A képviselők tárgyaltak a munkaügyi bíróságok megszűnéséről és a bérekről is
A kata eredményeiről, az északkelet-magyarországi munkabérekről, a munkaügyi bíróságokról, és a családi pótlékról is faggatták a képviselők a kormányt a parlamentben, a kérdések között - írja az MTI.
Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt felelte: a bérek alakulásában a piaci szereplők alkuja a mérvadó. Hangsúlyozta, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen emelkedett az elmúlt években. Azt elismerte, hogy Kelet-Magyarországon, a fővárosban és Nyugat-Magyarországon valóban nem egyformák a javadalmazások, de a kormány igyekszik tenni azért, hogy a kelet-magyarországi térségekben is nőjön a gazdaság teljesítménye - mondta.
Szabó Sándor (MSZP) a munkaügyi bíróságok rendes bírósági rendszerbe betagozódását kifogásolta. Miért kell lerombolni az önálló munkaügyi bíróságokat? - kérdezte. Szerinte ez a munkavállalók még erőteljesebb kiszolgáltatottságához fog vezetni.
Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium államtitkára úgy reagált: a munkaügyi bíráskodásnak sosem volt teljes szervezeti önállósága Magyarországon. A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésével a közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyan megszűnnek, de a rendes bíróságok törvényszékein mint munkaügyi bíróságok fognak eljárni első fokon - közölte, kiemelve: a kormány mindig szem előtt tartja a munkavállalók érdekeit és azok képviseletét.
Ovádi Péter (Fidesz) azt kérdezte, milyen eredményei vannak az elmúlt években bevezetett, a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) segítő adópolitikai intézkedéseknek, és milyen további lépések várhatók az érdekükben. Az ország jó irányba halad, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója, a kata 2013-as bevezetése óta folyamatosan és meredeken növekszik az egyéni vállalkozások száma - mondta.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány kiemelt célja a kkv-k bürokráciájának, adóterheinek csökkentése, ezért is vezette be a katát, amelynek előnye a minimális adminisztráció és közteher, ráadásul 2019-tól 8-ról 12 millió forintra emelkedik az áfamentesség felső összeghatára a legkisebb vállalkozásoknál.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt szorgalmazta, hogy radikálisan - a duplájára - emeljék meg a tíz éve változatlan összegű családi pótlékot. A családi adókedvezmény rendszerét a politikus mélyen igazságtalannak nevezte, mondván, az ötször annyit ad a gazdagoknak, mint a szegényeknek.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány célja, hogy minél több családnak segítsen. A kimutatások szerint 2012 és 2017 között a gyermekszegénység területén jelentős javulás következett be - közölte, hozzáfűzve: a kormány szerint a gyermekek felnevelésénél nem a segély jelent perspektívát, hanem a munkahely, a munkabér, valamint az adókedvezmény.
MTI