Abszurd: csökkent a francia munkanélküliség, mert az emberek nem tudtak munkát keresni
A járványvédelmi zárlat miatt 37 éve a legalacsonyabb szintre csökkent a munkanélküliségi ráta a második negyedévben Franciaországban az INSEE nemzeti statisztikai hivatal jelentése szerint.
Az INSEE azonban hangsúlyozza, hogy a munkanélküliségi ráta csökkentő trendet követ ugyan, de az év első két negyedévének az adatait ezzel együtt is torzítja a március közepétől május közepéig érvényben lévő járványvédelmi zárlat hatása. A regisztrált munkanélküliek száma tehát egyebek között azért is csökkent, mert sokaknak nem állt módjában munkát keresni.
A nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO definíciója szerint ugyanis az számít munkanélkülinek, akinek amellett, hogy nincs munkája, szándékában áll dolgozni és aktívan munkát keres. Aktív munkakeresésre azonban a zárlat idején nem igazán volt lehetőség.
Az INSEE becslése szerint viszont azoknak a száma, akiknek nincs munkája de dolgoznának, 1,9 százalékponttal az aktív népesség 6 százalékára emelkedett a második negyedévben. Ez viszont már a legmagasabb arány az INSEE vonatkozó kimutatásainak 2003-as kezdete óta.
A heti foglalkoztatási adatok alapján ugyanakkor az INSEE szerint a második negyedév végén, a zárlat és a gazdaság újraindításának együttes hatásával is a tényleges munkanélküliségi ráta nagyjából megfelelt a zárlat előtti szintnek.
A 2019-es negyedik negyedév végén 8,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. A mutató a 2017 második negyedévi 9,5 százalék, Emmanuel Macron hivatalba lépése óta folyamatosan csökken Franciaországban.
Korábban jellemzően 10 százalék felett állt, eltekintve a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző 2008-es első negyedévi 7,2 százaléktól.
Hogyan tekint egy HR szakember, egy fejvadász a közeli jövőre nemcsak a szakmáját, hanem Magyarország és a világ várható folyamatait kutatva?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról