Amit a címkén nem jelölnek
Heti nyolcvan órát dolgoznak, fizetésüket mindig késve kapják, és még arra sem elég, hogy a családjukat etessék. Mindennapos a megaláztatás, a szexuális zaklatás. Ők varrják a Nyugat márkás ruháit.
Miközben Európában és a tengerentúlon sorra bezárják a varrodákat, a ruhák nagy részét ma a fejlődő országokban készítik - embertelen körülmények között. A War on Want jogvédő szervezet 2006-os vizsgálatát követően 2008-ban ismét kielemezte, mi a helyzet a brit ruházati kiskereskedelmi láncok, az Asda, a Primark és a Tesco bangladesi beszállítóinak munkakörülményeit, béreit és érdekvédelmi lehetőségeit illetően.
Az eredmény lesújtónak bizonyult: miközben a kereskedelmi vállalkozások óriási nyereségeket könyvelnek el, "munkásaik" fizetése a létminimum alatt van a heti 80 óra munkáért cserébe. Mindez azért is érdekes, mivel a Tesco és az Asda is alapító tagja az Etikus Kereskedelmi Kezdeményezésnek (ETI - Ethical Trading Initiative), amely a munkakörülményekre vonatkozó ajánlásokat ad azoknak a gyártóknak, amelyek termékeiket Nagy-Britanniában értékesítik.
Akár heti 50 túlóra
A kutatás szerint az üzemekben a túlórák száma messze meghaladja a törvényben engedélyezett mennyiséget. Ugyanakkor a ledolgozott órákat a munkaadók nem tartják nyilván, vagy a nyilvántartásokat utólag meghamisítják, a béreket pedig a munkások állítása szerint gyakran csak a hónap közepén, a túlórapénzeket pedig még annál is később fizetik ki. A fizetés pedig mintegy fele annak, ami a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges. A dolgozók átlagkeresete ahhoz is kevés, hogy gyermekeiket naponta háromszor etessék.
A megkérdezett női munkások 60 százaléka munkahelyi megaláztatásokról, szexuális zaklatásokról és trágár hangnemről számolt be a jogvédőknek. A dolgozók továbbra sem hozhatnak létre érdekvédelmi szervezeteket, a gyártulajdonosok ugyanis minden ilyen jellegű kezdeményezésnek elejét veszik. Jóllehet a Tesco, az Asda és a Primark odahaza" maximálisan tiszteletben tartja a dolgozók jogát ahhoz, hogy érdekvédelmi szervezetet alakítsanak. Külföldi munkásaikat mégis megfosztják ezektől az alapvető jogoktól, ráadásul az ETI szabályaival szemben teszik ezt.
Mindezt miért?
Az ágazatban manapság a gyorsaság számít a leginkább: a gyártók minél hamarabb akarják elérhetővé tenni a legutolsó divatot az utca embere számára is - s persze, elérhető áron. A gyorsan változó divat és az alacsony árak végül azt az üzenetet közvetítik a vásárlóknak, hogy a ruhák "eldobhatóak", csak pillanatnyi értékük van. Az egyre rövidebb átfutási idők, a felfokozott mennyiségi követelések óriási nyomást gyakorolnak a beszállítókra. Az alulfizetett munkásokat így aztán még többet dolgoztatják, ugyanannyi pénzért.
Nemcsak nagyon olcsó ruhaneműk készülnek itt, de sokszor a legnagyobb divat- és sportcégek márkás ruhái, cipői is. Az utóbbi években fokozott mértékben vetődött fel a gyártók felelőssége, így vannak már olyan nagy vállalatok, amelyek odafigyelnek a termékeiket gyártó üzemekben dolgozó munkások körülményeire, de ez cégenként változó.
Az eredmény lesújtónak bizonyult: miközben a kereskedelmi vállalkozások óriási nyereségeket könyvelnek el, "munkásaik" fizetése a létminimum alatt van a heti 80 óra munkáért cserébe. Mindez azért is érdekes, mivel a Tesco és az Asda is alapító tagja az Etikus Kereskedelmi Kezdeményezésnek (ETI - Ethical Trading Initiative), amely a munkakörülményekre vonatkozó ajánlásokat ad azoknak a gyártóknak, amelyek termékeiket Nagy-Britanniában értékesítik.
Akár heti 50 túlóra
A kutatás szerint az üzemekben a túlórák száma messze meghaladja a törvényben engedélyezett mennyiséget. Ugyanakkor a ledolgozott órákat a munkaadók nem tartják nyilván, vagy a nyilvántartásokat utólag meghamisítják, a béreket pedig a munkások állítása szerint gyakran csak a hónap közepén, a túlórapénzeket pedig még annál is később fizetik ki. A fizetés pedig mintegy fele annak, ami a saját és családjuk megélhetéséhez szükséges. A dolgozók átlagkeresete ahhoz is kevés, hogy gyermekeiket naponta háromszor etessék.
A megkérdezett női munkások 60 százaléka munkahelyi megaláztatásokról, szexuális zaklatásokról és trágár hangnemről számolt be a jogvédőknek. A dolgozók továbbra sem hozhatnak létre érdekvédelmi szervezeteket, a gyártulajdonosok ugyanis minden ilyen jellegű kezdeményezésnek elejét veszik. Jóllehet a Tesco, az Asda és a Primark odahaza" maximálisan tiszteletben tartja a dolgozók jogát ahhoz, hogy érdekvédelmi szervezetet alakítsanak. Külföldi munkásaikat mégis megfosztják ezektől az alapvető jogoktól, ráadásul az ETI szabályaival szemben teszik ezt.
Mindezt miért?
Az ágazatban manapság a gyorsaság számít a leginkább: a gyártók minél hamarabb akarják elérhetővé tenni a legutolsó divatot az utca embere számára is - s persze, elérhető áron. A gyorsan változó divat és az alacsony árak végül azt az üzenetet közvetítik a vásárlóknak, hogy a ruhák "eldobhatóak", csak pillanatnyi értékük van. Az egyre rövidebb átfutási idők, a felfokozott mennyiségi követelések óriási nyomást gyakorolnak a beszállítókra. Az alulfizetett munkásokat így aztán még többet dolgoztatják, ugyanannyi pénzért.
Nemcsak nagyon olcsó ruhaneműk készülnek itt, de sokszor a legnagyobb divat- és sportcégek márkás ruhái, cipői is. Az utóbbi években fokozott mértékben vetődött fel a gyártók felelőssége, így vannak már olyan nagy vállalatok, amelyek odafigyelnek a termékeiket gyártó üzemekben dolgozó munkások körülményeire, de ez cégenként változó.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon