Abszurd: csökkent a francia munkanélküliség, mert az emberek nem tudtak munkát keresni

A statisztikai hivatal kimutatása szerint az első negyedévi 7,8 százalékról a második negyedévben 7,1 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami a legalacsonyabb az 1983-as második negyedévi 7 százalék óta.

Az INSEE azonban hangsúlyozza, hogy a munkanélküliségi ráta csökkentő trendet követ ugyan, de az év első két negyedévének az adatait ezzel együtt is torzítja a március közepétől május közepéig érvényben lévő járványvédelmi zárlat hatása. A regisztrált munkanélküliek száma tehát egyebek között azért is csökkent, mert sokaknak nem állt módjában munkát keresni.

A nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO definíciója szerint ugyanis az számít munkanélkülinek, akinek amellett, hogy nincs munkája, szándékában áll dolgozni és aktívan munkát keres. Aktív munkakeresésre azonban a zárlat idején nem igazán volt lehetőség.

Az INSEE becslése szerint viszont azoknak a száma, akiknek nincs munkája de dolgoznának, 1,9 százalékponttal az aktív népesség 6 százalékára emelkedett a második negyedévben. Ez viszont már a legmagasabb arány az INSEE vonatkozó kimutatásainak 2003-as kezdete óta.

A heti foglalkoztatási adatok alapján ugyanakkor az INSEE szerint a második negyedév végén, a zárlat és a gazdaság újraindításának együttes hatásával is a tényleges munkanélküliségi ráta nagyjából megfelelt a zárlat előtti szintnek.

A 2019-es negyedik negyedév végén 8,1 százalékon állt a munkanélküliségi ráta. A mutató a 2017 második negyedévi 9,5 százalék, Emmanuel Macron hivatalba lépése óta folyamatosan csökken Franciaországban.

Korábban jellemzően 10 százalék felett állt, eltekintve a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző 2008-es első negyedévi 7,2 százaléktól.