Fórum a nők tudományos karrierjének támogatásáról

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a program házigazdája elmondta: az Európai Unió célja, hogy 2020-ra a jelenlegi kutatói létszám uniós szinten további egymillióval nőjön, ezt egyebek mellett a női tudósok foglalkoztatását segítő programokkal akarják elérni.

A kerekasztal-beszélgetésen aláírták a Nők a Tudományban Egyesület és a Nemzeti Innovációs Hivatal együttműködési megállapodását is, amelyben rögzítették, hogy a 2014-2020 közötti időszakban együttműködnek olyan társadalmi innovációs folyamatok elindításában és előre vitelében, amelyek segítik a nők esélyegyenlőségének megvalósulását a kutatás-fejlesztés és az innováció területén is.

A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy több szinten kell megalapozni, majd támogatni a női kutatók karrierjét.

Groó Dóra, a Nők a Tudományban Egyesület elnöke arról beszélt: nagyon fontos megmutatni a fiataloknak azt, hogy mi zajlik a kutatói munkahelyeken, hogy valós információk, benyomások alapján tudjanak dönteni saját pályaválasztásukról, felsőfokú tanulmányaik irányáról.

Az egyesület ezért is szervezi meg immár harmadszor egy nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódva április 24-én a Lányok napját. Ezzel motiválja, inspirálja a középiskolás lányokat arra, hogy a tudományos életpályát, a kutatói, mérnöki karriert válasszák. "Így versenyképes tudást szerezhetnek és olyan pályát választhatnak, ahol biztosítva van karrierjük, megélhetésük" - mutatott rá.

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora problémaként felvetette, hogy a nőket sokszor a félelem is visszatartja a kutatói pálya választásától, hiszen ez a fajta hivatás megnehezítheti a családtervezést és sokszor az is probléma lehet, hogy nem tudják pontosan, mire számíthatnak ezen a pályán.

Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért szerveződés alelnöke hangsúlyozta: olyan körülményeket kell teremteni a nők számára, amelyek mellett a családról, a gyermekvállalásról sem kell lemondaniuk. Példaként említette a távmunka, valamint a munkaidő-kedvezmény lehetőségét, céges vagy a munkahelyhez közeli óvodák, bölcsődék igénybevételét és a gyes megosztását anya és apa között.

Szepessy Edit kutatóorvos, a Belgiumi Magyar Tudósklub alapító tagja internetes kapcsolással Brüsszelből vett részt a tanácskozáson. Az orvos szintén a részmunkaidő és a távmunka lehetőségében, valamint a rugalmas munkaidő-beosztásban látja a terület fejlődését.

Csépe Valéria, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese hangsúlyozta: az MTA 2009-ben elindított Lendület programja a kimagasló tehetségű fiatalok támogatására jött létre, amely egyebek mellett a gyermeket nevelő kutatókat is támogatja. Lehetőséget biztosít többek között, hogy a korhatárhoz kötött pályázatoknál figyelembe vegyék a nevelt gyerekek számát, valamint lehetőség van a rugalmas munkahelyi jelenlét kialakítására is.

Kondorosi Éva, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet igazgatója szerint az is visszatartja a lányokat, hogy Magyarországon a társadalom sokszor leszólja az otthon maradó férfit és a karrierjét építő nőt egyaránt, mivel nincs hagyománya ennek a modellnek.

Cséfalvay Zoltán a fórum lezárásaként hangsúlyozta: nagyon fontos a pozitív példák bemutatása, hiszen ezek modellként állhatnak az ifjúság előtt és példaként szolgálhatnak arra, hogyan lehet sikeres kutatói karriert befutni család mellett is.