Az emberek felének nincs ideje szabadságra menni
Egy friss nemzetközi felmérés szerint a munkavállalóknak mindössze 56 százaléka használja ki teljes mértékben éves szabadságát. A legfontosabb ok úgy tűnik, hogy felelősségi körük nem tesz lehetővé hosszabb távollétet.
A Unit4 nemzetközi szintű, európai és észak-amerikai ügyfelek körében elvégzett legfrissebb kutatásban résztvevők közel fele a közepes vállalatok közé tartozik (évi 100 millió - 1 milliárd dolláros árbevétellel), 33 százalékuk éves árbevétele kevesebb, mint 100 millió dollár, 21 százaléknak pedig egy milliárd dollár fölötti.
A válaszadó döntéshozók valamivel több mint fele (56 százalék) tudja csak kihasználni teljes mértékben éves szabadságát, amelynek hossza a nyilatkozatok 94 százalékában évi több mint 3 hét. A szabadságukat fel nem használók körében messze a leggyakoribb indok (84 százalék) a jelenlegi munkakör által megkövetelt fokozott elfoglaltság volt - vagyis egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb időre távol legyenek a munkahelyüktől. A második leggyakoribb ok (13 százalék) a nem megfelelő munkaerő-lefedettség - más szóval a helyettesítés megoldatlansága - a harmadik (3 százalék) pedig az állásbizonytalanság és a munkahelyi leépítések körüli aggodalom volt.
"Nyilvánvaló az a trend, hogy a vállalatok próbálnak egyre többet elérni egyre kevesebb erőforrás segítségével - ami egyúttal azt is jelenti, hogy gyakran hatékonyságnövelő eszközöket vesznek igénybe annak érdekében, hogy több munkát végezzenek el kevesebb alkalmazott bevonásával" - mondta Shelley Zapp, a Unit4 North America vezérigazgatója.
"A technológia lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy hatékonyabban dolgozzanak, mint valaha, de az új gazdasági valóság új megközelítéseket követel az üzleti változások - mint például a törvényi, szabályozási változásokhoz történő alkalmazkodás - elemzésével, riportolásával és folyamatos kezelésével kapcsolatosan. Napjainkban a vállalatok a napi rutinfeladatok elvégzése mellett meg kell, hogy feleljenek az új globális gazdaság kihívásainak is. A világ nagyon gyorsan változik, a gyors reakcióidő pedig elsődlegessé vált. Érthető tehát, ha a munkavállalók úgy érzik, már évente néhány hét távollét is hátrányos helyzetet teremt számukra."
Pedig a szabadság kihasználása nem luxus. A feszített munkatempó eredményeként növekedő stressz akár komoly betegségek forrása is lehet. A brit Friends Life felmérése szerint a 18 és 24 év közötti munkavállalók 70 százaléka jelentett tavaly beteget a munkahelyén a stressz miatt - igaz, az idősebb korosztályban ez kevésbé jellemző. A kutatás szerint a munkavállalók fokozódó stresszről számolnak be a gazdasági válság 2008-as kezdete óta. A munkavállalók a pénz, a munkahely és a párkapcsolatok biztonsága miatt aggódnak a leginkább.
A válaszadó döntéshozók valamivel több mint fele (56 százalék) tudja csak kihasználni teljes mértékben éves szabadságát, amelynek hossza a nyilatkozatok 94 százalékában évi több mint 3 hét. A szabadságukat fel nem használók körében messze a leggyakoribb indok (84 százalék) a jelenlegi munkakör által megkövetelt fokozott elfoglaltság volt - vagyis egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszabb időre távol legyenek a munkahelyüktől. A második leggyakoribb ok (13 százalék) a nem megfelelő munkaerő-lefedettség - más szóval a helyettesítés megoldatlansága - a harmadik (3 százalék) pedig az állásbizonytalanság és a munkahelyi leépítések körüli aggodalom volt.
"
A szabadság szabályai 2013-tól
Mivel a munkavállalóknak éves szabadságkerete van, a szabadságokat még az előző szabályozás szerint kellett kiadni 2012-ben. A most életbe lépett változásokkal a szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A 2012-ben hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik.
Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Mt. bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd. A gyermekek (saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek) után járó pótszabadság körében újdonság, hogy az mindkét szülőt külön-külön megilleti. Azaz mostantól nem kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában. Évenként további öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. Ez előrelépés, ugyanis a tavalyi szabályok szerint csak a vak munkavállalónak járt ez a fajta pótszabadság, írja Dr. Hajdu-Dudás Mária az adózóna szakértője.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadság egy részét, nyomós gazdasági indokra hivatkozva. A szabadság csak a munkaviszony megszűnésekor megváltható pénzben, és az új Mt.-be nem került bele a kismamák felhalmozódott szabadságának a kifizetése sem.
Mivel a munkavállalóknak éves szabadságkerete van, a szabadságokat még az előző szabályozás szerint kellett kiadni 2012-ben. A most életbe lépett változásokkal a szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A 2012-ben hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik.
Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Mt. bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd. A gyermekek (saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek) után járó pótszabadság körében újdonság, hogy az mindkét szülőt külön-külön megilleti. Azaz mostantól nem kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában. Évenként további öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. Ez előrelépés, ugyanis a tavalyi szabályok szerint csak a vak munkavállalónak járt ez a fajta pótszabadság, írja Dr. Hajdu-Dudás Mária az adózóna szakértője.
A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat arról, hogy a tárgyévet követő évre átvihetik a szabadság egy részét, nyomós gazdasági indokra hivatkozva. A szabadság csak a munkaviszony megszűnésekor megváltható pénzben, és az új Mt.-be nem került bele a kismamák felhalmozódott szabadságának a kifizetése sem.
"A technológia lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy hatékonyabban dolgozzanak, mint valaha, de az új gazdasági valóság új megközelítéseket követel az üzleti változások - mint például a törvényi, szabályozási változásokhoz történő alkalmazkodás - elemzésével, riportolásával és folyamatos kezelésével kapcsolatosan. Napjainkban a vállalatok a napi rutinfeladatok elvégzése mellett meg kell, hogy feleljenek az új globális gazdaság kihívásainak is. A világ nagyon gyorsan változik, a gyors reakcióidő pedig elsődlegessé vált. Érthető tehát, ha a munkavállalók úgy érzik, már évente néhány hét távollét is hátrányos helyzetet teremt számukra."
Pedig a szabadság kihasználása nem luxus. A feszített munkatempó eredményeként növekedő stressz akár komoly betegségek forrása is lehet. A brit Friends Life felmérése szerint a 18 és 24 év közötti munkavállalók 70 százaléka jelentett tavaly beteget a munkahelyén a stressz miatt - igaz, az idősebb korosztályban ez kevésbé jellemző. A kutatás szerint a munkavállalók fokozódó stresszről számolnak be a gazdasági válság 2008-as kezdete óta. A munkavállalók a pénz, a munkahely és a párkapcsolatok biztonsága miatt aggódnak a leginkább.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Saját magad ura leszel, csak éppen tönkremész bele