Bírsággal küzdene az osztrák miniszter a bérdömping ellen

Rudolf Hundstorfer munka-, szociális ügyi és fogyasztóvédelmi miniszter tárcája szerdán egy olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely közigazgatási bírsággal, de súlyos esetben akár ausztriai működésük betiltásával is büntetné azokat a vállalatokat, amelyek az osztrák ágazati kollektív szerződésekben megállapított legalacsonyabb bérnél kevesebbet fizetnek az alkalmazottaiknak.

A jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződésben kikötött bérminimum be nem tartása miatt az érintett munkavállaló tehet feljelentést. Az új tervezet szerint - Németország mintájára - a betegbiztosítási pénztárak és a pénzügyminisztérium feketemunka ellenes részlege (KIAB) hivatalból is ellenőriznék a megállapodás betartását.

A bírság összege öttől ötvenezer euróig terjedne, ismétlődő törvényszegés esetén százezer euróig. A szociáldemokrata (SPÖ) vezetésű minisztérium azt reméli, hogy a tervezet szeptemberben napirendre kerül a parlamentben és hogy a jövő januárban életbe léphet a törvény. Ehhez azonban még hiányzik a munkaadói szervezetek és a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatása, megfigyelők szerint hosszadalmas vita várható.

A nagy osztrák munkaadói érdekképviseleti szervek ellenzik az elképzelést, míg az egyik nagy munkavállalói szervezet, a Munkáskamara támogatásának adott hangot csütörtökön.

A minisztérium adatai szerint évente 450 millió euró kárt okoz a nemzetgazdaságnak az illegális foglalkoztatás, a szabályosnál alacsonyabb bérek és a be nem fizetett járulékok. Az összeg valamivel több, mint a feléért külföldi vállalatok a felelősek a tárca szerint.

Ausztriában nincs törvényben megállapított egységes minimálbér, ehelyett számos szakmában a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek megállapodása szabja meg a bérek alsó határát.

Az Európai Unió 2004 május elsejei bővítésekor a tagállamok legfeljebb hét évre szóló átmeneti mentességet kaptak a szabad munkavállalás uniós elvének alkalmazása alól. Az akkor a korlátozás lehetőségével élő országok közül 2009 májusa óta már csak Németországban és Ausztriában van szükségük munkavállalási engedélyre a magyar állampolgároknak. A hétéves moratórium 2011. május 1-jén jár le. A minisztérium becslése szerint legfeljebb húszezer új munkavállaló érkezik majd Ausztriába az "új" tagállamokból.