A pályakezdők vezetők akarnak lenni
A pályakezdő álláskeresők magas elvárásai is szerepet játszanak abban, hogy a megfelelő pozíció megtalálása esetükben akár fél évig is eltarthat - többek között ez derült ki a JobInfo és KutatóCentrum közös online felméréséből. A kutatás az álláskeresési szokások mellett az álláskeresés során használt csatornákat és módszereket is vizsgálta.
A leggyorsabban a 18-29 éves fiatalok és a diplomások helyezkednek el - állapította meg a hazai munkaerőpiac sajátosságaival összecsengő jellegzetességet a JobInfo és KutatóCentrum közös online felmérése, melyben az álláskeresési szokásokat és módszereket vizsgálták.
"A fiatalok gyors elhelyezkedése egyrészt annak köszönhető, hogy sok munkáltató szívesebben foglalkoztatja az új generáció tagjait, másrészt az általuk keresett ágazatokban jellemzően több a nyitott pozíció" - mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője. Ez a korosztály leginkább adminisztrációs, asszisztensi munkát keres, emellett népszerű még az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, PR és reklám szakma is. Utóbbi terület kapcsán kijelenthető, hogy valóban "fiatal szakmáról" van szó, hiszen a 18-24 éves korúak közel nyolc százaléka szeretne ezen a területen elhelyezkedni, míg 30 év felett ez az arány a fele, 40 év felett pedig már csupán az álláskeresők két százaléka keres ilyen jellegű munkát.
"Úgy tűnik, hogy az idő még az álláskeresés kapcsán is megszépíti az emlékeket" - mondta Barcza Enikő. Azoknak a válaszadóknak ugyanis, akik a múltban kerestek állást, 27 százaléka egy hónapon belül rátalált a megfelelő pozícióra, míg a jelenleg álláskeresőknek közel 80 százaléka egy hónapnál régebben, több mint egyharmada pedig már legalább fél éve keres munkát.
Az elhelyezkedést egyébként nem csak a kevés szabad pozíció, hanem az álláskeresők elvárásai is nehezítik. A megkérdezettek egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint négy százaléka pedig felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ezek az arányok a teljes mintára vetítve reálisak is lehetnek, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves korosztály több mint egyötöde szintén vezetői pozícióra jelentkezne, annak ellenére, hogy jellemzően még nincs meg az ehhez szükséges tapasztalata. A férfiak a nemi szerepeknek megfelelően ambiciózusabbak: több mint 44 százalékuk legalább középvezetőként szeretne elhelyezkedni, míg a nőknél ugyanez az arány csupán 22 százalék.
A megpályázott pozíció mellett a munkahely által kínált lehetőségek is nagy súllyal esnek latba: egy álláshirdetésben a megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Ez alapján elmondható, hogy - habár a fizetés is fontos - a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a munkával is.
A kutatás ezeken a kérdéseken kívül részletesen vizsgálta az álláskeresés során alkalmazott módszereket és csatornákat, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások - így a fejvadász és munkaerő-közvetítő cégek - ismertségét és megítélését. A részletes eredményeket bemutató tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.
A JobInfo és a KutatóCentrum 2008 szeptemberében végzett online felmérést a magyarországi álláskeresők körében. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon az álláskeresés során használt módszerekről és csatornákról, feltárja az álláskeresési szokásokat és kapcsolódó attitűdöket, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások ismertségét, megítélését. A kutatáshoz a mintát egyrészt a JobInfo.hu portál regisztrált felhasználóiból (17 000 válaszadó), másrészt a 18-59 éves budapestiekből és 50 ezer fő feletti városokban élőkből (1 200 válaszadó) vették. Ez utóbbi csoport a KSH adatai alapján életkor, nem és régió szerint reprezentatív - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
"A fiatalok gyors elhelyezkedése egyrészt annak köszönhető, hogy sok munkáltató szívesebben foglalkoztatja az új generáció tagjait, másrészt az általuk keresett ágazatokban jellemzően több a nyitott pozíció" - mondta Barcza Enikő, a KutatóCentrum üzletágvezetője. Ez a korosztály leginkább adminisztrációs, asszisztensi munkát keres, emellett népszerű még az értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, PR és reklám szakma is. Utóbbi terület kapcsán kijelenthető, hogy valóban "fiatal szakmáról" van szó, hiszen a 18-24 éves korúak közel nyolc százaléka szeretne ezen a területen elhelyezkedni, míg 30 év felett ez az arány a fele, 40 év felett pedig már csupán az álláskeresők két százaléka keres ilyen jellegű munkát.
Meddig várnak?
"Úgy tűnik, hogy az idő még az álláskeresés kapcsán is megszépíti az emlékeket" - mondta Barcza Enikő. Azoknak a válaszadóknak ugyanis, akik a múltban kerestek állást, 27 százaléka egy hónapon belül rátalált a megfelelő pozícióra, míg a jelenleg álláskeresőknek közel 80 százaléka egy hónapnál régebben, több mint egyharmada pedig már legalább fél éve keres munkát.
Az elhelyezkedést egyébként nem csak a kevés szabad pozíció, hanem az álláskeresők elvárásai is nehezítik. A megkérdezettek egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint négy százaléka pedig felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ezek az arányok a teljes mintára vetítve reálisak is lehetnek, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves korosztály több mint egyötöde szintén vezetői pozícióra jelentkezne, annak ellenére, hogy jellemzően még nincs meg az ehhez szükséges tapasztalata. A férfiak a nemi szerepeknek megfelelően ambiciózusabbak: több mint 44 százalékuk legalább középvezetőként szeretne elhelyezkedni, míg a nőknél ugyanez az arány csupán 22 százalék.
A megpályázott pozíció mellett a munkahely által kínált lehetőségek is nagy súllyal esnek latba: egy álláshirdetésben a megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Ez alapján elmondható, hogy - habár a fizetés is fontos - a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a munkával is.
A kutatás ezeken a kérdéseken kívül részletesen vizsgálta az álláskeresés során alkalmazott módszereket és csatornákat, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások - így a fejvadász és munkaerő-közvetítő cégek - ismertségét és megítélését. A részletes eredményeket bemutató tanulmányt a KutatóCentrum értékesíti.
A JobInfo és a KutatóCentrum 2008 szeptemberében végzett online felmérést a magyarországi álláskeresők körében. A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon az álláskeresés során használt módszerekről és csatornákról, feltárja az álláskeresési szokásokat és kapcsolódó attitűdöket, valamint az álláskeresésben segítséget nyújtó vállalkozások ismertségét, megítélését. A kutatáshoz a mintát egyrészt a JobInfo.hu portál regisztrált felhasználóiból (17 000 válaszadó), másrészt a 18-59 éves budapestiekből és 50 ezer fő feletti városokban élőkből (1 200 válaszadó) vették. Ez utóbbi csoport a KSH adatai alapján életkor, nem és régió szerint reprezentatív - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon