A kollektív szerződések a külföldiekre is vonatkozhatnak

Egy lett cég 2004 májusában a svédországi Vaxholm városában építkezésen vett részt, és a lett munkások fizetése az ágazatra érvényes kollektív szerződésben rögzített minimumbér alatt maradt. A svéd szakszervezet tárgyalásai eredménytelenek maradtak, így blokád alá vette az építkezést, nem engedte, hogy dolgozhassanak a lettek, akik végül is távoztak.

Munkáltatójuk ezért csődbe jutott, majd kártérítésért beperelte a svéd szakszervezetet. A főtanácsnok szerdai véleményében úgy látja, hogy az uniós joggal összeegyeztethető, "ha közérdekből indított és arányos kollektív fellépéssel" rákényszerítik a külföldi szolgáltatóra a kollektív szerződésben rögzített bérszintet. Egy másik ügyben, ugyancsak tegnap közzétett másik főtanácsnoki vélemény szerint az is jogos, ha a szakszervezetek kollektív fellépést kezdeményeznek az ellen, ha egy az unióban működő cég a termelését egy olcsóbb bérű országba akarja áttelepíteni a közösségen belül.

A svéd-lett ügyben a főtanácsnok hagyott egy kiskaput is. A kollektív fellépés arányosságának megítélésében azt javasolja, hogy a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálja meg: a kollektív szerződés feltételei valóban jelentősen hozzájárulnak-e a külföldre rendelt munkavállalók védelméhez. Ha ugyanis a vállalkozás székhelye szerinti tagállamban lényegében hasonló védelmet élveznek a munkavállalók, akkor talán még sincs szükség a kettős védelemre.

Napi Gazdaság