Hálapénz hiányában vándorolnak ki az orvosok
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatOrvosból és nővérből sincs elég Magyarországon. A dolgozók tömegesen választják a jól fizetett külföldi munkát. Eddig a paraszolvencia tartotta mesterségesen életben az egészségügyet, de ma már nincs azt miből fizetniük az embereknek - véli Karádi István, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja.
Óriási bajban vannak a kórházak az egyre ijesztőbb méreteket öltő nővér- és orvoshiány miatt. Karádi István, a Semmelweis Egyetem (SE) Általános Orvostudományi Karának dékánja szerint a már korábban végzett ápolók tömegesen mennek külföldre, ahol akár a magyar bér öt-hatszorosát is megkeresik. Leszögezte: azt nem lehet megakadályozni, hogy egyáltalán ne menjen külföldre magyar orvos, de magasabb bérekkel csökkenne az elvándorlók száma. A dékán szerint fontos bevételi forrás lehetne, ha a diploma után úgynevezett utólagos tandíjat szednének az egykori diákoktól - írja a Magyar Nemzet.
Az egészségügy legnagyobb gyilkosa a hálapénz elterjedése volt, mivel a betegek által adott juttatások lehetővé tették, hogy az állam évtizedeken keresztül alulfinanszírozza a rendszert. Most, hogy az embereknek nincs miből fizetniük, kiderült, milyen szégyenteljesen keveset keresnek a magyar nővérek és az orvosok, akik megélhetésük veszélybe kerülése miatt menekülnek az országból - értékelte a jelenlegi helyzetet Karádi István, az SE általános orvostudományi karának dékánja. A szakember hozzátette: ha a hálapénzt nem adták volna a páciensek, az egészségügy az alulfinanszírozottság miatt már réges-rég bedőlt volna, és az állam kénytelen lenne elég pénzt tenni a rendszerbe.
A paraszolvencia évtizedeken keresztül mesterségesen tartotta életben az egészségügyet, a radikális ágyszámcsökkentés következtében azonban ma már csak a legsúlyosabb betegeket lehet bent tartani. Ők általában a legszegényebb rétegekből kerülnek ki, így gyakorlatilag ma már szinte senki nem fizet az orvosoknak és a nővéreknek. Ha az állam nem pótolja az így kieső pénzt, bedőlhet az egész rendszer, az egészségügyi dolgozók egy része ugyanis nem tud megélni a fizetéséből.
Karádi leszögezte: ma egy kezdő ápolónő nettó 60-70 ezer forintot visz haza, miközben hetente többször éjszakai ügyeletet lát el, és rendkívül nehéz fizikai munkát végez. Az elérhető maximum sem éppen kecsegetető: egy évtizedek óta dolgozó, diplomás osztályvezető főnővér bére nettó 100-130 ezer forint. Az alacsony fizetés annyira népszerűtlenné tette a pályát, hogy az érdeklődés hiányában az elmúlt években tömegesen zártak be az egészségügyi iskolák, mára szinte megszűnt az utánpótlásképzés.
Mindeközben a már korábban végzett ápolók is százával tűnnek el a hazai rendszerből: a legtöbben Nyugat-Európába mennek dolgozni, az ottani kórházakban ugyanis az öt-hatszorosát is megkeresik a magyar fizetéseknek. Az itthon maradók közül sok diplomás ápolót szív fel ügynöknek a gyógyszeripar, de a középfokú végzettségűek közül sokan állnak be valamelyik hipermarket pénztárgépe mögé, mert még ott is többet keresnek, mint a kórházakban.
Országos Sajtószolgálat / Magyar Nemzet
Az egészségügy legnagyobb gyilkosa a hálapénz elterjedése volt, mivel a betegek által adott juttatások lehetővé tették, hogy az állam évtizedeken keresztül alulfinanszírozza a rendszert. Most, hogy az embereknek nincs miből fizetniük, kiderült, milyen szégyenteljesen keveset keresnek a magyar nővérek és az orvosok, akik megélhetésük veszélybe kerülése miatt menekülnek az országból - értékelte a jelenlegi helyzetet Karádi István, az SE általános orvostudományi karának dékánja. A szakember hozzátette: ha a hálapénzt nem adták volna a páciensek, az egészségügy az alulfinanszírozottság miatt már réges-rég bedőlt volna, és az állam kénytelen lenne elég pénzt tenni a rendszerbe.
A hálapénz miatt nem dőlt be a rendszer
A paraszolvencia évtizedeken keresztül mesterségesen tartotta életben az egészségügyet, a radikális ágyszámcsökkentés következtében azonban ma már csak a legsúlyosabb betegeket lehet bent tartani. Ők általában a legszegényebb rétegekből kerülnek ki, így gyakorlatilag ma már szinte senki nem fizet az orvosoknak és a nővéreknek. Ha az állam nem pótolja az így kieső pénzt, bedőlhet az egész rendszer, az egészségügyi dolgozók egy része ugyanis nem tud megélni a fizetéséből.
Karádi leszögezte: ma egy kezdő ápolónő nettó 60-70 ezer forintot visz haza, miközben hetente többször éjszakai ügyeletet lát el, és rendkívül nehéz fizikai munkát végez. Az elérhető maximum sem éppen kecsegetető: egy évtizedek óta dolgozó, diplomás osztályvezető főnővér bére nettó 100-130 ezer forint. Az alacsony fizetés annyira népszerűtlenné tette a pályát, hogy az érdeklődés hiányában az elmúlt években tömegesen zártak be az egészségügyi iskolák, mára szinte megszűnt az utánpótlásképzés.
Elvándorlásra és szakmaváltásra kényszerít az alacsony fizetés
Mindeközben a már korábban végzett ápolók is százával tűnnek el a hazai rendszerből: a legtöbben Nyugat-Európába mennek dolgozni, az ottani kórházakban ugyanis az öt-hatszorosát is megkeresik a magyar fizetéseknek. Az itthon maradók közül sok diplomás ápolót szív fel ügynöknek a gyógyszeripar, de a középfokú végzettségűek közül sokan állnak be valamelyik hipermarket pénztárgépe mögé, mert még ott is többet keresnek, mint a kórházakban.
Országos Sajtószolgálat / Magyar Nemzet
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?