Az autóiparban elkezdték alkalmazni a 400 órás túlmunkát
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatEgyre több autóipari cégnél íratnák alá az évi 400 órás túlmunkáról szóló megállapodásokat, miközben hagyják elszivárogni a munkaerőt - írja a Nepszava.
Mintegy két tucat autóipari cégtől érkezett jelzés, hogy elkezdték az önkéntes túlórázásra, vagyis a tavalyi törvénymódosítással lehetővé tett évi 400 órás túlmunkáról szóló egyéni megállapodásokra rábírni a dolgozókat.
Az egyik üzemben egy középvezető még fenyegetőzött is azzal, hogy hamarosan leépítések lesznek, így aki nem vállalja be a pluszmunkát, az lapátra kerül - tudta meg a Népszava László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.
Egy heves megyei üzemben például a HR-vezetőnek is szemet szúrt, hogy az egyik dolgozó bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az egyik hónapban. Kiderült: a dolgozó alapfizetése 290 ezer forint, de az adott hónapban 31 napot dolgozott, úgy, hogy a hétvégéken 12 órázott is - említett egy kirívó esetet László Zoltán, hozzátéve: a HR-vezető le is tiltotta ezt az embertelen mennyiségű túlórát.
A túlóráztatásra esetenként azért van szükség, mert több dolgozótól vált meg a cég, mint indokolt lett volna - mondja a szakszervezeti vezető. Tapasztalatai szerint ugyanis az autóiparból érkező negatív hírekre reagálva helyenként erőteljesebben karcsúsították a létszámot - például a kölcsönzött munkaerő leépítésével -, mint amennyire a megrendelések valójában visszaestek.
Szerinte ha a törvény elfogadásakor nem tiltakoztak volna olyan keményen, akkor most nem minden tizedik cégnél, hanem jóval több helyen igyekeznének rávenni a dolgozókat az extra túlmunkára.
Fotó: Pixabay
Népszava
Az egyik üzemben egy középvezető még fenyegetőzött is azzal, hogy hamarosan leépítések lesznek, így aki nem vállalja be a pluszmunkát, az lapátra kerül - tudta meg a Népszava László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.
Egy heves megyei üzemben például a HR-vezetőnek is szemet szúrt, hogy az egyik dolgozó bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az egyik hónapban. Kiderült: a dolgozó alapfizetése 290 ezer forint, de az adott hónapban 31 napot dolgozott, úgy, hogy a hétvégéken 12 órázott is - említett egy kirívó esetet László Zoltán, hozzátéve: a HR-vezető le is tiltotta ezt az embertelen mennyiségű túlórát.
A túlóráztatásra esetenként azért van szükség, mert több dolgozótól vált meg a cég, mint indokolt lett volna - mondja a szakszervezeti vezető. Tapasztalatai szerint ugyanis az autóiparból érkező negatív hírekre reagálva helyenként erőteljesebben karcsúsították a létszámot - például a kölcsönzött munkaerő leépítésével -, mint amennyire a megrendelések valójában visszaestek.
Szerinte ha a törvény elfogadásakor nem tiltakoztak volna olyan keményen, akkor most nem minden tizedik cégnél, hanem jóval több helyen igyekeznének rávenni a dolgozókat az extra túlmunkára.
Fotó: Pixabay
Népszava
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek



Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?