Gondolja meg, mikor megy szabadságra!

Amikor valaki fizetett szabadságra megy, távolléti díj illeti meg. Ezt eddig úgy számították ki, hogy teljesen mindegy, hány napot vesz ki egy hónapban az ember az éves szabadságából, ugyanannyi bruttó és így nettó bért is kap, mintha mindennap dolgozott volna abban a hónapban.

Januártól azonban másképp kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját. Az újítások azt eredményezik, hogy ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.

Az origo.hu számításai szerint ha egy dolgozó 5 nap szabadságra megy januárban, és 100 ezer forint a havi bruttó alapbére, akkor nem 100 ezer forintot kap, hanem 105 747 forintot, míg ha februárban megy el öt nap szabadságra, akkor 91 954 forintra jogosult, ha márciusban veszi ki az öt nap szabadságot, akkor abban a hónapban 96 552 forintot kap bruttóban.

Nettóban ez úgy néz ki, hogy a januári munkája után nettóban 69 264 forintot kap a munkavállaló, a februári után csak 60 230 forintot, a márciusi munkáját 63 242 forinttal honorálja a munkahelye öt nap szabadság esetén. Vagyis márciusban, amikor a cég kifizeti a februári munkáját és a szabadságait, kilencezer forinttal kevesebb lesz a borítékban, mint amennyit egy hónappal korábban kézhez kapott.

És ennél jóval többet veszít az alkalmazottak legnagyobb része egy februári szabadságolással, hiszen többségük nem minimálbérre van bejelentve - hívja fel a figyelmet a hírportál. Egy kétszázezer bruttót kereső 18 ezer forinttal kevesebbet kap, mint ha januárban ment volna el szabadságra. Egy jól megválasztott szabadsággal (amikor 31 napos a hónap) viszont a havi fix bérénél többre számíthat.

Ha a cég nem akarja, hogy a munkavállalója elégedetlenkedjen, akkor a hátrányt a saját költségén kell kiküszöbölnie, plusz pénzt kell adnia a kevés munkanapos hónapban szabadságra menő dolgozónak. Ez azonban jelentős többletköltséget jelent a munkáltatónak.

origo.hu