Az iskolában szerzett szakképesítéssel lenne egyenértékű a felnőttképzési bizonyítvány

Az új felnőttképzési törvényről vitáztak a képviselők tegnap a parlamentben. Kiderült: a törvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát hozná helyzetbe a felnőttképzésben. A képzésben szerzett bizonyítványok pedig egyenértékűek lennének az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel.

Fidesz: fontos a kamarák bevonása

A törvény parlamenti vitájában a fideszes Sebestyén László szerint átláthatatlanul sok felnőttképzés közül lehet választani, mivel mintegy 7500 akkreditált program áll rendelkezésre. A képviselő utalt egy vizsgálat eredményére, amely szerint a képzők jelentős része nem felel meg az elvárásoknak, ezért fontosnak nevezte a kamarák bevonását a folyamatokba.

A politikus hiányolta, hogy a rászorulók a lakóhelyük közelében nem jutnak felzárkóztató képzésekhez, és két fontos célt fogalmazott meg: szerinte azoknak kell a programokba bekapcsolódniuk, akiknek ezáltal a leginkább nő az elhelyezkedési esélye, a tanfolyamokat pedig a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani.

MSZP: uniós elvekkel megy szembe az előterjesztés

A szocialista Sós Tamás szerint - a korábbi, oktatást érintő törvényekhez hasonlóan - a kormány előterjesztése szembemegy az élethosszig tartós tanulás uniós elvével. A javaslat szerinte pénzkivonást eredményez, nem segíti a minőség, a hozzáférhetőség javítását.

Mint mondta, egyre kevesebben tanulhatnak majd, holott uniós átlagban eddig sem mutatott jó eredményeket az ország. Úgy vélte: azonos feltételeket kellene szabni az állami és a piaci szereplőknek, és hibásnak tartotta az eddigi törvény teljes negligálását is.

Frakciótársa, Kiss Péter arról beszélt: indokolt lenne növelni a szakképzés arányát. Pozitívan értékelte, hogy minden második végzett elhelyezkedik.

A képviselő a felzárkóztatás fontosságáról beszélt, és azt mondta: a ma elvárt alapkompetenciák csaknem kétmillió embernél hiányoznak.

A KDNP a piacképességre koncentrált

Földi László, a KDNP képviselő az Állami Számvevőszék jelentését idézte, amely szerint a felnőttképzésre korábban fordított közpénzek felhasználása nem segítette a leszakadó régiók felzárkózását, a jogszabályok nem rögzítették az eredményességi, hatékonysági elvárásokat.

Közölte: a felnőttképzési törvény újragondolásával azt szeretnék elérni, hogy növekedjen a támogatott képzések munkaerő-piaci eredményessége, javuljon az elhelyezkedési arány, minőségi tudást szerezzenek a résztvevők, a bizonyítvány pedig egyenértékű lehessen az iskolarendszerben szerzett szakképesítéssel.

Kiemelte, hogy a támogatott képzések esetében figyelembe vennék a gazdaság igényeit, ezért a javaslat szerint jelentős szerepet szánnának a kereskedelmi és iparkamarának. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a javaslat kidolgozza a felnőttképzési szakértői rendszert.

A Jobbik több szempontból is kifogásolhatónak tartja a javaslatot

A jobbikos Bertha Szilvia azt hangsúlyozta, hogy a képzés minősége kizárólag a képzőn és a résztvevőn múlik, ma azonban sokan nem a valós tudás érdekében vesznek részt egy képzésen, hanem csak a papírért, ezért először ezen kellene alapvetően változtatni. Úgy vélte, ha nem lesz hatékony ellenőrzés, akkor hiába alkotnak új törvényt a felnőttképzésről, a rendszer nem fog jobban működni.

Nem értett egyet azzal, hogy javaslat a szakmai kamaráknak adná a felnőttképzés szakmai felügyeletét, szerinte vannak olyan területek, például a pedagógia vagy a vizsgáztatás, ahol ez nem indokolt. Azt sem tartotta egyértelműnek, hogy kik, mi alapján minősítenek majd szakértőnek majd valakit, szerinte inkább a jelenlegi szakértői listákat ki kellene adni szakmák szervezeteinek véleményezésre.

Azt is kifogásolta, hogy OKJ-s képzést vagy nyelvi képzést az a cég indíthat, amely a felnőttképzési szakértőt és programszakértőt, valamint az akkreditáció díját is ki tudja fizetni. Úgy vélte, nem a tőkeerő határozza meg elsősorban a színvonalat, a javaslat viszont mintha azt akarná biztosítani, hogy a már piacon lévő cégeknek ne legyen konkurenciája. Azt is kifogásolta, hogy a javaslat "hazánkban élő személyekről" ír, ahelyett, hogy magyarokról beszélne.

LMP: a felnőttképzési törvény nem kezeli a meglévő problémákat

Osztolykán Ágnes és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők keddi sajtótájékoztatójukon beszéltek erről. Úgy látják: a javaslat a korábban már tárgyalt szakképzési törvényhez hasonlóan csak azt a célt szolgálja, hogy megteremtse a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) monopol helyzetét az ágazaton belül, amelyhez ugyanakkor az ellenzéki párt szerint sem a felkészültsége, sem pedig a kapacitása nincs meg a kamarának.

Az LMP szerint nem a jelenlegi rossz rendszer "toldozgatására, foltozgatására" van szükség, hanem egy átfogó reformra: a felnőttképzésnek a közoktatáshoz és a felsőoktatáshoz való igazítására - hangzott el.
A vitát elnapolták.

A képző vállalkozók nem örülnek

A Népszava tavaly októberben cikkezett a témában: a lapnak nyilatkozó felnőttképzési cégvezetők szerint a kormány által sebtében felvázolt törvénynek egy célja van: a független, piaci alapon működő felnőttképzők jogi akadályok támasztásával való bedöntése, valamint a felnőttoktatás kvázi államosítása után - hiszen csak az állami képzők maradnak talpon - a tanfolyamindítási monopóliumok "baráti", kormányközeli vállalkozóknak való kiszervezése.

A lap emlékeztet, hogy a tavaly elfogadott szakképzési törvény alapján a kormány hatalmas, több ezer tanulót foglalkoztató, állami fenntartásban lévő térségi szakképzési/felnőttképzési központokat akar létrehozni, így erős a gyanú, hogy a független intézmények tönkretételével valójában a konkurenciát akarják megszüntetni.

MTI/Népszava