi kár és presztízsveszteség híján nincs hírértéke. De az az egyszerű tény, hogy a ma dolgozójának a hétvégére vagy a munkaszüneti napokra vonatkozó egyik legfontosabb programpontja a „sokáig alvás” kívánalma, mégiscsak arra utal, hogy több időt kellene az alvásra szánnunk a munkás hétköznapokban: hamarabb kellene nyugovóra trénünk, többet kellene aludnunk, mert minden hétköznap reggel könyörtelenül és rugalmatlanul indul a mókuskerék, hovatovább a saját magunk vagy mások biztonságát is veszélyeztetve.

Ehelyett azonban korán kelünk (mert kelnünk kell…), tovább és többet dolgozunk, mint korábban bármikor, estéinket pedig képernyők: televíziók, laptopok és mobiltelefonok előtt, no meg a közösségi hálón való aktív vagy passzív jelenlét bűvöletében töltjük el (már ha nem rúgunk ki épp a hámból, tovább rontva ezáltal is a kialvatlanságunkat…). Azonban egyre sokasodó jelek utalnak arra, hogy ez a fajta életvitelünk nagyon messzire szakadt a biológiai működésünket meghatározó természetes periodicitástól, egyszerűen kiestünk a ritmusból, és ez az eltérés sok munkavállaló számára komoly mentális feszültséget, végső soron megbetegedéseket okoz. Vagyis vissza kellene helyeznünk az alvást, mint tevékenységet és alapvető szükségletet, a 24 órás napi ciklusunk középpontjába! Becsüljük tehát nagyra, sőt leljük kedvünket az alvásban, valahogy úgy, ahogy azt Frank Knight közgazdász is javasolja:

Ne pazarold másra az időt, amit alvással tölthetnél!

De az Oracle és a Workplace Intelligence, 2020-as, 11 ország, több mint tizenkétezer munkavállalót érintő kutatási eredményeiből is az derült ki, hogy a munkahelyen tapasztalt mentális egészséget befolyásoló tényezők (stressz, szorongás, depresszió, kiégés, stb.) leggyakoribb negatív következménye az alvási nehézség. Svéd kutatók pedig arra jutottak, hogy a heti munkaidő 25%-os csökkentése (ha nem jár bérredukcióval, persze) jelentősen javítja a munkavállalók alvási minőségét és időtartamát, közvetett módon az általános jól-létét, méghozzá nemcsak a munkanapokon, hanem a szabadnapokon is.

Délutáni alvásprogram


Tehát az alvás nem elvesztegetett idő (noha sok munkáltató talán ezt gondolja…)! Sőt, a legjobb dolog, amelyet az ember saját magáért és az egészségéért tehet. Az alvás, a pihenés, a regenerálódás megbecsülésének az egyik módja pedig (ha már az éjszakai alvási szokásainkat nem tudjuk vagy akarjuk megváltoztatni és - ráadásul! - a munka-magánélet közötti határ végérvényesen elmosódott), a „szieszta” intézményének újragondolása vagy épp bevezetése, ahogy ezt az amerikai haditengerészetnél is csinálják vagy ahogy a fagyos Finnországban is teszik: egyes finn cégeknél, ugyanis, délutáni alvásprogramot vezettek be, mert a vállalatvezetők - a szakszervezetekkel karöltve - arra a megállapításra jutottak, hogy az alkalmazottaik egy 30-60 perces délutáni pihenést/alvást (amit talán a „szieszta boreális” fantázianévvel lehetne legjobban illetni) követően, a munkanap hátramaradó részében hatékonyabban dolgoznak, illetve jobban teljesítenek.

És hogy mindez - a mediterrán térségben egyébként bevett, alkalmazott, megszokott - ebéd utáni szieszta szükségessége, illetve hatékonyságjavító hatása mennyire nem légből kapott maszlag, vagy a HR elkötelezettségjavító, teljesítményjavító humbugja, reményeim szerint az alábbiak kellőképpen alátámasztják:
Papp Tamás IstvánPapp Tamás István
Papp Tamás István HR szakember diplomáit az ELTE-n és a Budapesti Közgazgazdaságtudományi Egyetemen szerezte, emellett akkreditált projektmenedzser és változáskezelési tanácsadó. 25 éve dolgozik humánerőforrás területen. Több nagy szervezet HR vezetői posztját betöltötte különféle iparágakban (nyomdaipar - Szikra Lapnyomda, közlekedés: Budapest Airport Handling, Állami Autópálya Kezelő, média: TV2, közszolgáltatás: Miskolc Holding).

  • az emlősállatok nagy része (egyes felmérések szerint az emlős fajok 85 %-a!) naponta nem egyszer, hanem többször is alszik;
  • Thomas Edison állítólag mindössze négy órát aludt éjszakánként, de napközben rövid, 20 perces erőgyűjtő alvásokat tartott, amely hite - és gyakorlati tapasztalata - szerint növelte a figyelmét, a koncentrálóképességét, valamint javította a memóriáját és a tanulási készségét;
  • a NASA 1995-ben 747 pilótán végzett kutatása azt bizonyította, hogy azok a pilóták, akik 40 percet pihenhettek napközben (és átlagosan 25,8 percet aludtak), 16-34 százalékkal jobb reakcióidőt mutattak mint azok a társaik, akik nem pihentek;
  • egy másik vizsgálat pedig azt mutatta ki, hogy azok a férfiak, akik legalább heti három alkalommal aludtak napközben, 37 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak a szívproblémákra, mint azok, akik soha nem sziesztáztak;
  • de a keringésünknek is jót tesz, ha délután alszunk. Görög kutatók, 212 emberrel végzett kutatási eredményei szerint ugyanis, a napi rendszerességgel végzett szieszta, illetve 60 percnyi napközbeni szunyókálás hasonló mértékben (3-5 higany-milliméterrel) csökkenti a vérnyomást, mint más életmód-változtatások, például a só- és az alkoholfogyasztás csökkentése. Ez azért fontos, mert 2 higany-milliméteres vérnyomás-csökkenés 10 százalékkal mérsékelheti a szív- és érrendszeri negatív események, mint például a szívroham, kockázatát;
  • egy 2008-ban készült vizsgálat pedig azt találta, hogy az alvás - beleértve a napközbeni „szunyókálást is”! - jobban serkenti a verbális memória működését és a tanulást, mint a koffein.

Szóval, ne kávézásra pazaroljuk az időt, ha azt alvással is tölthetjük!

Nyitókép: Andrea Piacquadio fotója a Pexels oldaláról
  • 2021.05.25HBLF Nemzetközi XMentor Program 4. Kick-off esemény 2021. májusában a HBLF szervezésében negyedszerre indul el díjnyertes Nemzetközi XMentor Programunk, a legbefolyásosabb magyar üzleti vezető nők és nemzetközi mentorok támogatásával. A 2017-ben indult, szervezetek és szektorok közötti programot a női vezetők támogatására hoztuk létre és immár angol és magyar nyelven is elérhető! Open Spotlight Award díjat nyert programunk az út elején járó és már úton lévő női vezetők személyes és szakmai fejlődését támogatja. Nemzetközi, befolyásos és elismert mentor hálózatunkon keresztül a mentoráltak számára vállalatok és szervezetek közötti tudás- és tapasztalatmegosztást biztosítunk, emellett önismereti és szakmai fejlődést, valamint a kapcsolatrendszer bővülését. Részletek Jegyek
  • 2021.05.28Vegyen részt Ön is az EU Sokszínűségi Hónapján! Az Európai Sokszínűségi Hónap az Európai Unió egészében felhívja a figyelmet a munkahelyeken és a társadalmon belül a sokszínűség és a befogadás fontosságára. Elismeri a szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a munkahelyeken előmozdítsák a sokszínűséget és befogadó munkakörnyezetet alakítsanak ki. Az Európai Bizottság jogalkotási intézkedések révén hosszú ideje elkötelezetten támogatja a sokszínűség és a befogadás előmozdítását, valamint a megkülönböztetés elleni küzdelmet. Az említett intézkedések hozzájárultak az egyenlőség javításához, és emberek milliói számára tették lehetővé, hogy a lehető legjobban kibontakoztathassák a bennük rejlő lehetőségeket. Az EU Sokszínűségi Karta Magyarország - az EU kizárólagos partnerszervezeteként Magyarországon - szeretettel invitál meg mindenkit az EU Sokszínűségi Hónap ingyenes eseményeire. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
"Megszűnjön ez a katasztrófafilmhez hasonló rémálom" - 5 téma, ami motiválja a munkavállalókat a covid egy éve után

"Hogy jobban megbecsüljön, tiszteljen a munkáltatóm. Nagyobb erkölcsi megbecsülés, legalább néha egy kis dicséret, biztatás" - többek között erre... Teljes cikk

Mikor van létjogosultsága az alapjövedelemnek?

Bár az alapjövedelem bevezetésének ötlete évre évre erősödő üzenet a politikacsinálók kommunikációjában, a közelmúltig csak homályos,... Teljes cikk

Aki válaszol: Somogyi András, a magyarországi Bosch csoport és az Adria régió humán erőforrás igazgatója

HR Szubjektív rovatunkban Somogyi András válaszol Fluck Benedek (MVM Csoport) kérdésére: Hatott-e a környezet változása a Bosch közösségépítési... Teljes cikk