A magyar munkavállalók 20 százaléka már a digitális ágazatban dolgozik

Kiemelte, hogy a kutatásban szereplő adatok szerint az ágazat továbbra is az egyik legkiemelkedőbb szerepet játssza a hazai gazdaságban. Ennél örvendetesebb hír – tette hozzá az államtitkár, hogy a szektor foglalkoztatási súlya az előző kutatás óta több mint negyedével nőtt, így a digitális gazdaság összesen mintegy 935 ezer munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést, ami a magyar foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelenti.

A kutatás is alátámasztja azt a törekvést, amelyet a magyar kormány másfél évtizede képvisel: teljes foglalkoztatottságra van szükség, amelyből a szektor jelentős mértékben kiveszi a részét – mondta Szabados Richárd.

A kutatás kiemelte továbbá, hogy egy technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása további erőteljes lökést adhat a digitális gazdaságnak, 2030-ig közel 1500 milliárd forinttal növelve annak GVA-termelő képességét, amivel hazánk az EU technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne.

2015 után immár harmadik alkalommal készítettek hazai makrogazdasági kutatók és digitalizációs szakemberek átfogó elemzést a hazai digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyáról.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a szektor közel egyötödét adja a hazai gazdasági teljesítménynek, foglalkoztatási hatása ugyanakkor az elmúlt időszakban még dinamikusabban emelkedett, valamint hogy a digitális technológiák mainál is robusztusabb térnyerése esetén a digitális gazdaság lehet a hazai gazdasági növekedés egyik hajtóereje.

A tanulmány számos ponton igazolta, hogy a kormány és az iparág szoros együttműködésének nincs alternatívája, minden a szektorba fektetett forint sokszorosan térül meg mind a beruházásokat, mind a foglalkoztatást illetően – jelentette ki az államtitkár.

Magyarországon a hazai IKT szektor számottevő fejlődést mutatott a 2001-2023 időszakban: az IKT feldolgozóipar 6,2 százalékos, az IKT szolgáltatás pedig 6,4 százalékos éves átlagos növekedést ért el. A hazai IKT szektor dinamizmusát és jövőállóságát jól mutatja, hogy 2022-re a szektor GVA-ja 25 százalékkal haladta meg a korábbi, 2019-ben készült kutatás organikus pályára vonatkozó becslését, és alig 5 százalékkal maradt el a technológia-vezérelt pályát érintő akkori előrejelzéstől.

A makrogazdasági módszertan segítségével számszerűsített tovagyűrűző hatások további 6,32 ezer milliárd forinttal növelték a szektor közvetlen GVA hozzájárulását 2022-ben, így a digitális gazdaság 2022-ben összesen 10,1 ezer milliárd forint GVA létrejöttéhez járult hozzá a magyar gazdaságban, ami a teljes nemzetgazdasági GVA 18 százalékát jelentette abban az évben. A szektorban közvetlenül foglalkoztatottak száma 2009 és 2023 között másfélszeresére, 170 ezerről 253 ezer főre nőtt.

A foglalkoztatási multiplikátorral számolva 2022-ben a digitális gazdaság további 682 ezer (összesen mintegy 935 ezer) munkavállalónak biztosított közvetlen vagy közvetett megélhetést, ami a hazai foglalkoztatottak 19,9 százalékát jelentette abban az évben.

A kutatás egy, a hazai digitális gazdaság fejlődését 2030-ig előrevetítő becslést is készített, amelyben az organikus fejlődési pálya mellett egy technológiavezérelt növekedési pályát, illetve egy pesszimista szcenáriót is felvázolt.

Az organikus növekedési pálya mentén az időszak végére a digitális gazdaság által előállított GVA a 2022-es érték több mint kétszeresére, 21 ezer milliárd forintra bővülne, amivel a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlya a 2022-es 18 százalékról 21,8 százalékra emelkedne, míg egy technológiavezérelt fejlődési pálya megvalósulása esetén ez az érték 23,3 százalékra nőne, amivel hazánk az Európai Unió technológiai értelemben legfejlettebb országai közé kerülne.

„A digitalizáció, a technológia a mindennapi életünk szerves része, a kutatás is azt bizonyítja, hogy a szakpolitikai irányításnak kiemelt figyelmet kell szentelnie az ágazatnak. A kormánynak az az érdeke, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalkozások minél nagyobb arányban használják a digitális megoldásokat, ezért egy gazdaságfejlesztési akcióterv kerül kidolgozásra, amely ősszel kerül a kormány elé” – nyilatkozta Szabados Richárd.