Alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége?
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mert szerintük alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége - jelentette be Horváth László, a szövetség alelnöke.
A munkavállalói érdekképviselet levélben kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettségéről szóló törvényt, mert ellentétes az Alkotmánnyal.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Pályaválasztás az AI korában: így válassz egyetemet 2026-ban
A továbbtanulásnál a választás súlyát az elmúlt években jelentősen megnövelte a mesterséges intelligencia (AI) gyors térnyerése, amely alapjaiban... Teljes cikk
Négymillió forinttal szívódott fel az önjelölt ács
Az ügyészség csalás és lopás elkövetésével vádolta meg a férfit. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Elszámolhatták a pedagógusbéreket, a PDSZ szerint több pénz járna a tanároknak 1 hete
- Tényleg nem számít a ’88 előtti kereset a nyugdíjban? – van két fontos kivétel 1 hete
- Ekkor utalják a 13. és a 14. havi nyugdíjat 1 hete
- Létrejött a bérmegállapodás a Magyar Postánál - Ennyivel nőnek a bérek 2 hete
- Kinek jár és mennyi a nyugdíj előtti álláskeresési segély? 2 hete
- A diploma évei beleszámítanak a nyugdíjba? Sokan meglepődnek a válaszon 2 hete
- Egy meccs is elég a magyar fociválogatottban az egymillióval magasabb nyugdíjhoz 2 hete
- Ekkora béremelést terveznek 2026-ra a magyar munkaadók 2 hete
- Béremelést kapnak a Tesco dolgozói 2 hete
- A friss számok szerint soha nem volt ilyen magas az átlagbér - mi áll a háttérben? 3 hete
- Egy apró hiba, milliós bírság - ezekre figyelj külföldi munkavállaló alkalmazásakor 3 hete

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig