Egymillió állást mentenek meg a németek

A terheket a három szereplő, a munkaadó, a munkavállaló és az állam viseli közösen. A cégek ugyan kisebb fizetést utalnak ki a dolgozóknak, de állniuk kell a foglalkoztatás járulékos költségeit és a béren kívüli juttatásokat. Mindez a német munkaerőpiac- és foglalkozáskutató intézet (IAB) új felmérése szerint az év egészében 5 milliárd eurós kiadást jelent.

A német állam várhatóan 6 milliárd eurót fordít idén az érintett dolgozók kieső fizetésének pótlására. Gyereket nevelő munkavállaló esetében az elmaradó javadalmazás 67 százaléka, máskülönben 60 százalék jár.

A fizetéskiesés kisebb - 33, illetve 40 százalékot kitevő - része a rövidített munkaidőben dolgozó alkalmazottak vesztesége, a felmérés szerint idén összesen 3 milliárd euró, számolt be a felmérésről több német napilap kedden.

A megoldás révén egyelőre elmaradt a nagy foglalkoztatási válság, amelytől a szakértők még az év elején tartottak. A munkanélküliség bár nő, még messze van a 2005 elején mért 12,6 százalékos csúcstól.

A 82 millió lakosú Németországban a regisztrált állástalanok száma 3,462 millióra növekedett júliusban a júniusi 3,41 millióról, a munkanélküliség ráta 8,1 százalékról 8,2 százalékra emelkedett.

A rövidített munkaidőben dolgozók száma szezonális változásokat mutat, jelenleg 1,4 millióan vannak, az év egészében átlagosan 1,1 millió főről lehet szó az IAB számításai szerint.

Elbocsátás helyett rövidített munkaidő

A válság közepette a vállalkozások jellemzően azért választják a rövidített munkaidőt az elbocsátások helyett, mert nem akarják elveszíteni a képzett munkaerőt, amelyet hamar elszívna előlük a konkurencia, amikor megindul a fellendülés. Megtakarítják a végkielégítések és az új munkaerő alkalmazásának - például a kiválasztás és a betanítás - költségeit is.

A megoldás az alkalmazottaknak is kedvező, mert megmarad az állásuk, és nem esnek ki a munka világából. Az államnak is tiszta haszon, hogy kevesebb munkanélkülit kell eltartani és a rövidített munkaidőben dolgozók elköltik a fizetésüket, amivel az államkassza adóbevételeit növelik.

A német cégek tavaly év végén kezdtek nagyobb számban áttérni a rövidített munkaidőre. Az intézmény bevált, legalább is egyelőre - emelik ki a beszámolók, amelyek szerint a következő időszak kritikus lehet: ha nem bővül a rendelésállomány és nincs arra remény, hogy hamarosan vége a válságnak, akkor az egyre apadó forrásokból gazdálkodó cégek tömegével küldhetik el az alkalmazottakat.