A magyaroknak a fizetésemelésnél is fontosabb a rugalmas munkavégzés

A magyar szellemi munkavállalók legnagyobb része (39,4 százalék) sosem szokott munkahelyén kívül dolgozni, pedig ha tehetné, többségük (54 százalék) szívesen dolgozna otthonából vagy más, irodán kívüli helyszínről, rugalmas beosztásban.

A dolgozók legnagyobb hányada (44,2 százalék) fizetett szabadnapjaiból áldoz, amikor személyes elfoglaltsága miatt nem tud bemenni a munkahelyére. Sokan (24 százalék) átcsoportosítják aznapi munkaidejüket – vagyis előbb kezdenek, vagy tovább marad az irodában, míg majdnem ugyanennyien (23 százalék) utólagos túlórázással hozzák be a lemaradást.

A briteknél már törvény szabályozza a rugalmas munkavégzést

Az Egyesült Királyságban tavaly óta minden munkavállalónak joga van a rugalmas munkavégzéshez, mely szakértők szerint komoly hasznot hoz az országnak. A rugalmas munkarendnek köszönhetően ugyanis javul az üzleti hatékonyság és a munkavállalói elégedettség is, ami tíz év alatt 475 millió font értékű hasznot jelent az állam gazdaságának.

Hazánkban is sokan élnének a rugalmas munkavégzés előnyeivel. A dolgozók legnagyobb részének (40,9 százalék) ez már egy új munkahely kiválasztásánál is kiemelt szempont, és még egy esetleges előléptetésnél (33,1 százalék) vagy egy céges autó használatánál (28,3 százalék) is hatásosabb ösztönző eszköz. Sőt, a hazai munkavállalók döntő többsége (67,1 százalék) akár még egy 5 százalékos béremeléssel szemben is a rugalmas munkavégzést választaná munkahelyén.

Azok a szerencsés munkavállalók, akiknek van lehetősége időnként otthonról dolgozni, többségében (21,4 százalék) kéthetente vagy ritkábban él a lehetőséggel.



Idén is népszerű volt a Dolgozz Otthonról Nap

A Telenor és Microsoft kezdeményezésének fő fókuszát idén egy Svédországból elindult kezdeményezés, a Hoffice adta, melynek lényege, hogy ismeretlen vagy laza kapcsolatban lévő emberek gyűlnek össze egymás lakásában, és így töltenek el egy-egy munkanapot. Az új környezet, és az új emberek együtt olyan inspiráló közeget jelentenek, ahol a munka is hatékonyabban és gyorsabban megy.
A 22,4 százaléka dolgozott már életében ilyen környezetben, 77,6 százalékuk számára azonban ismeretlen volt ez a lehetőség. Ugyanakkor 43,2 százalékuk jelezte, hogy bizonyos kollégáival szívesen dolgozna együtt hoffice-ban, 18,8 százalékuk pedig a barátaival töltené szívesen munkaidejét.



Miért nem dolgozik otthonról a magyar?

Legtöbbjük (70,3 százalék) úgy véli, munkájának jellege nem teszi lehetővé. A válaszadók 14,1 százaléka esetében erről nincs szó, a munkahely mégsem támogatja ezt a lehetőséget. Meglepő, hogy az alkalmazottak egy része (7,8 százalék) sosem gondolt lehetőségként az irodán kívüli munkavégzésre. Csupán a munkavállalók elhanyagolható része nyilatkozott úgy, hogy bár lenne lehetősége rá, mégsem vonzza az otthoni munkavégzés (1,7 százalék), vagy már kipróbálta azt, de nem tetszett neki (1,2 százalék).

A nem kizárólag az irodában történő rugalmas munkavégzést az ENSZ is támogatja a munka-magánélet optimális egyensúlya érdekében. A világszervezet által hivatkozott tanulmány[1] szerint ugyanis azok, akik magánéletüket és a munkájukat egyformán fontosnak tartják, sikeresebben teljesítik céges feladataikat és kevésbé érzik stresszesnek mindennapjaikat, azokhoz képest, akik karrierjüket minden más elé helyezik.

[1] Forrás: Leaders in a Global Economy (Families and Work Institute, Catalyst, and The Center for Work and Family- Boston College), 2008

Ez az írás támogatott tartalom, nem a HR Portál szerkesztőségi anyaga. Az itt szereplő információk a cikk megrendelőjétől származnak.