Megjelent: 15 éve

Gigaprémium közpénzből

A Magyar Rádió kuratóriuma több mint egy éve nem folyósítja a rádió elnökének, Such Györgynek a szerződése alapján járó, eredményhez kötött díjazását, mert túlzónak tartják a több tízmilliós összeget. A kuratórium a bíróság előtt támadta meg a megbízási szerződést. Hangsúlyozzák: elismerik Such munkáját, de rossz a szerződés.

Such Györgynek, a Magyar Rádió elnökének lapértesülések szerint 40 millió forint körüli díjazás járna a 2008-as évre, és közel hasonló összeget kellene kapnia 2007-re is. Erre a havi 1,8 millió forintos fizetésén felül lenne jogosult: a Magyar Rádió sikeres működése esetén eredményhez kötött díjazás illeti meg. Márpedig a közrádió 972 millió nyereséggel zárta az előző évet. Ám a kuratórium mégsem fizet.

Sok milliót tartanak vissza

Such György az idei magas, 972 millió forintos nyereséget a szigorú költségtakarékosságnak, a 2007. évi létszámleépítésnek és a reklámbevétel növekedésének tulajdonítja. Gál András Levente, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökhelyettese szerint azonban az is hozzájárult a nagy nyereséghez, hogy néhány nagyobb beruházás elmaradt, így ennek költségei nem jelentek meg a kiadási oldalon. Ezzel együtt jónak és a többi közmédiumhoz képest példamutatónak tartja a Magyar Rádió Zrt. gazdálkodását, melynek egyik fő oka nyilvánvalóan Such György eredményes cégvezetése.

A Such Györgynek járó díjazás összegét a kuratórium által elfogadott üzleti terv és az elfogadott mérleg egymáshoz viszonyított aránya alapján számítják ki. Az idei díjazás sokmilliós összeg, bár Such György az Index által közölt 40 millió forintos nagyságrendet cáfolta. A kuratórium elnöke szerint viszont ennél nagyobb összegről van szó, amelynek visszatartását nem csupán a gazdasági válsággal indokolja a kuratórium elnöksége.

„Vitatjuk például azt, hogy a szerződés díjazásra vonatkozó rendelkezései megfelelnek-e a médiatörvénynek. Kérdéses, hogy köthető-e kizárólag az üzleti eredményhez az elnök díjazása, és elvisel-e egy közpénzből gazdálkodó szervezet olyan díjszámítási metódust, melynek alapján egyik évről a másikra megduplázódhat az elnök fizetése. Ezt követően a megduplázott összegről, mint bázisról indul a díjazás a következő sikeres év végén” – nyilatkozta az FN-nek Rangos Katalin, a MRKA kuratóriumának MSZP által delegált elnöke.

„Minderről még tavaly nyáron, tehát a válság előtt kezdtünk el tárgyalni több fordulón keresztül az elnökkel, de nem jutottunk eredményre. A válság csak egy közepesen fontos szempont ahhoz képest, hogy az idei mérleg elfogadásával bekövetkezett az a helyzet, hogy júliustól az elnök tavalyra megduplázódott fizetésének a duplája járna a következő 12 hónapra. Ezért az elnökség úgy határozott, hogy döntsön a bíróság: érvényes-e az elnök munkaszerződésének díjazásra vonatkozó pontja” – tette hozzá az elnök.

Mennyi az annyi?

„Tekintettel arra, hogy a 2008. évben a Magyar Rádió Közalapítvány (MRKA) és köztem nem jött létre megállapodás az üzleti terv teljesülését mérő komplex mutatószámok definíciójától, ezért a terv teljesülésének egyetlen mércéje az MR mérleg szerinti eredménye" - írta Such György a kuratóriumnak címzett június 15-i levelében.

"Ez alapján megállapítható, hogy az MR 2008-as üzleti évre vonatkozó üzleti terve 258 százalékban teljesült, mert a tervezett 1678 forint veszteség helyett 972 millió forint nyereség keletkezett. Ennek megfelelően a hatályos megbízási szerződésem 7. szakasza alapján a havi megbízási díjam 2009. júliusától kezdődően a következő mérlegbeszámoló és a közszolgálati műsorszolgálati szabályzat érvényesülésének értékeléséig terjedő időszakra a jelenleg járó (de mindeddig nem folyósított) havi megbízási díj (azaz bruttó 4 039 200 forint), illetve ezen összeg 2009. január 1-től a tavalyi év infláció mértékével (6,1 százalék) korrigált értéke 220 százalékára emelkedik. Így a Megbízottat 2009. július 1-től kezdődően a következő 12 hónapon át 9 428 301 forint, illetve ezt megelőzően 2009. január 1-től 2009. június 31-ig 4 285 591 forint illeti meg".

Such György hozzátette: függetlenül attól, hogy a fenti kalkuláció teljes mértékben megfelel a hatályos szerződés rendelkezéseinek, felvethető, hogy a havi megbízási díj ilyen mértékű emelkedése az állami vállalati szektorban elfogadott keresetekhez képest, különös tekintettel a hazai és nemzetközi pénzügyi válság következtében kialakult kormányzati takarékossági intézkedésekre, kiugróan magas (bár a versenyszféra hasonló beosztású vezetői díjazáshoz képest még mindig messze nem túlzó). "Egyebek mellett ezért is javasoltam több ízben – írásban és szóban – a megbízási szerződésem közös megegyezéssel történő módosítását" - hangsúlyozta Such György.

Ki a felelős?

Gál András Levente szerint a kialakult helyzetért elsősorban nem Such György, hanem a kuratórium előző elnöke a felelős.

„Amikor Such György pályázott, pontosan leírta a fizetési igényeit. A kuratóriummal folytatott többhetes egyeztetési eljárásra mindkét fél ügyvéddel járt el. Véleményem szerint a kialakult helyzetért Gellért Kis Gábor, a Magyar Rádió Közalapítvány MSZP által delegált akkori elnöke a felelős. Such György annyiban okolható, hogy éreznie kellett, mennyire túlnyerte magát ezzel a szerződéssel, de nem tett ellene semmit sem. Az elmúlt időszakban azonban közösen dolgozunk azon, hogy megoldjuk a kialakult helyzetet” - véli Gál.

a volt elnök másként látja
Elvárható volna a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának helyettes elnökétől, hogy - ha már nyilatkozik bármely ügyben, így a Magyar Rádió Zrt. elnökének megbízási szerződésével kapcsolatban is -, előzőleg tájékozódjék, jelen esetben a szerződés megkötésekor fennállott körülményekről - írta társlapunknak, a Marketing és Médiának Gellért Kis Gábor. Mint a Magyar Rádió Közalapítvány volt elnöke levelében hangsúlyozta, "soha korábban nem fordult elő, hogy az új elnök alapfizetése alacsonyabb lett volna, mint elődjéé - márpedig dr. Such György esetében ez történt, épp az érdekeltség megteremtése végett. Ennek természetes velejárója, hogy a jövedelem többi összetevője - azaz nem csupán egyetlen komponens - teljesítményfüggő". Hozzátette: Gál András Leventének és az egész kuratóriumnak lehetősége lett volna megkérdezni tőle vagy az Ellenőrző Bizottságban ma is jelen lévő Szadai Károlytól, aki a szerződés megkötése idején volt az elnökhelyettes, mi, miért és hogyan történt a kuratóriumban, milyen megfontolások után fogadták el a szerződés most kifogásolt tételeit. "Nem tette, nem tették. De ha már így visszamutogatva vádol, nem lett volna baj, ha közli - különösen a vonatkozó törvényben az elnök számára fenntartott feladat- és hatáskört figyelembe véve -, miben áll a felelősségem, és miért most, másfél év után jöttek rá, hogy "lépni kell". A magam részéről egyébiránt készséggel elmegyek a bírósági tárgyalásra - az még mindig jobb, mint ez a sunyi támadás, amellyel az elnökhelyettes nekem ront" - fogalmazott Gellért Kis Gábor.

Hozzátette: a kuratórium elnöksége az elnökhelyettes kezdeményezésére a napokban beadott a bírósághoz egy keresetet, amelyben azt kérik, hogy a bíróság állapítsa meg Such György szerződésének részleges érvénytelenségét, éppen a díjszámításra vonatkozóan. „Több jogi aggály is felmerült, például az, hogy a szerződés a médiatörvény rendelkezéseibe ütközik, amely a közmédium vezetőjének fizetésében évente csupán egyszer enged eltérítést. Ezzel ellentétben Such György szerződésében az infláció és az üzleti eredmény miatt is lehetőség van emelésre, tehát kétszeres eltérítésre ad lehetőséget, amelynek ráadásul a felső határa sincs meghatározva. Ebben az esetben a mérték miatt a jó erkölcsbe ütközés tilalma vethető fel” – magyarázta lapunknak érveit a kuratórium elnökhelyettese.

egy vélemény
„Azt a menedzserszerződést, amelynek értelmében Suchnak 1,8 milliós fizetésén felül havi 4 millió 285 ezer 591 forint, illetve július elsejétől havi 9 millió 426 ezer 301 forint járna, a kuratórium elnökeként Gellért Kis Gábor írta alá. Mindezt azért kapja, mert a Magyar Rádió 2008-ban 972 millió forintos nyereséget ért el. Amit több okból is nehéz értelmezni, egyrészt hogyan érhet el nyereséget egy közszolgálati intézmény, amely bevételének több mint 90 százaléka közpénz, másrészt ez attól is függ, mit miképp értékelnek fel” – írta a Hócipőben Farkasházy Tivadar.

Nincs megegyezés, marad a bíróság

A kuratórium folyamatosan tárgyalást folytatott a közrádió elnökével, hogy bírósági eljárás nélkül rendeződjön a helyzet, eddig eredmény nélkül. „Az elnökség tagjai valamennyien tisztában vannak azzal, hogy a szerződéseket be kell tartani, és hogy a kuratórium elnöksége jogfolytonos azzal a korábbi elnökséggel, mely aláírta ebben a formában az elnök megbízási szerződését. Ezért is kerestünk egy éven keresztül olyan megoldást, amely megközelítően hasonlít a közmédiumok vezetőinek szerződéseire” – mondta lapunknak Rangos Katalin, a kuratórium elnöke.

„A Magyar Rádió pénzügyi szempontból a legjobban működő közmédium. A legszerencsésebb az lenne, ha peren kívül meg tudnánk egyezni Such Györggyel. Neki sem könnyű, hiszen a kezében van egy jelen pillanatban még hatályos szerződés, amelyet a bíróság előtt érvényesíthet. Elismerem, hogy komoly konfliktusokat vállalt fel a Magyar Rádió elnökeként, korrupciómentesen, keményen és hatékonyan végzi a munkáját, így véleményem szerint megilleti őt egy méltányos összegű ’prémium’. Mi valójában nem őt: a rossz szerződést pereljük” – tette hozzá Gál András Levente elnökhelyettes.

Méltányos szerződést akarnak

Such György elmondta, hogy ha nem tudnak egyezségre jutni, akkor előbb-utóbb óhatatlanul a bíróságon fog eldőlni a felek közötti jogvita. A kuratórium elnöksége a múlt héten benyújtotta a bírósághoz megállapítási keresetét.

A jelenlegi kuratórium dönt fél év múlva Such György megbízatásának pályázat nélküli meghosszabbításáról is. Gál András Levente elnökhelyettes szerint az elnökség a mostani lépésével nem ellehetetleníteni akarja Such Györgyöt, csupán egy méltányos szerződést szeretne kiharcolni.

„A jelenlegi szerződés értelmében ugyanis szürreálisan magas összeget kellene Such elnök úr számára kifizetni” – véli Rangos Katalin, a közalapítvány elnöke.

Radikális változások a rádióban

Such György a Fidesz kabinetfőnöke volt, a ’90-es évek végén a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, de dolgozott az Antenna Hungária számára, és az Info Rádiónál is megfordult.

A rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriuma 2006. júliusában választotta a Magyar Rádió (MR) elnökévé. Személyéről egy éven át tartó intézményvezetői válság után az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz állapodott meg. Ám a megválasztása ellen a közalapítvány két társadalmi delegáltja a Fővárosi Bírósághoz és az ügyészséghez fordult. Megbízatása 2010-ig szól.

Megválasztása után az új elnök azt nyilatkozta, hogy szeretné helyreállítani a közszolgálati rádió tekintélyét. Fő céljaként jelölte meg, hogy az MR igazodási pont legyen a magyar médiapiacon, és nyereségesen működjön, példát mutatva a magyar közmédia minden szereplője számára. Véleménye szerint az a közrádió, amelyiket senki nem hallgat, nem is tarthat igényt a közfinanszírozásra, tehát radikális változtatások váltak szükségessé.

Egyik első intézkedéseként jelentős személycseréket hajtott végre az intézményben, új főszerkesztőket nevezett ki. Megszüntetett több, régóta futó műsort, mint például a 48 éve hallható Szabó családot, a Kabarécsütörtököt, a „Körkapcsolás” című sportközvetítést, a „Jó ebédhez szól a nótát és a vízállásjelentést. Takarékosságra hivatkozva az 1400 dolgozóból 170 önként távozó után további 192-t elbocsátott.

2007. június 1-jétől a Petőfi rádiót a 18–39 éves korosztályt célzó könnyűzenei csatornává alakította, és átnevezte az adókat. Egy 2008. januári statisztika szerint az MR2-Petőfi rádió az arculat és stílusváltás óta meghétszerezte hallgatói számát, és az ország egyik legnagyobb zenei rádiójává nőtte ki magát.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta a Magyar Innovációs Nagydíjat

Átadták a 32. Magyar Innovációs Nagydíjat kedden a Parlamentben, a díjat az idén az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta az érelmeszesedés kockázatát... Teljes cikk

Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power

Az Eve Power megkezdte a munkavállalók toborzását a tervek szerint 2025 végére felépülő debreceni akkumulátorcella-üzemébe - közölte a projekt... Teljes cikk

160 új munkahely jön létre Debrecenben és Kecskeméten

A Schedl német autóipari vállalat 40 milliárd forintos beruházása nyomán 160 új munkahely jön létre Debrecenben és Kecskeméten - jelentette be... Teljes cikk