Alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz Alkotmánybírósághoz fordult a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mert szerintük alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége - jelentette be Horváth László, a szövetség alelnöke.
A munkavállalói érdekképviselet levélben kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettségéről szóló törvényt, mert ellentétes az Alkotmánnyal.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11BCM - Üzletmenet-folytonosság menedzsment képzés Az intenzív, workshop jellegű program célja, hogy a résztvevők képessé váljanak egy ISO 22301:2019 alapú üzletmenet-folytonossági irányítási rendszer (BCMS) tervezésére, bevezetésére és fenntartására.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?