Egyre többen élnek a létminimum alatt az adóváltozások és a reálbérek csökkenése miatt
Közel négymillióan élnek a létminimum alatt - írja Ferge Zsuzsa szociológus a Népszabadság által idézett cikkében. A szakemberek szerint a létminimum alatt élők száma a középosztály csúszása miatt növekszik, mert egyre többen küzdenek megélhetési gondokkal, többek között az adóváltozások miatt. Közben a jövedelmi egyenlőtlenségek is tovább nőttek.
Az elmúlt néhány évben hétszázezer emberrel bővült a relatív nélkülözők aránya. Nagyon fontos tisztázni ugyanis: a létminimum nem jelent minden esetben szegénységet - mutat rá a szociológus a Népszabadság által idézett cikkében
A számok első hallásra sokkolónak tűnhetnek, de a szakembereket nem érhette meglepetésként: utolsó létminimum-számítását 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, s a számított értékek alapján a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember él létminimum alatt. (Ez egy főre vetítve 2010-ben átlagosan 64 ezer forint volt.)
"Kivezették a gáz- és közműtámogatások jelentős részét. Legalább egymillió ember a 16 százalékos egységes adókulcs, az adójóváírás megszüntetése és a reálbérek csökkenése miatt ténylegesen kevesebbet visz haza, mint egy éve. Ezek között az alacsony jövedelmű emberek között vannak pedagógusok, portások, ápolónők, vagyis olyan emberek, akik korábban még valahogy meg tudtak kapaszkodni" - írja Ferge Zsuzsa, aki cikkében azt is leírja, a havi húszezer forint alatt élők száma 600 ezer körüli. Megállapítja, hogy "a mélyszegénység és a nyomor nagyobb, mint amit az ország forrásai indokolnának".
A Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője a lapnak kiemelte: a hivatalos létminimumhoz ( 78 ezer forint) képest az egy-két tízezer forintos segélyösszegek "brutálisan messze vannak" és a 47 ezer forintos közmunkabér még a létminimum szintjére sem emel, mindössze a dolgozó szegények számát növeli. Hozzátette: a mutatók romlását az is fokozza, hogy sem a családi pótlék, sem a segélyek összegei nem emelkedtek 2008 óta. Sőt az aktív korban lévő, de a munka világából tartósan kiszorult emberek segélye 28 500-ról 22 800 forintra csökkent.
Havas Gábor szociológus is azt mondja: a létminimum alatt élők száma a középosztály csúszása miatt növekszik. Ez főleg amiatt van így, mert kivezették az adójóváírást, és sok helyen zárolták az oktatásra fordítható pénzek egy részét is. A rokkantnyugdíjazást felülvizsgáló kormányintézkedés következtében is sokan véglegesen elszegényednek. Amellett hogy egyre többen csúsznak létminimum alá, az elmúlt egy-három évben a jövedelmi egyenlőtlenségek is tovább nőttek - olvasható a lapban.
Népszabadság
A számok első hallásra sokkolónak tűnhetnek, de a szakembereket nem érhette meglepetésként: utolsó létminimum-számítását 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, s a számított értékek alapján a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember él létminimum alatt. (Ez egy főre vetítve 2010-ben átlagosan 64 ezer forint volt.)
"Kivezették a gáz- és közműtámogatások jelentős részét. Legalább egymillió ember a 16 százalékos egységes adókulcs, az adójóváírás megszüntetése és a reálbérek csökkenése miatt ténylegesen kevesebbet visz haza, mint egy éve. Ezek között az alacsony jövedelmű emberek között vannak pedagógusok, portások, ápolónők, vagyis olyan emberek, akik korábban még valahogy meg tudtak kapaszkodni" - írja Ferge Zsuzsa, aki cikkében azt is leírja, a havi húszezer forint alatt élők száma 600 ezer körüli. Megállapítja, hogy "a mélyszegénység és a nyomor nagyobb, mint amit az ország forrásai indokolnának".
A Magyar Szegénységellenes Hálózat vezetője a lapnak kiemelte: a hivatalos létminimumhoz ( 78 ezer forint) képest az egy-két tízezer forintos segélyösszegek "brutálisan messze vannak" és a 47 ezer forintos közmunkabér még a létminimum szintjére sem emel, mindössze a dolgozó szegények számát növeli. Hozzátette: a mutatók romlását az is fokozza, hogy sem a családi pótlék, sem a segélyek összegei nem emelkedtek 2008 óta. Sőt az aktív korban lévő, de a munka világából tartósan kiszorult emberek segélye 28 500-ról 22 800 forintra csökkent.
Havas Gábor szociológus is azt mondja: a létminimum alatt élők száma a középosztály csúszása miatt növekszik. Ez főleg amiatt van így, mert kivezették az adójóváírást, és sok helyen zárolták az oktatásra fordítható pénzek egy részét is. A rokkantnyugdíjazást felülvizsgáló kormányintézkedés következtében is sokan véglegesen elszegényednek. Amellett hogy egyre többen csúsznak létminimum alá, az elmúlt egy-három évben a jövedelmi egyenlőtlenségek is tovább nőttek - olvasható a lapban.
Népszabadság
- 2026.01.09Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben Foglalkoztatás és jóllét: az értékes munkaerő megszerzése és megtartása a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezetben. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A program és a regisztráció a jegyek menüpont alatt.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.28Vezetés- és szervezetfejlesztés szakmai konferencia Bokor Attila Aranykalitkában című kutatásának harmadik fejezetéhez érkeztünk, amely ötven vezetői életúton keresztül három évtized szervezeti és vezetői tapasztalatát mutatja be. Az OD Partner is mérföldkőhöz érkezett: 30 évesek lettünk. Kinyitjuk szakmai műhelyünket és megosztjuk, hogyan gondolkodunk vezetésről, szervezetről, és aktuálisan milyen témákban mélyedünk el.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Mire költik a fiatalok a munkáshitelt ?
A fiatalok elsősorban nagyobb egyszeri kiadásokra használják a munkáshitelt a K&H tapasztalatai szerint. Teljes cikk
Béremelések az Aldinál – Vannak, akik már egymillió forint felett keresnek majd
Az újonnan belépő áruházi dolgozók kezdő bére 8 órás munkaviszony mellett havi bruttó 541 900 forintra nő. Teljes cikk
Ezeken a helyszíneken ellenőriz a NAV az év első munkanapjain
Az adóhatóság munkatársai 2026 elején is vizsgálják majd az alkalmazottak bejelentését. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Rekordmélyponton a kezdő fizetések: már a top cégek sem adnak többet a fiataloknak 1 hónapja
- Felmérés: a dolgozók több mint fele nem kapott fizetésemelést az elmúlt évben 1 hónapja
- A magyarok harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást 1 hónapja
- Csak minden ötödik nő érzi, hogy kényelmesen vonulhat nyugdíjba 1 hónapja
- Felmérés: minden ötödik brit dolgozó kért már előleget a főnökétől, hogy megéljen 1 hónapja
- A bértranszparencia a bizalom eszköze, nem puszta megfelelés 1 hónapja
- Így emelkedett a reálkereset tavaly óta - Megérkeztek a KSH adatai 2 hónapja
- Milliomos IT-szakmák: ezekért a munkakörökért fizetnek csillagászati összegeket 2 hónapja
- „Nettó 297 ezerből nem lehet megélni” – drámai munkaerőhiányra figyelmeztet a szakszervezet 2 hónapja
- Mikor lesz nálunk is így? A szomszédunkban már két munka sem elég a megélhetéshez 2 hónapja
- Ennyit keresnek az NFL pompomlányai 2 hónapja
A tudás törvényei: a megértés kulcsa