Bírsággal küzdene az osztrák miniszter a bérdömping ellen
Ellenőrzéssel és szigorú bírsággal akarja elejét venni az osztrák munkaügyi miniszter, hogy a munkavállalási korlátozások jövő évi megszűnése torzítsa a béreket - jelentette csütörtökön az osztrák tömegtájékoztatás.
Rudolf Hundstorfer munka-, szociális ügyi és fogyasztóvédelmi miniszter tárcája szerdán egy olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely közigazgatási bírsággal, de súlyos esetben akár ausztriai működésük betiltásával is büntetné azokat a vállalatokat, amelyek az osztrák ágazati kollektív szerződésekben megállapított legalacsonyabb bérnél kevesebbet fizetnek az alkalmazottaiknak.
A jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződésben kikötött bérminimum be nem tartása miatt az érintett munkavállaló tehet feljelentést. Az új tervezet szerint - Németország mintájára - a betegbiztosítási pénztárak és a pénzügyminisztérium feketemunka ellenes részlege (KIAB) hivatalból is ellenőriznék a megállapodás betartását.
A bírság összege öttől ötvenezer euróig terjedne, ismétlődő törvényszegés esetén százezer euróig. A szociáldemokrata (SPÖ) vezetésű minisztérium azt reméli, hogy a tervezet szeptemberben napirendre kerül a parlamentben és hogy a jövő januárban életbe léphet a törvény. Ehhez azonban még hiányzik a munkaadói szervezetek és a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatása, megfigyelők szerint hosszadalmas vita várható.
A nagy osztrák munkaadói érdekképviseleti szervek ellenzik az elképzelést, míg az egyik nagy munkavállalói szervezet, a Munkáskamara támogatásának adott hangot csütörtökön.
A minisztérium adatai szerint évente 450 millió euró kárt okoz a nemzetgazdaságnak az illegális foglalkoztatás, a szabályosnál alacsonyabb bérek és a be nem fizetett járulékok. Az összeg valamivel több, mint a feléért külföldi vállalatok a felelősek a tárca szerint.
Ausztriában nincs törvényben megállapított egységes minimálbér, ehelyett számos szakmában a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek megállapodása szabja meg a bérek alsó határát.
Az Európai Unió 2004 május elsejei bővítésekor a tagállamok legfeljebb hét évre szóló átmeneti mentességet kaptak a szabad munkavállalás uniós elvének alkalmazása alól. Az akkor a korlátozás lehetőségével élő országok közül 2009 májusa óta már csak Németországban és Ausztriában van szükségük munkavállalási engedélyre a magyar állampolgároknak. A hétéves moratórium 2011. május 1-jén jár le. A minisztérium becslése szerint legfeljebb húszezer új munkavállaló érkezik majd Ausztriába az "új" tagállamokból.
A jelenlegi szabályozás szerint a kollektív szerződésben kikötött bérminimum be nem tartása miatt az érintett munkavállaló tehet feljelentést. Az új tervezet szerint - Németország mintájára - a betegbiztosítási pénztárak és a pénzügyminisztérium feketemunka ellenes részlege (KIAB) hivatalból is ellenőriznék a megállapodás betartását.
A bírság összege öttől ötvenezer euróig terjedne, ismétlődő törvényszegés esetén százezer euróig. A szociáldemokrata (SPÖ) vezetésű minisztérium azt reméli, hogy a tervezet szeptemberben napirendre kerül a parlamentben és hogy a jövő januárban életbe léphet a törvény. Ehhez azonban még hiányzik a munkaadói szervezetek és a koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatása, megfigyelők szerint hosszadalmas vita várható.
A nagy osztrák munkaadói érdekképviseleti szervek ellenzik az elképzelést, míg az egyik nagy munkavállalói szervezet, a Munkáskamara támogatásának adott hangot csütörtökön.
A minisztérium adatai szerint évente 450 millió euró kárt okoz a nemzetgazdaságnak az illegális foglalkoztatás, a szabályosnál alacsonyabb bérek és a be nem fizetett járulékok. Az összeg valamivel több, mint a feléért külföldi vállalatok a felelősek a tárca szerint.
Ausztriában nincs törvényben megállapított egységes minimálbér, ehelyett számos szakmában a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek megállapodása szabja meg a bérek alsó határát.
Az Európai Unió 2004 május elsejei bővítésekor a tagállamok legfeljebb hét évre szóló átmeneti mentességet kaptak a szabad munkavállalás uniós elvének alkalmazása alól. Az akkor a korlátozás lehetőségével élő országok közül 2009 májusa óta már csak Németországban és Ausztriában van szükségük munkavállalási engedélyre a magyar állampolgároknak. A hétéves moratórium 2011. május 1-jén jár le. A minisztérium becslése szerint legfeljebb húszezer új munkavállaló érkezik majd Ausztriába az "új" tagállamokból.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Kötelező képzést ír elő képviselői számára a munkahelyi zaklatások megelőzésére az EP
Az új szabályok 2024. július 16-tól lesznek kötelezőek. Teljes cikk
Utcára vonultak a pedagógusok Brüsszelben
A megmozduláson több mint ötezren vettek részt. Teljes cikk
A brit dolgozók 78 százaléka a munkahelyi stressz miatt mondana fel
A brit gazdaság csak tavaly 17,1 millió nap betegszabadságot veszített a munkahelyi stressz és szorongás miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Rengeteg magyar ment ki dolgozni Ausztriába egy hónap alatt 4 hónapja
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 4 hónapja
- Érkeznek az első emelt fizetések - hol tartanak a legkisebb magyar bérek uniós viszonylatban? 4 hónapja
- Jelentősen nőttek decembertől a legkisebb bérek 4 hónapja
- Nyár vége óta mintegy 8000 magyar hagyta el Ausztriát 5 hónapja
- Mennyi az annyi, avagy vágyálom, vagy valóság a kétszámjegyű béremelés? 5 hónapja
- Minimálbér 2024 6 hónapja
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 2023 decemberéig 6 hónapja
- Aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást 6 hónapja
- A MASZSZ kevesli a garantált bérminimum-emelés mértékét, nem írja alá megállapodást 6 hónapja
- Megvan a 2024-es minimálbér 6 hónapja