Egyre drágább a magyar munkaerő

Az Eurostat hétfőn délelőtt tette közzé a munkaerő költségének változásaira vonatkozó statisztikáját, mely alapján szinte minden tagállamban csökkent a költségemelkedés üteme az idei második negyedévben. Ennek eredményeként az uniós és az eurózónás átlag is jócskán visszaesett: míg az első negyedévben még 2 százalékkal drágult a munkaerő a teljes unióban, addig a második negyedéves adat 0,9 százalékról árulkodik.

Ennél azonban érdekesebb a magyar vonatkozású része a statisztikának, mely bőven átlag feletti változást mutat - nemzetgazdasági szinten és a versenyszférában is egyaránt. Először nézzük a teljes nemzetgazdaságot!

Az uniós statisztika szerint előző év azonos időszakához képest Magyarországon 3,5 százalékkal drágult a munkaerő költsége, ami a tagállamok rangsorában a hatodik legmagasabbnak számít. Az első negyedév egyébként még 5,2 százalékos növekedést eredményezett. A friss adattal egyébként amellett, hogy az Unió élvonalában vagyunk, a visegrádi országokra szűkített listán az élen állunk. Szlovákiában 3,3, Lengyelországban 2 százalékkal, Csehországban pedig csupán 1,5 százalékkal emelkedett a foglalkoztatás költsége.

A legnagyobb mértékben egyébként Görögországban emelkedett a foglalkoztatás egy munkaórára jutó költsége, 7,7 százalékkal, Lettországban 6,5 és Romániában 6 százalékos volt a drágulás mértéke előző évhez képest.

Ugyanakkor az adatokból készített rangsorunk másik végén áll Szlovénia, ahol a legnagyobb mértékben vált olcsóbbá a munkaerő: 5,9 százalékkal, Cipruson 4,6, Horvátországban pedig 0,6 százalékkal kerül kevesebbe a foglalkoztatás az idei második negyedévben, mint egy évvel korábban.

A versenyszférában egy fokkal rosszabb a helyzet

Ha nem a teljes nemzetgazdaságot nézzük, hanem csak a versenyszférát, akkor itt 3,4 százalékos munkaerőköltség-emelkedést regisztrált az Eurostat az idei második negyedévre, amivel a rangsorban egy hellyel még inkább előrébb vagyunk. Ráadásul ezen a területen az uniós átlagok még alacsonyabbak is, mint a teljes gazdaságok esetében. Az euróövezet és a teljes unió esetében egyaránt 0,9 százalékkal emelkedett egy órányi munkaerő költsége.

A magyar 3,4 százalék a tagállamok körében (egyedül Észtországra vonatkozóan nem közöltek adatot) az ötödik legmagasabbnak számít. Akárcsak a teljes nemzetgazdaságra vonatkozó adat esetében, itt is Görögország áll az élen 9,1 százalékkal, majd Lettország következik 8,1 százalékkal, és a dobogó harmadik fokára jutó Málta esetében jóval alacsonyabb a drágulás mértéke: 4,2 százalék.

A visegrádi országok vonatkozásában Szlovákia áll mögöttünk 2,9 százalékkal, majd Lengyelország következik 1,9 és Csehország 1,6 százalékos munkaerőköltség-emelkedéssel. A rangsor másik végén sincs eltérés a fentebbi listához képest: Szlovéniában 5,7, Cipruson pedig 2,9 százalékkal lett olcsóbb a versenyszférába egy órányi munkaerő.

Az egyes szektorokat nézve egyébként az mondható el, hogy a magyar ipar területén 3,5 százalékos volt a drágulás mértéke, az építőiparban 6,8 százaléka, a szolgáltatói szektorban pedig 3 százalék. Utóbbi kettő esetében a tagállamok viszonylatában ez a negyedik legnagyobb arányú változásnak felel meg.