E-nyilvántartást vezetnének a felnőttképzés résztvevőiről
Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási bizottsága a felnőttképzési törvény módosításáról szóló szabaddemokrata javaslatot szerdán Budapesten.
A felnőttképzésben résztvevők aránya Magyarországon ma csak egyharmada a fejlett nyugat-európai országokénak - mondta Magyar Bálint (SZDSZ), a felnőttképzési törvénymódosítási javaslat egyik előterjesztője. A módosítás többi között azt tartalmazza, hogy a bármilyen államilag támogatott felnőttképzésben részt vevő személyeket elektronikusan nyilván lehessen tartani. Része továbbá, hogy a képzések terjedjenek ki a digitális írásbeliség elsajátítására, illetve, hogy az iskolarendszerű intézmények könnyített akkreditációval kapcsolódhassanak be a felnőttképzésbe.
Hoffmann Rózsa (KDNP) osztva a kormányzati álláspontot nem támogatta az előterjesztést. Szerinte ezeket a képzéseket költségoldalról újabb elemekkel már nem lehet terhelni, s akkor kellene visszatérni az elképzelésekre, ha az ország kimozdult a gazdasági holtpontról. Utalva arra, hogy a képzéseknek csak harmadát finanszírozza az állam, feltette a kérdést, milyen alapon és célból tartaná nyilván a minisztérium azoknak az adatait, akik esetleg saját költségen felnőttképzésekben vesznek részt. Sándor Klára (SZDSZ) szerint nem lehet megengedni, hogy a digitális írásbeliség ne legyen a felnőttképzés része. Hozzátette: a javaslattal azt is szeretnék elérni, hogy a felnőttképzési pénzek átláthatóak legyenek. Kuzma László (Fidesz) szintén a központi nyilvántartás tervét kifogásolta, amely véleménye szerint aggályos lehet. Szabó Zoltán (MSZP) jó kezdeményeznek tartotta a javaslatot, ugyanakkor azt is mondta: "ezer sebből vérzik, de ezek a sebek gyógyíthatók". Az ellenvetések szerinte sok szempontból jogosak, ám azok módosító indítvánnyal korrigálhatók.
Magyar Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzésekben résztvevő falusi lakosság aránya ötöde az unió legfejlettebb 15 országáénak. Másodrendű állampolgárokká válnak, akik ezen eszközökhöz nem férnek hozzá, vagy nem rendelkeznek ezzel a tudással. Hozzátette: jelenleg a munkaerő-piaci igényekhez nem igazodó képzések tömkelege zajlik, s arról sincsenek pontos adatok, hogy hányan, milyen képzésben is vesznek részt. A javaslatot végül 11 igen, két nem és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találták. Elfogadta a bizottság Pokorni Zoltán (Fidesz) azon kezdeményezését: kérjenek beszámolót a kormánytól arról, hogy a mai nyilvántartás alkalmas-e a közpénzek ellenőrzésére, illetve ennek bővítésére szükség van-e. Szintén általános vitára alkalmasnak találta a testület a szakképzési törvény módosításáról szóló szocialista javaslatot. Az előterjesztés kiterjed a szakiskolai ösztöndíjakra, a felsőfokú szakképzésben résztvevőkre, illetve a gyakorlati képzést végző oktatók díjazására is.
Hoffmann Rózsa (KDNP) osztva a kormányzati álláspontot nem támogatta az előterjesztést. Szerinte ezeket a képzéseket költségoldalról újabb elemekkel már nem lehet terhelni, s akkor kellene visszatérni az elképzelésekre, ha az ország kimozdult a gazdasági holtpontról. Utalva arra, hogy a képzéseknek csak harmadát finanszírozza az állam, feltette a kérdést, milyen alapon és célból tartaná nyilván a minisztérium azoknak az adatait, akik esetleg saját költségen felnőttképzésekben vesznek részt. Sándor Klára (SZDSZ) szerint nem lehet megengedni, hogy a digitális írásbeliség ne legyen a felnőttképzés része. Hozzátette: a javaslattal azt is szeretnék elérni, hogy a felnőttképzési pénzek átláthatóak legyenek. Kuzma László (Fidesz) szintén a központi nyilvántartás tervét kifogásolta, amely véleménye szerint aggályos lehet. Szabó Zoltán (MSZP) jó kezdeményeznek tartotta a javaslatot, ugyanakkor azt is mondta: "ezer sebből vérzik, de ezek a sebek gyógyíthatók". Az ellenvetések szerinte sok szempontból jogosak, ám azok módosító indítvánnyal korrigálhatók.
Magyar Bálint arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzésekben résztvevő falusi lakosság aránya ötöde az unió legfejlettebb 15 országáénak. Másodrendű állampolgárokká válnak, akik ezen eszközökhöz nem férnek hozzá, vagy nem rendelkeznek ezzel a tudással. Hozzátette: jelenleg a munkaerő-piaci igényekhez nem igazodó képzések tömkelege zajlik, s arról sincsenek pontos adatok, hogy hányan, milyen képzésben is vesznek részt. A javaslatot végül 11 igen, két nem és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találták. Elfogadta a bizottság Pokorni Zoltán (Fidesz) azon kezdeményezését: kérjenek beszámolót a kormánytól arról, hogy a mai nyilvántartás alkalmas-e a közpénzek ellenőrzésére, illetve ennek bővítésére szükség van-e. Szintén általános vitára alkalmasnak találta a testület a szakképzési törvény módosításáról szóló szocialista javaslatot. Az előterjesztés kiterjed a szakiskolai ösztöndíjakra, a felsőfokú szakképzésben résztvevőkre, illetve a gyakorlati képzést végző oktatók díjazására is.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Megvan az AmCham új HR bizottsági elnöke
Bogdán Szilviát, a NEXON HR-igazgatóját, választotta a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) HR-bizottsági elnökének. Teljes cikk
Spórol az állam, leépít a Posta – kik kerültek sorra?
Miközben a kormány költségcsökkentésre kötelezi az állami cégeket, a Magyar Posta egyik nyereséges informatikai leányvállalata, az MPSoft is... Teljes cikk
Nem celeb és nem focista – mégis percenként egymillióba kerül a munkája
Kapu Tibor minden egyes percnyi munkája egymillió forintot ér, hiszen csak a legmagasabb szintű, szigorúan válogatott tudományos kísérletek kaphattak... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Spórol az állam, leépít a Posta – kik kerültek sorra? 1 napja
- Minőségi munkahelyek kialakításáról szóló szabályokat állít össze az Európai Bizottság 4 napja
- Kutatói fizetésemelés jön – elhúzódó per és ingatlanvita után 2 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Bán Zoltán, MOL Magyarország 2 hete
- Az amerikaiak harmada szakmunkásképző iskolát ajánlana a fiataloknak egyetem helyett 3 hete
- Hankó Balázs: öt tudásközpontot alakítanak ki a szakképzés további fejlesztése érdekében 4 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Szijjné Kállai Ildikó, SPAR 4 hete
- Munkaerőhiány? Itt a rejtett 400 ezres tartalék - digitális, rugalmas, elérhető 4 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Dobi Kitti, MBH Bank 4 hete
- A szakképzésbe is begyűrűzik a mesterséges intelligencia 1 hónapja
- KIM: Technikumi végzettséggel magasabb jövedelem érhető el, mint gimnáziumival 1 hónapja