kapubanner for mobile

Alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége?

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mert szerintük alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége - jelentette be Horváth László, a szövetség alelnöke.

A munkavállalói érdekképviselet levélben kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettségéről szóló törvényt, mert ellentétes az Alkotmánnyal.

Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.

A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."

Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.

Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.

Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.

A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.

A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
  • 2026.05.20Pannon HR Konferencia Debrecen Célunk, hogy lehetőséget biztosítsunk a HR-es közösségnek, hogy megvitassák az aktuális kihívásokat, trendeket, valamint hogy szakmai újdonságokkal ismerkedhessenek meg.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Önéletrajz botoxolása és "naptár-Tetris": új szavakat tanulunk

A munkaerőpiac dinamikája folyamatosan változik, és ezzel együtt új kifejezések és jelenségek is megjelennek. Két ilyen friss kifejezés a 'CV botox'... Teljes cikk

Bérlopás: Egy kaliforniai vállalkozó több mint 468 ezer dollárt fizet vissza munkavállalóinak

Egy szövetségi vizsgálat feltárta, hogy egy kaliforniai építőipari vállalkozó nem fizette ki megfelelően 137 munkavállalóját, elmaradt bérekkel,... Teljes cikk

Alapvető HR készségek, amire minden HR szakembernek szüksége van

A HR szakemberek sikeres munkájához kulcsfontosságú képességek széles tárháza szükséges, amelyek ötvözik az interperszonális, stratégiai,... Teljes cikk