A nyugdíjkorhatár egységesítése ellen szólt az EU-biztos

A Die Weltnek Andor László kifejtette, hogy az euróövezeti tagállamok közül egyetlen országban sincs akkora különbség a munkaszerződésben megállapított heti munkaidő, illetve a tényleges munkaidő között, mint Németországban. A szerződésben rögzített munkaidő heti 37,7 óra, ezzel szemben a németek átlagban 40,4 órát dolgoznak hetente - vélekedett Andor, aki szerint különböző vélemények lehetnek azzal kapcsolatban, vajon mindez példaértékű-e vagy sem. A biztos annak a nézetnek adott hangot, hogy a munkaidő kialakítását az egyes országok sajátosságai befolyásolják. A fontos az, hogy az adott ország versenyképes legyen, ennek viszont több tényezője van, és a munkaidő csak egy ezek közül - tette hozzá Andor László.

A Die Welt szerint a magyar biztos határozottan állást foglalt a nyugdíjkorhatár harmonizálása ellen Európában. Ezzel - mint az újság értékelte - szembeszállt Angela Merkel kancellárral, aki a közelmúltban az Európai Unión belül a nyugdíjkorhatár egységesítését követelte.

"Nem akarunk semmi fajta egyenlősdit Európában a munkaidő, a szabadságok és a nyugdíjkorhatár területén" - jelentette ki a lapnak Andor László. Ez nem lehet a tervezett szorosabb gazdaságpolitikai koordináció célja - tette hozzá a biztos.

Andor szerint egy adott országban a nyugdíjkorhatár megállapításánál nagy jelentősége van az idősebbek és a fiatalabbak közötti aránynak, az élettel kapcsolatos elvárásoknak, a termelékenységnek, valamint a munkába lépésre vonatkozó, átlagos életkornak. Ez minden országban különböző, és ebből fakadóan a nyugdíjba menetellel kapcsolatos életkor is különböző - fogalmazott a biztos.