Fiatal bírák a Kúrián - ősszel folytatódik a kirendelés
Az alsóbb szinteken dolgozó minden bírónak ki kellene próbálnia egyszer, milyen a Kúrián ítélkezni - mondták a Kúrián tartott minapi sajtóbeszélgetésen a legfelsőbb magyar ítélkező fórum munkájába ideiglenesen bekapcsolódó bírák, akiknek a napokban járt le a kirendelésük.
A lehetőség iránt érdeklődő fiatal bírákat, pályázataik alapján, a Kúria tanácselnökei választották ki a jelentkezők közül, akik egy-három hónapon át valóságos kúriai bírák lehettek, részt vettek a döntések meghozatalában.
A beszélgetésen elmondták, hogy egy idő után az alsóbb fokú bírák beleszoknak az adott bírósági szint és ügyszak rutinjába. Vidéken sokhelyütt az előrelépésre sincs lehetőség, az elvi, elméleti munka háttérbe szorul, és szinte kizárólagossá válik az a megközelítés: mit kell ma feltétlenül elvégezni ahhoz, hogy holnap is működőképes maradjon a rendszer. Ebben a helyzetben az új, innovatív közeg segít kilépni a mindennapok megszokásaiból, a Kúrián szembesülhetnek azzal, hogy vannak még perspektívák, fejlődési lehetőségek és rengeteg tanulnivaló is.
A fiatal bírák elmondták: a szakmai horizontot bővítő tapasztalok mellett teljesen gyakorlatias ismereteket is szerezhettek. Miután első kézből ismerhették meg a kúriai döntések születésének mechanizmusát, a felsőbb bíróság nézőpontját, már sokkal jobban tudják, milyennek kell lennie annak a határozatnak, amelyet a Kúria elfogad és hatályában fenntart.
Ugyanakkor megtapasztalhatták azt is, hogy a felsőbb bíróságnak címzett, sok munkát felemésztő rendkívüli jogorvoslatok jelentős része valójában rendes fellebbezés, amelynek nem is lenne helye az egységes ítélkezési gyakorlat felett őrködő fórumon.
Az egész bírósági rendszer csúcsán álló Kúriáról jól látható az is - mondták a kirendelt bírák -, hogy hol lassul le az ítélkezés, elsősorban a rendkívül túlterhelt központi régióban, a fővárosban és Pest megyében. Ezeken a bíróságokon nem ritka, hogy egyetlen bírónál egyszerre több mint kétszáz ügy van folyamatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy ügyben évente legfeljebb kétszer tud tárgyalni a bíró, s ez már az ügy "halálát" jelenti. Az ügyek elhúzódásában azonban nemegyszer az ügyfelek is szerepet játszanak - jegyezték meg.
Az idén tavasszal elindított program első részvevői közül volt, aki úgy vélte, az egész pályáját meghatározó élmény az a néhány hónap, amelyet a Kúrián tölthetett, mások inkább úgy fogalmaztak, hogy a tapasztalatok jelentősen finomították a bírói munkával kapcsolatos elképzeléseiket, de abban mindegyikük egyetértett, hogy ezt a lehetőséget egyszer minden bírónak ki kellene próbálnia, mi több, akár kötelezővé is lehetne tenni.
Az alsóbb fokú bírák pályázati úton történő kirendelése a Kúriára ősszel új résztvevőkkel folytatódik.
A beszélgetésen elmondták, hogy egy idő után az alsóbb fokú bírák beleszoknak az adott bírósági szint és ügyszak rutinjába. Vidéken sokhelyütt az előrelépésre sincs lehetőség, az elvi, elméleti munka háttérbe szorul, és szinte kizárólagossá válik az a megközelítés: mit kell ma feltétlenül elvégezni ahhoz, hogy holnap is működőképes maradjon a rendszer. Ebben a helyzetben az új, innovatív közeg segít kilépni a mindennapok megszokásaiból, a Kúrián szembesülhetnek azzal, hogy vannak még perspektívák, fejlődési lehetőségek és rengeteg tanulnivaló is.
A fiatal bírák elmondták: a szakmai horizontot bővítő tapasztalok mellett teljesen gyakorlatias ismereteket is szerezhettek. Miután első kézből ismerhették meg a kúriai döntések születésének mechanizmusát, a felsőbb bíróság nézőpontját, már sokkal jobban tudják, milyennek kell lennie annak a határozatnak, amelyet a Kúria elfogad és hatályában fenntart.
Ugyanakkor megtapasztalhatták azt is, hogy a felsőbb bíróságnak címzett, sok munkát felemésztő rendkívüli jogorvoslatok jelentős része valójában rendes fellebbezés, amelynek nem is lenne helye az egységes ítélkezési gyakorlat felett őrködő fórumon.
Az egész bírósági rendszer csúcsán álló Kúriáról jól látható az is - mondták a kirendelt bírák -, hogy hol lassul le az ítélkezés, elsősorban a rendkívül túlterhelt központi régióban, a fővárosban és Pest megyében. Ezeken a bíróságokon nem ritka, hogy egyetlen bírónál egyszerre több mint kétszáz ügy van folyamatban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy-egy ügyben évente legfeljebb kétszer tud tárgyalni a bíró, s ez már az ügy "halálát" jelenti. Az ügyek elhúzódásában azonban nemegyszer az ügyfelek is szerepet játszanak - jegyezték meg.
Az idén tavasszal elindított program első részvevői közül volt, aki úgy vélte, az egész pályáját meghatározó élmény az a néhány hónap, amelyet a Kúrián tölthetett, mások inkább úgy fogalmaztak, hogy a tapasztalatok jelentősen finomították a bírói munkával kapcsolatos elképzeléseiket, de abban mindegyikük egyetértett, hogy ezt a lehetőséget egyszer minden bírónak ki kellene próbálnia, mi több, akár kötelezővé is lehetne tenni.
Az alsóbb fokú bírák pályázati úton történő kirendelése a Kúriára ősszel új résztvevőkkel folytatódik.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?