Alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége?
Az Alkotmánybírósághoz fordult a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége, mert szerintük alkotmányellenes a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettsége - jelentette be Horváth László, a szövetség alelnöke.
A munkavállalói érdekképviselet levélben kezdeményezte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a munkáltatók korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési kötelezettségéről szóló törvényt, mert ellentétes az Alkotmánnyal.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
Az Országgyűlés 1997-ben - a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról és e szolgáltatások fedezetéről szóló jogszabály elfogadásakor - rögzítette: a biztosítottak társadalombiztosítási korkedvezményes jogosultságának megszerzésére csak a foglalkoztató többletjárulék, úgynevezett korkedvezmény-biztosítási járulék fizetése ellenében kerülhet sor. A járulék mértéke 13 százalék.
A szakszervezetek szerint a törvény ellentétes az alkotmánnyal, amely kimondja: "a Magyar Köztársaság az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg."
Horváth László kifejtette: a törvény 2007. január 1-jétől kötelezi a munkáltatókat a többletjárulék megfizetésére. A központi költségvetés 2008 és 2010 között ugyan átvállalja a korkedvezmény-biztosítási járulék egy részét, de 2011 után már a munkáltatókat terheli a teljes összeg kifizetése. Mindez például egy Volán társaság esetében az idén átlagosan 30-40 millió forint, viszont a következő évben már ennek a dupláját kell kifizetni.
Az érdekvédők szerint reális az esélye, hogy a munkáltatók az újabb teherviselésre hivatkozva megnyirbálják majd a szociális juttatásokat, és szűkítik a munkabérfejlesztésekre fordítható keretet is.
Horváth László a rendelkezéssel kapcsolatban több problémát is felvetett: szerinte mindeddig nem ismert a korkedvezményes nyugdíj 2011. utáni szabályozása, és arról sincs információ, hogy mi lesz az addig megszerzett "jogszerző" időkkel.
A jövőben a munkavállaló csak akkor lesz jogosult korkedvezményes nyugdíjra, ha a munkáltató befizeti a többletjárulékot. A rendelet nem szabályozza, ezért felvetődik a kérdés: mi történik, ha a munkáltató elmulasztja a korkedvezmény-biztosítási járadék befizetését.
A rendelet szerint a munkahely egészségügyi helyzetének, állapotának felmérése a munkáltató feladata, ami azért is aggályos, mert hiányzik az a jogszabály, amely a kormányrendelet szerint az állapotfelmérést szabályozza - tette hozzá az alelnök.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Ekkortól pályázhatnak munkavédelmi fejlesztésekre a kkv-k
Szeptember 1-től pályázhatnak mikro-, kis- és középvállalkozások a munkakörülmények fejlesztését szolgáló beszerzéseik támogatására, az... Teljes cikk
Így változnak a jövedelemletiltás szabályai
A családi adókedvezmény összege mentes a letiltás alól. Teljes cikk
Már lehet pályázni a minimálbér-emelés miatti kompenzációs támogatásra, itt vannak a részletek
A támogatás összege idén egy dolgozóra vetítve éves szinten 37 459 forint. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Dupla béremelés jön – tízezreknek nő a fizetése a közigazgatásban 4 napja
- Kutatói fizetésemelés jön – elhúzódó per és ingatlanvita után 7 napja
- Ennyi pénz kellene a nyugodt élethez Magyarországon 1 hete
- Új törvény az özvegyi nyugdíjról: ki lesz jogosult rá 2026 után és ki nem? 1 hete
- Meddig lehet majd beváltani a nyugdíjasok 30 ezres utalványát? 1 hete
- 55 évesen nyugdíj? A kormány a nehéz fizikai munkát végzőknek kedvezne 1 hete
- 600 ezer forintos ösztöndíjjal jön az új doktori elitképzés 1 hete
- Egymilliós fizetések a magyar munkaerőpiacon: mutatjuk, hol éri meg dolgozni 2 hete
- Fizetés nélküli szabadság 2 hete
- Ezekben az európai országokban a legnagyobb a nyugdíjas szegénység 2 hete
- Akik nyugdíj mellett is dolgoznak: brutális különbségek az EU-ban 3 hete