Bokros: Már az a kérdés, meg tudjuk-e őrizni a 11-12. havit

A mai gazdasági válság nem a neoliberális politika csődje, vélekedik Bokros Lajos. Ugyanis a legtöbb országban nem folytattak neoliberális gazdaságpolitikát, viszont ezekben is ugyanolyan súlyos a válság, mint a "liberálisabb" elveket valló államokban. Magyarországon a jobboldal szereti azzal vádolni a szocialista-szabad demokrata kormányt, hogy neoliberális politikát valósít meg, de Bokros szerint ez egyáltalán nem igaz.

"Néhányan meggazdagodtak az útszélen"

Ha minősíteni szeretnénk az elmúlt időszak baloldali kormányainak politikáját, akkor inkább az "ésszerűtlen" és a "felelőtlen" jelzőket használhatjuk, tette hozzá. Néhány tekintetben például teljes a szabályozatlanság - az uniós támogatások felhasználását nem kötik gazdaságossági számításokhoz és megvalósíthatósági tanulmányhoz.

Ha ez Magyarországon kötelező lett volna, akkor az M6-os autópályát el sem kezdik építeni, mert egyszerűen nincs akkora forgalom abba az irányba, ami ezt indokolttá tenné. Ahogy Bokros fogalmazott, ez a presztízsberuházás arra volt ideális, hogy "néhányan az útszélén meggazdagodjanak". Szerinte a felelőtlen kategóriába sorolható a 4-es metró is, amely háromszor annyiba fog kerülni, mint amennyit rászántak. Más, olcsóbb megoldással a hatékonyság is nagyobb lehetett volna, és környezetvédelmi szempontból is jobban jártunk volna.

Hozzáfűzte: más területeken viszont túlszabályozottság tapasztalható, ami ugye nem a neoliberális politika jellemzője. A magyar vállalkozások gúzsba vannak kötve, a cégalapítások terén folyamatosan szakadunk le. Itt nemhogy liberális politika, hanem kifejezetten monopolista és bürokratikus szabályozás tanúi vagyunk. Ez annak ellenére is így van - fogalmazott az MDF EP listájának vezetője -, hogy az egymást követő kormányok sorra azt állítják: mindinkább könnyebb vállalkozni nálunk.

Továbbá - emelte ki - van egy fejnehéz államunk, amely a GDP ötven százalékát osztja el újra - cserébe az állampolgár silány minőségű szolgáltatásokat kap. Ez ellentétes a liberális elvekkel, amelyek a kicsi, de hatékony államot helyezik előtérbe. Bokros szerint Nagy-Britannia az egyetlen olyan ország, amely neoliberális gazdaságpolitikát valósított meg - még az USA-ról sem mondható ez el. Tehát - mint mondta - már csak ezért sem lehet arról beszélni, hogy a neoliberális modell jutott válságba.

Elkerülhetetlenek a ciklikus válságok

A kérdés másik oldala még érdekesebb: vajon mi lesz a válság után? Nem árt tudni, hogy a kapitalizmusba a ciklikus válságok be vannak kódolva, figyelmeztetett. Ez az üzletmenet természetes része, sőt sokak szerint hasznos is, mert kiiktatja a nem hatékony cégeket.

Ez a jelenség megfigyelhető az Egyesült Államokban, ahol a General Motors a csőd szélére került - ez ahhoz fog vezetni, hogy a jelenlegi rossz típusok helyett új, környezetbarát márkákat fog piacra dobni a cég. Ilyen értelemben a válság pozitív, érvelt a közgazdász.

Bokros kitért arra is, hogy szerinte nem a piac és a kapitalizmus bukott meg, hanem az állami szabályozás. Szerinte nincs szükség szocialisztikus vagy kommunisztikus illúzióra, mert a piacgazdaság uralkodó társadalomszervezési forma fog maradni.

Ne legyünk Argentína!

Az est során szóba került a magyar államadósság ügye is, amellyel kapcsolatban Bokros Lajos határozottan elutasította az államadósság-törlesztés felfüggesztését. Szerinte ennek a gondolatával sem szabad eljátszani. Hasonló lépés történt Ukrajnában 1995-ben, Oroszországban 1998-ban és Argentínában 2002-ben.

De csak a gondolatkísérlet kedvéért, nézzük meg, mi lenne a következménye az államadósság-visszafizetés megtagadásának. Ebben az esetben a magyar állam megszegne egy nagyon fontos jogi szerződést, hiszen az adósság hazai és külföldi befektetők millióinak zsebében lapul. Ha megtagadnánk a kamatok fizetését, akkor senki nem venne többé magyar államkötvényt, véli az ex-pénzügyminiszter.

Továbbá - folytatta - felmerül egy etikai probléma is: ha a magyar állam nem teljesíti a kötelezettségeit, akkor miért fizessen adót a polgár? Oroszországban, amikor 1998. augusztus 21-én felfüggesztették az államadósság törlesztését, abban a pillanatban csődbe jutott az egész bankrendszer. A bankok tartalékainak nagy része ugyanis államkötvényben van. Szerinte ez a teljes elszegényedéshez vezetne, ezt felelős állampolgár nem támogathatja – tehát mindent meg kell tenni az államcsőd elkerülésének érdekében.

Csőd esetén az államnak már nem az lenne a gondja, hogy fizessen-e 13. havi nyugdíjat, hanem az, miből tud bármit is fizetni. Ezzel párhuzamosan ma nem az a kérdés, legyen-e 13. havi bér és nyugdíj, hanem az, meg tudjuk-e őrizni a 11. és 12. havi illetményeket, figyelmeztetett végezetül Bokros.