E betegségek miatt esnek ki a legtöbben a munkából

Az Economx elemezte a Munkaerőpiaci Tükör tanulmányt. A tavalyi adatokból kiderül, hogy naponta átlagosan 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege. A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kezelt (26 százalék) dolgozóknál figyelték meg, őket követik a mentális betegség miatt kórházba kerülők (15 százalék) és a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt munkavállalók (17 százalék). A daganatos betegek közül a legtöbben tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt estek ki a munkából.

A tanulmányból az is kiderül, hogy főleg a krónikus és mentális betegségek miatt esnek ki a dolgozók a munkaerőpiacról.

„A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik”- mondta a portálnak korábban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.  Számítások szerint a lelki betegségek 88 százalékánál nem a kezelés költsége magas, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.

Az adatok arra is rámutatnak, hogya termelékenyebb vállalatoknál a munkavállalóknál a kevésbé termelékeny cégekhez képest nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják és kezelik a leggyakoribb krónikus betegségeket, miközben a mentális betegségek előfordulása is ritkább. Azoknak, akiknek jobb az egészségi állapotuk, átlagosan kedvezőbb a keresetük és jobb munkahelyen dolgoznak.

Egy az európai országokat vizsgáló összehasonlító tanulmánya azt mutatja, hogy az egészségsokkok közül a sztróknak,az érrendszeri megbetegedéseknek és a tüdőbetegségeknek van a legkedvezőtlenebb hatása a jövőbeni munkaórákra.

Egy magyar tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy bár a váratlan és enyhe balesetek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: két év után 2.5 százalék a bér csökkenése.  Ennek az az oka, hogy a távollét alatt a munkavállalók nem váltanak magasabb bért fizető munkahelyekre. A jobb minőségű vállalatoknál dolgozó munkavállalók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.

A pszichiátriai betegségek miatt kezelt dolgozók és a mentális betegségek miatt gyógyszert szedők körében a legnagyobb a bérek elmaradása, ugyanakkor a vérnyomáscsökkentők szedése pozitív hatással van a foglalkoztatottak arányára.

Az adatok azt mutatják, hogy a magyar dolgozók közül a legtöbben vérnyomáscsökkentőt szednek, ezt követi a mentális betegségek miatt felírt gyógyszerek aránya.

A Munkaerőpiaci Tükörből kiderül az is, hogy a rosszindulatú betegség hatására a foglalkoztatás aránya 65 százalékról 34 százalékra csökken, majd emelkedni kezd, és három év múlva 40 százalék körüli szintet ér el, ebben az arányadatban már benne vannak az elhunyt dolgozók is.

Economx