Befagyasztott német bérek kompenzáció nélkül
A német cégek a Hartz IV-es program szociális megszorításai nyomán egyre nagyobb mértékben próbálják munkavállalóikat a kompenzáció nélküli munkaidő-emelésre rábírni. A 800 ezer alkalmazottat érintő bértárgyalásokon azonban egyik oldal sem enged.
Németországban mindig fontos volt a vállalati termelékenység magas színvonala - most azonban egyre nagyobb közéleti visszhangja van annak az új gazdasági trendnek, mely szerint a nagyvállalatok kompenzáció nélküli munkaidő-növelést követelnek meg dolgozóiktól a hatékonyság fokozása érdekében.
A korábbi tiltakozások és tömeges megmozdulások ellenére a napokban is folynak a bértárgyalások a konszerneknél arra vonatkozólag, hogy a munkavállalók vagy a vezetőségek engednek-e feltételeikből. Így van ez a Volkswagen AG-nél is, ahol szerdán kezdődtek meg az egyeztető tárgyalások, de sem nála, sem pedig a szintén tárgyaló Siemens AG-nél vagy a DaimlerChrysler AG-nél nem várhatóak érdemi előrelépések. Az ok: a munkavállalók nem hajlandóak engedni eddigi munkaidejükből, mivel a heti 3 órával több munkaidőt túlzásnak tartják a járulékos bérkompenzáció elmaradása mellett.
A máig tartó bérezési konfrontáció országos mértéket öltött, mivel nem csekély vállalati létszám sorsáról van szó a tárgyalásokon. Példának okáért a Volkswagennél folyó tárgyalások 100 ezernél több alkalmazott bérezéséről szólnak, ahol a szakszervezet a munkaidő növelését 4 %-os bérnöveléssel teszi függővé, míg a vezetés a bérek befagyasztásán túl az egyezség elmaradása esetén 30.000 németországi munkahely felszámolásával fenyegetőzik.
Szakértők szerint a személyügyi konfrontációk további növekedésére lehet számítani egész Németországban, mivel a bérköltségek az európai szinthez képest túlzottan magasak. Ezt azonban hosszútávon hátrányosan érintheti a gazdasági fejlődést, erőteljesen növelheti a nemzetgazdaság kiadásait.
A kölni IW gazdaságkutató intézet felmérése nyomán kiderült, hogy a német feldolgozóiparban alkalmazott 27,09 eurós órabér a lengyel munkabéreknek közel hétszerese, míg az Egyesült Királyságban alkalmazott órabérekhez képest 45 %-al magasabb.
A már hetek óta tartó bértárgyalások kimenetele azonban továbbra is kétséges, mivel a közel 800.000 alkalmazottat tömörítő szakszervezetek nem hajlandóak engedni feltételeikből.
A jelenlegi állás szerint a munkáltatók legtöbbje egy év foglalkoztatási garanciát hajlandó a bérek befagyasztásáért és a heti három órás munkaidő-növelésért cserébe nyújtani.
A NapiGazdaság cikke nyomán
A korábbi tiltakozások és tömeges megmozdulások ellenére a napokban is folynak a bértárgyalások a konszerneknél arra vonatkozólag, hogy a munkavállalók vagy a vezetőségek engednek-e feltételeikből. Így van ez a Volkswagen AG-nél is, ahol szerdán kezdődtek meg az egyeztető tárgyalások, de sem nála, sem pedig a szintén tárgyaló Siemens AG-nél vagy a DaimlerChrysler AG-nél nem várhatóak érdemi előrelépések. Az ok: a munkavállalók nem hajlandóak engedni eddigi munkaidejükből, mivel a heti 3 órával több munkaidőt túlzásnak tartják a járulékos bérkompenzáció elmaradása mellett.
A máig tartó bérezési konfrontáció országos mértéket öltött, mivel nem csekély vállalati létszám sorsáról van szó a tárgyalásokon. Példának okáért a Volkswagennél folyó tárgyalások 100 ezernél több alkalmazott bérezéséről szólnak, ahol a szakszervezet a munkaidő növelését 4 %-os bérnöveléssel teszi függővé, míg a vezetés a bérek befagyasztásán túl az egyezség elmaradása esetén 30.000 németországi munkahely felszámolásával fenyegetőzik.
Szakértők szerint a személyügyi konfrontációk további növekedésére lehet számítani egész Németországban, mivel a bérköltségek az európai szinthez képest túlzottan magasak. Ezt azonban hosszútávon hátrányosan érintheti a gazdasági fejlődést, erőteljesen növelheti a nemzetgazdaság kiadásait.
A kölni IW gazdaságkutató intézet felmérése nyomán kiderült, hogy a német feldolgozóiparban alkalmazott 27,09 eurós órabér a lengyel munkabéreknek közel hétszerese, míg az Egyesült Királyságban alkalmazott órabérekhez képest 45 %-al magasabb.
A már hetek óta tartó bértárgyalások kimenetele azonban továbbra is kétséges, mivel a közel 800.000 alkalmazottat tömörítő szakszervezetek nem hajlandóak engedni feltételeikből.
A jelenlegi állás szerint a munkáltatók legtöbbje egy év foglalkoztatási garanciát hajlandó a bérek befagyasztásáért és a heti három órás munkaidő-növelésért cserébe nyújtani.
A NapiGazdaság cikke nyomán
- 2026.02.11HR 2026 – kevesebb mozgástér, nagyobb elvárások? - Mit léphet a HR, ha mégis üzleti hatást akar elérni? Egy intenzív, interaktív délelőtt HR- és vállalati vezetőknek, ahol nagymintás regionális kutatások eredményeit mutatjuk meg: hol tart a magyar HR, és milyen 3–5 prioritással lehet 2026-ban is mérhető üzleti hatást elérni. Kerekasztal és kiscsoportos munka várja a HR-vezetőket a HR öt kritikus területén, felkészülve 2026 legtöbbet hozó HR-fejlesztéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.02.19Tudásmegosztó közösségek szerepe a digitális korban A konferencián a tudásmegosztó tanulóközösségek kialakításának és működtetésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozunk. Az üzleti szférában és a felnőttoktatás területén alkalmazott gyakorlati tapasztalatokon keresztül, valamint a kapcsolódó kutatási eredmények tükrében vizsgáljuk, hogy a szervezetekben, szervezetek közötti és szervezeteken átívelő szakmai közösségekben a tudásmegosztás hogyan működik, milyen átalakuláson esik át a digitális transzformáció hatására.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál.
Részletek
Jegyek
- 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Több napot dolgozhatnak az idénymunkások 2026-tól – változnak az EFO-szabályok
Januártól jelentősen bővül az egyszerűsített foglalkoztatás időkerete a mezőgazdaságban: az eddigi 120 nap helyett akár 210 napot is dolgozhatnak... Teljes cikk
Kevesebb szja, több nyugdíj: így írná át az adó- és nyugdíjrendszert a Tisza Párt
A Tisza Párt 240 oldalas programjában érdemi adócsökkentést ígér az alacsony és közepes keresetűeknek, miközben vagyonadóval növelné a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Álláspara Németországban: munkahelyek tízezrei veszélyben 6 hónapja
- Elég volt a beteg dolgozókból – vizitdíjat követelnek a munkaadók 6 hónapja
- Kinek jár özvegyi nyugdíj külföldön? Így változnak a szabályok országonként 8 hónapja
- Kevesebb legyen a munkaszüneti nap? Így növelnék a gazdaság teljesítményét 9 hónapja
- A Volkswagen egyik gyára áttérhet a négy napos munkahétre 9 hónapja
- Felszólították a németeket: dolgozzanak többet és hatékonyabban 9 hónapja
- Brutális leépítésbe kezd az Audi 12 hónapja
- Közel húszezer autóipari munkahely szűnt meg Németországban - ez csak a kezdet? 12 hónapja
- Figyelmeztető sztrájk kezdődik a müncheni repülőtéren 12 hónapja
- Németország: így hat a gyenge gazdaság a munkaerőpiacra 13 hónapja
- Így változott a munkanélküliség januárban Németországban 1 éve

Filmek a munka valóságáról: sztrájktól a szellemírásig