Eltűrik a dolgozók a diszkriminációt

Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága keddi ülésén a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának a múlt évre vonatkozó beszámolóját.

Kállai Ernő biztos elmondta: bár a panaszos ügyeik száma a múlt évben csaknem 20 százalékkal volt több, mint az előző évben, viszont a munkahelyi diszkriminációval kapcsolatban kevesebben fordultak hozzájuk, mint korábban. Ennek egyik oka, hogy a munkavállalók inkább elfogadják a jogsértéseket, mert tapasztalataik szerint, ha szóvá teszik ezeket, akkor nemcsak az munkahelyükről bocsátják el őket, de máshova is nehezebb elhelyezkedniük. A másik ok, hogy a biztosi intézménynek nincs jogköre a versenyszférában fellépni a munkahelyi diszkriminációs ügyekben, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz továbbítják az ilyen panaszokat.

Bár jó az együttműködésük ezzel a hatósággal, munkájuk hatékonyságát jelenősen javíthatná, ha számukra is biztosítana a jogszabály bizonyos hatáskört ilyen ügyekben. Az erre vonatkozó jogszabály-módosítási javaslatot kidolgozták, és azt a párok frakcióinak elküldték.

A biztos felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az iskolázatlan roma lakosság iránt vannak a többségi társadalomnak gyakorta megalapozatlan, igazságtalan előítéletei, hanem azok iránt is, akik tanulnak, teljesítenek.

A vitában Filló Pál (MSZP) bizottsági alelnök lehetségesnek tartotta, hogy a biztosi intézmény bizonyos jogosítványokat szerezzen a munkahelyi diszkriminációra vonatkozó ügyekben is, szerinte valószínűleg ezt a többi párt is támogatja majd.

Bernáth Ildikó (Fidesz) a bizottság alelnöke egyebek között arra figyelmeztetett, hogy a munkahelyi diszkrimináció általános jelenség, a munkáltatók ugyanúgy hátrányosan különbözetik meg a nőket, idősebb munkavállalókat, mint a roma lakosságot.

Kállai Ernő erre válaszolva elmondta: a diszkriminációval foglalkozó előadásain ezekre az esetekre ugyanúgy felhívja a figyelmet, mint a roma lakosság hátrányos megkülönböztetésére, de a beszámolót kiegészítve elsősorban a biztosi intézményhez tartozó ügyekre kívánta helyezni a hangsúlyt.
A képviselők közül többen kifogásolták, hogy a sajtó nem mutatja be a sikeres roma embereket.

A bizottság tájékozódott a munkavállalók társadalombiztosítási jogviszonyának nyilvántartásáról. Bernáth Ildikó elmondta: a hozzá forduló munkáltatók szerint igen sok gond van az APEH nyilvántartásával, olyan munkavállalók szerepelnek benne például az adott vállalkozásnál foglalkoztatottként, akik sohasem dolgoztak ott, olyanok pedig kimaradnak, akik ténylegesen dolgozóik. Elküldik a változásokat, de az APEH-től nem kapnak visszajelzést.

Szikszainé Bérces Anna a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondta: folyamatosan tisztázzák a társadalombiztosítási jogviszonyokat, a több mint egy millió biztosított többségének adatai már a tényleges helyzeten alapulnak, még 200-300 ezer személy jogviszonyát kell egyeztetni.