A képviselők tárgyaltak a munkaügyi bíróságok megszűnéséről és a bérekről is

Jakab Péter (Jobbik) arról beszélt, hogy az ország keleti és északi részén jelentősen eltérnek a fizetések. Nem igaz, hogy átlag felett emelkedtek a bérek ezekben a térségekben - jelentette ki. Hajlandó-e a kormány támogatni azt a határozati javaslatot, amelyet a Jobbik a leszakadó országrészekben élőkért nyújtott be, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon? - tette fel a kérdést.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt felelte: a bérek alakulásában a piaci szereplők alkuja a mérvadó. Hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen emelkedett az elmúlt években. Azt elismerte, hogy Kelet-Magyarországon, a fővárosban és Nyugat-Magyarországon valóban nem egyformák a javadalmazások, de a kormány igyekszik tenni azért, hogy a kelet-magyarországi térségekben is nőjön a gazdaság teljesítménye - mondta.

Szabó Sándor (MSZP) a munkaügyi bíróságok rendes bírósági rendszerbe betagozódását kifogásolta. Miért kell lerombolni az önálló munkaügyi bíróságokat? - kérdezte. Szerinte ez a munkavállalók még erőteljesebb kiszolgáltatottságához fog vezetni.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a munkaügyi bíráskodásnak sosem volt teljes szervezeti önállósága Magyarországon. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésével a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyan megszűnnek, de a rendes bíróságok törvényszékein mint munkaügyi bíróságok fognak eljárni első fokon - közölte, kiemelve: a kormány mindig szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit és azok képviseletét.

Ovádi Péter (Fidesz) azt kérdezte, milyen eredményei vannak az elmúlt években bevezetett, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítő adópolitikai intézkedéseknek, és milyen további lépések várhatók az érdekükben. Az ország jó irányba halad, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata 2013-as bevezetése óta folyamatosan és meredeken növekszik az egyéni vállalkozások száma - mondta.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány kiemelt célja a kkv-k bürokráciájának, adóterheinek csökkentése, ezért is vezette be a katát, amelynek előnye a minimális adminisztráció és közteher, ráadásul 2019-tól 8-ról 12 millió forintra emelkedik az áfamentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt szorgalmazta, hogy radikálisan - a duplájára - emeljék meg a tíz éve változatlan összegű családi pótlékot. A családi adókedvezmény rendszerét a politikus mélyen igazságtalannak nevezte, mondván, az ötször annyit ad a gazdagoknak, mint a szegényeknek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány célja, hogy minél több családnak segítsen. A kimutatások szerint 2012 és 2017 között a gyermekszegénység területén jelentős javulás következett be - közölte, hozzáfűzve: a kormány szerint a gyermekek felnevelésénél nem a segély jelent perspektívát, hanem a munkahely, a munkabér, valamint az adókedvezmény.

MTI