Az autóiparban elkezdték alkalmazni a 400 órás túlmunkát
Egyre több autóipari cégnél íratnák alá az évi 400 órás túlmunkáról szóló megállapodásokat, miközben hagyják elszivárogni a munkaerőt - írja a Nepszava.
Mintegy két tucat autóipari cégtől érkezett jelzés, hogy elkezdték az önkéntes túlórázásra, vagyis a tavalyi törvénymódosítással lehetővé tett évi 400 órás túlmunkáról szóló egyéni megállapodásokra rábírni a dolgozókat.
Az egyik üzemben egy középvezető még fenyegetőzött is azzal, hogy hamarosan leépítések lesznek, így aki nem vállalja be a pluszmunkát, az lapátra kerül - tudta meg a Népszava László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.
Egy heves megyei üzemben például a HR-vezetőnek is szemet szúrt, hogy az egyik dolgozó bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az egyik hónapban. Kiderült: a dolgozó alapfizetése 290 ezer forint, de az adott hónapban 31 napot dolgozott, úgy, hogy a hétvégéken 12 órázott is - említett egy kirívó esetet László Zoltán, hozzátéve: a HR-vezető le is tiltotta ezt az embertelen mennyiségű túlórát.
A túlóráztatásra esetenként azért van szükség, mert több dolgozótól vált meg a cég, mint indokolt lett volna - mondja a szakszervezeti vezető. Tapasztalatai szerint ugyanis az autóiparból érkező negatív hírekre reagálva helyenként erőteljesebben karcsúsították a létszámot - például a kölcsönzött munkaerő leépítésével -, mint amennyire a megrendelések valójában visszaestek.
Szerinte ha a törvény elfogadásakor nem tiltakoztak volna olyan keményen, akkor most nem minden tizedik cégnél, hanem jóval több helyen igyekeznének rávenni a dolgozókat az extra túlmunkára.
Fotó: Pixabay
Népszava
Az egyik üzemben egy középvezető még fenyegetőzött is azzal, hogy hamarosan leépítések lesznek, így aki nem vállalja be a pluszmunkát, az lapátra kerül - tudta meg a Népszava László Zoltántól, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnökétől.
Egy heves megyei üzemben például a HR-vezetőnek is szemet szúrt, hogy az egyik dolgozó bruttó 800 ezer forint körüli bért kapott az egyik hónapban. Kiderült: a dolgozó alapfizetése 290 ezer forint, de az adott hónapban 31 napot dolgozott, úgy, hogy a hétvégéken 12 órázott is - említett egy kirívó esetet László Zoltán, hozzátéve: a HR-vezető le is tiltotta ezt az embertelen mennyiségű túlórát.
A túlóráztatásra esetenként azért van szükség, mert több dolgozótól vált meg a cég, mint indokolt lett volna - mondja a szakszervezeti vezető. Tapasztalatai szerint ugyanis az autóiparból érkező negatív hírekre reagálva helyenként erőteljesebben karcsúsították a létszámot - például a kölcsönzött munkaerő leépítésével -, mint amennyire a megrendelések valójában visszaestek.
Szerinte ha a törvény elfogadásakor nem tiltakoztak volna olyan keményen, akkor most nem minden tizedik cégnél, hanem jóval több helyen igyekeznének rávenni a dolgozókat az extra túlmunkára.
Fotó: Pixabay
Népszava
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek



Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?