Csökkent a halálos munkabalesetek száma tavaly
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTavaly 80 halálos kimenetelű munkabaleset történt Magyarországon, míg 2010-ben 95, és csökkent a munkabalesetek száma is - közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az MTI-vel.
A közlemény szerint 2011-ben mintegy 13 százalékkal csökkent a munkabalesetek száma: 2010-ben 19.948 munkavállalót ért baleset, tavaly 17.295-öt. A munkabalesetek száma Hajdú megyében csökkent a legnagyobb mértékben; 33 százalékkal, majd Komárom megyében 28 százalékkal és Csongrád megyében 24 százalékkal.
Szolnok és Tolna megyében egyáltalán nem történt halálos munkabaleset, Budapesten pedig 10-ről 5-re, Heves megyében 6-ról 2-re, Somogy megyében pedig 6-ról 3-ra mérséklődött a számuk.
A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Szembetűnően mérséklődött viszont a balesetek száma a feldolgozóiparban (483) szállítás, raktározás, posta, távközlés (397) és igazgatás, oktatás (386) szektorokban.
A legveszélyeztetettebb ágazat munkabaleseti szempontból továbbra is a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás, raktározás; ez tulajdonképpen megfelel az egy évvel korábbi állapotnak.
A gépipar és a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A mezőgazdaság a legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A baleseti számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés, a szállítás területén pedig nem hagyhatóak figyelmen kívül a közúti közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem - hívja fel a figyelmet az NMH a közleményben.
A munkabaleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint - néhány ágazattól eltekintve - jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő munkavégzés során következnek be munkabalesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszalépő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknál nagyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb munkavédelmi szabályok betartásának és betartatásának a hiánya.
Szintén az egyes alapismeretek, a biztonságtudat és felelősségtudat hiányával, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek gazdasági kiszolgáltatottságával függ össze, hogy a halálos munkabalesetek több mint egyharmada mikrovállalkozásoknál történik - olvasható a közleményben.
Az NMH adatai szerint a legtöbb foglalkozási megbetegedés 2011-ben Baranya megyében fordult elő (80 eset), megelőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (52 eset) és a fővárost (25 eset). 2011-ben Békés és Zala megyéből nem regisztráltak a felügyelőségek foglalkozási megbetegedést.
A regisztrált foglalkozási megbetegedések között - kórformák szerinti előfordulásukat tekintve - az előző évtől eltérően az első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőrendszeri betegségek, ezeket követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.
Szolnok és Tolna megyében egyáltalán nem történt halálos munkabaleset, Budapesten pedig 10-ről 5-re, Heves megyében 6-ról 2-re, Somogy megyében pedig 6-ról 3-ra mérséklődött a számuk.
A nemzetgazdasági ágakat összevetve egyedül a biztonsági, vagyonvédelmi tevékenységek körében tapasztalható kismértékű növekedés a munkabalesetek számában. Szembetűnően mérséklődött viszont a balesetek száma a feldolgozóiparban (483) szállítás, raktározás, posta, távközlés (397) és igazgatás, oktatás (386) szektorokban.
A legveszélyeztetettebb ágazat munkabaleseti szempontból továbbra is a gépipar, ezt követi a feldolgozóipar, majd a kereskedelem, szállítás, raktározás; ez tulajdonképpen megfelel az egy évvel korábbi állapotnak.
A gépipar és a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. A mezőgazdaság a legtöbb halálos áldozatot követelő nemzetgazdasági ágazattá vált az építőipart követően. A baleseti számok változásaihoz nagyban hozzájárult az építőipar esetében az ágazatra jellemző visszaesés, a szállítás területén pedig nem hagyhatóak figyelmen kívül a közúti közlekedés szabályainak illetve az ellenőrzések szigorításának a hatásai sem - hívja fel a figyelmet az NMH a közleményben.
A munkabaleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint - néhány ágazattól eltekintve - jellemzően nem a szakmunka, hanem a kiegészítő munkavégzés során következnek be munkabalesetek. Ebből fakadóan, a munka világába újonnan belépő, vagy hosszabb idő után visszalépő, esetleg frissen szerzett képesítéssel rendelkező munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknál nagyobb eséllyel vezet balesethez a munkavédelmi oktatás és a legalapvetőbb munkavédelmi szabályok betartásának és betartatásának a hiánya.
Szintén az egyes alapismeretek, a biztonságtudat és felelősségtudat hiányával, valamint a többszintű alvállalkozói rendszerek gazdasági kiszolgáltatottságával függ össze, hogy a halálos munkabalesetek több mint egyharmada mikrovállalkozásoknál történik - olvasható a közleményben.
Az NMH adatai szerint a legtöbb foglalkozási megbetegedés 2011-ben Baranya megyében fordult elő (80 eset), megelőzve Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (52 eset) és a fővárost (25 eset). 2011-ben Békés és Zala megyéből nem regisztráltak a felügyelőségek foglalkozási megbetegedést.
A regisztrált foglalkozási megbetegedések között - kórformák szerinti előfordulásukat tekintve - az előző évtől eltérően az első helyen a fertőző megbetegedések állnak, második helyre kerültek a légzőrendszeri betegségek, ezeket követik a bőrbetegségek és a zaj okozta halláskárosodások.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?