Fellebbezzek-e a C1 kategória ellen?

A komplex minősítésben a megmaradt egészségi állapot, valamint a hasznosítható képességek feltárása és fejleszthetősége váltotta az addig csupán a munkaképesség csökkenését felmérő vizsgálati módszereket. A cél a megmaradt egészségi állapot hasznosítása: a rehabilitáció előkészítése annak érdekében, hogy a minősített személy sikeresen visszatérhessen a nyílt vagy védett munkaerőpiacra. A minősítést egy minimum négytagú bizottság végzi, amely 2 orvos-szakértőből, valamint 1 foglalkozási-rehabilitációs, illetve 1 szociális szakértőből áll. A feladatuk az egészségi állapot, a rehabilitálhatóság, a rehabilitációs szükséglet, a rehabilitáció lehetséges irányának véleményezése, valamint javaslattétel az ellátás típusára, amely lehet rokkantsági, illetve rehabilitációs. A véleményezés tehát nem csak orvosi alapon történik.

Abban a döntésben tehát, hogy Ön C1 minősítést kapott, szerepet játszhattak foglalkozási-rehabilitációs, illetve szociális szempontok is a fent említett betegségcsoportokon túl. Mivel Ön „C1” minősítési kategóriát kapott, ez azt jelenti, hogy a véleményezés alapján az egészségi állapota 31–50% között van és foglalkoztatási szempontú rehabilitációja javasolható. Ez nem zárja ki a 4 órás munkavégzése további folytatását. A „C2” minősítési kategória abban különbözik, hogy Ide az a kérelmező sorolható, akinek az egészségi állapota 31–50% között van és a rehabilitálhatóság foglalkoztatási vagy szociális szempontú vizsgálata alapján a rehabilitációja nem javasolt.

Az, hogy Ön napi négy vagy több órát dolgozhat, a felülvizsgálat során megállapított ellátási formától függ. A legfontosabb ilyen ellátások: a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági járadék és a (kifutó, ma már nem megállapítható) rehabilitációs járadék. Mivel Ön nem említette, melyik típusú ellátásban részesül, az alábbiakban részletezem az egyes típusok jellegzetességeit.

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

Ha a szakértői bizottság véleménye szerint az egészségi állapot 60 és 31 százalék közötti, és 3 éven belül az ügyfél foglalkoztathatóvá válhat, úgy a szakértői bizottság őt rehabilitálhatónak minősíti, így rehabilitációs ellátásra lehet jogosult. A komplex minősítés keretében megállapított rehabilitációs ellátás mellett legfeljebb heti 20 órában lehet keresőtevékenységet folytatni vagy közfoglalkoztatásban részt venni, az ezt meghaladó időtartamú keresőtevékenység vagy közfoglalkoztatás ideje alatt az ellátás szünetel. A rehabilitációs ellátás melletti keresetnek viszont nincs összegkorlátja, bármennyit lehet keresni. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 7.§ (4) bekezdés a) pont alapján.)
E szabályok a 2011. december 31-ét követően megállapított, vagyis nem valamely korábbi ellátásból átalakított rehabilitációs pénzbeli ellátásra vonatkoznak. Akinek 2011. december 31-éig járó ellátását 2012. január 1. napjától alakították át rehabilitációs ellátássá, átmenetileg - a felülvizsgálatáról szóló döntést követő második hónap utolsó napjáig – a 2011. december 31-én hatályos korlátok között folytathat keresőtevékenységet.

Amennyiben a rehabilitáció a betegségek miatt kizárt, vagy meghaladná a 3 évet, az ügyfél rokkantsága állapítható meg, és rokkantsági ellátásra jogosult. A 30 százalék alatti megmaradt egészségi állapotú személyek kizárólag rokkantsági ellátást kaphatnak, tehát rehabilitációs ellátásra nem javasolhatók. A 2012. évi átalakítás során vagy a komplex minősítést követően megállapított rokkantsági ellátásban részesülő személyekre vonatkozó, 2014. január 1-jétől hatályos közös szabály szerint a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált minimálbért kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor. (A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 13.§ (2) bekezdés d) pontja alapján.)

Rehabilitációs járadék (kifutó ellátás, már nem állapítható meg): A rehabilitációs járadék folyósítása mellett 2014-ben is a 2011. december 31-én érvényes szabályok szerint lehet keresőtevékenységet folytatni. Eszerint ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rehabilitációs járadékos (bruttó) keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ba) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét ÉS
bb) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét
- 3 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadék összege ötven százalékkal csökken, míg ha
- 6 egymást követő hónapra vonatkozóan, akkor a rehabilitációs járadék folyósítását megszüntetik (és a járadék feléledésére nincs is mód).
A hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell vizsgálni, majd ezek átlagát kell a rehabilitációs járadék megszüntetése szempontjából figyelembe venni. Csak akkor kell csökkenteni vagy megszüntetni a rehabilitációs járadék folyósítását, ha mindkét említett feltétel egyidejűleg bekövetkezik, vagyis az elért kereset a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét ÉS a mindenkori minimálbér összegét is meghaladja. A rehabilitációs járadékra való jogosultság nem szűnik meg, ha a folyamatos keresőtevékenység időtartama a hat hónapot nem éri el.

Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékot sokan összekeverik a rokkantsági ellátással, pedig teljesen más ellátásról van szó. Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv szakhatósági állásfoglalása szerint a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné válik, illetve 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és részére nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg.

A rokkantsági járadékos tekintetében nincs munkavégzési korlát (sem időbeni, sem kereseti).