Emelkedett a magasabb nyugdíjkorhatárra számítók aránya
Számottevően nőtt az elmúlt években a magasabb nyugdíjkorhatárra számítók aránya a K&H biztos jövő kutatás szerint. Az idei első negyedévben már a középkorúak 33 százaléka számolt azzal, hogy csak 70 évesen tud majd nyugdíjba vonulni, szemben az 5 évvel korábbi 24 százalékos aránnyal. A felmérés figyelemre méltó eredménye az is, hogy a 30-59 éves korosztály tagjai, ha megtehetnék, már 57 évesen hátat fordítanának a munkának.
Továbbra is hatalmas különbségek láthatóak a középkorúak nyugdíjkilátásait tekintve a K&H biztos jövő kutatás szerint, amely 2019 óta, vagyis pont 5 éve rendszeresen vizsgálja a 30-59 éves korosztály tagjainak nyugdíjvárakozásait, kilátásait, attitűdjeit.
Az idei első negyedévben a válaszadók szerint átlagosan 69 év lesz a nyugdíjkorhatár, mire elérik azt, ami nem jelent változást az elmúlt évekhez képest. Ugyanakkor 33 százalékuk 70 évet említett, ami emelkedést jelent a korábbiakhoz viszonyítva. 5 évvel ezelőtt még csak 24 százalékuk volt ezen a véleményen, azóta pedig fokozatosan nőtt az arányuk. “A kutatás résztvevőinek a nyugdíjkorhatár emelkedését valószínűsítő várakozásait erősíti az is, hogy míg 2020-ig egyértelműen a 65 év volt a leggyakrabban említett kor, addig 2021-2022-2023-ban már fej-fej mellett, közel ugyanannyian említették a 65 és a 70 évet. Ebben az évben pedig már megfordult a trend.” - ismertette az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
ha lehetne, akkor mikor?
A kutatás szerint a megkérdezettek majdnem kétharmada - 62 százaléka - azzal számol, hogy a törvényileg megszabott időpontban vonulna majd hivatalosan nyugdíjba. Ez lényegében megfelel a felmérés korábbi eredményeinek. Idén - az előző évekhez hasonlóan - 11 százalékos azoknak az aránya, akik úgy látják, a hivatalos korhatár elérése előtt nyugdíjba tudnak menni. A válaszadók 27 százaléka számít arra, hogy a nyugdíjas kor elérése után is dolgozni fog, arányuk 2022-ben és 2023-ban hasonlóan alakult, 2019 és 2021 között azonban csak 18-21 százalékuk számolt ezzel az opcióval. Székely Pálma az eredményeket értékelve azt mondta, az utóbbi évekhez hasonlóan most is jelentős azoknak az aránya, akik várhatóan nem fejezik majd be a munkát a nyugdíjkorhatár elérése után, ami részben az anyagi kilátásokkal magyarázható. “Éppen ezért fontos, hogy aki teheti, minél előbb megkezdje az öngondoskodást, ezen belül a nyugdíjas évekre történő takarékoskodást.”
A szakember elmondta azt is, hogy a felmérésben rendszeresen megkérdezik a középkorúakat, hogy mire vágynak: nevezetesen, hogy hány évesen szeretnének nyugdíjba menni. Az idei első negyedévben átlagosan 57 évet említettek a válaszadók, ami nem jelent eltérést az előző évekhez képest. 18 százalékuk azonban már az 50 éves kort sem várná meg, 24 százalékuk pedig 51-55 évesen vonulna nyugdíjba.
fotó: unsplash
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.
Részletek
Jegyek
- 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek
A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint egyre több magyar orvos vállal munkát külföldön, és a kivándorlás mögött már nemcsak anyagi okok... Teljes cikk
A Magyar Orvosi Kamara szerint a kialakult káosz a túlterheltség, a vitatott munkafeltételek és a rendszerszintű hiányosságok következménye. Teljes cikk
Egy friss kutatás szerint a vezetők többsége a továbbképzést és az átképzést tartja prioritásnak a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Teljes cikk
- Itt vannak a legnagyobb egészségpénztárak 2 hete
- Évente egy kabát, de közben beázik a ház – mi történik a magyar nyugdíjakkal? 3 hete
- Kiknek jár a nyugdíj előtti álláskeresési segély és mekkora az összege? 1 hónapja
- A szakértő szerint elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja 1 hónapja
- Mi az a valorizációs szorzó, ami kulcs a nyugdíjszámításnál? 1 hónapja
- „Az egészséges nagymama, nagypapa olyan, mint a lottóötös” – növelhetik-e az egészségügyi kiadások a GDP-t? 1 hónapja
- Mennyivel kap kevesebbet a magyar az osztrák nyugdíjasnál? Így értéktelenedett el a nyugdíj Magyarországon 1 hónapja
- Hogyan lehetne visszahozni a korkedvezményes nyugdíjakat? 1 hónapja
- Rekordtaglétszám, rekord befizetések – mi áll az önkéntes pénztárak berobbanása mögött? 1 hónapja
- Ekkora reálhozamot értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak 2 hónapja
- Egy sornyi szakszervezet kéri a korkedvezményes nyugdíj visszaállítását 2 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?