Hogy ellenőrizheti a munkáltató a dolgozót?

Előírás, hogy a munkavállalók ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, továbbá a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (Bár az új Munka Törvénykönyve (Mt.) egyértelműen rendelkezik arról, hogy mit várhat el a munkaadó a munkavállalótól a munkaidő után is.) A munkáltató minden esetben köteles továbbá előzetesen tájékoztatni a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek (például kameráknak) az alkalmazásáról is, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak – vagyis szó sem lehet titkos megfigyelésről.

Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ajánlást bocsátott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszer alapvető követelményeire vonatkozóan. (Az ajánlás elérhető a hatóság honlapján.)

Az ajánlás hangsúlyozza a munkáltató adatkezeléssel kapcsolatos elszámoltathatóságának követelményét, továbbá számos garanciális követelményt is megfogalmaz a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.

- Biztosítani kell, hogy a kamera látószöge kizárólag a megfigyelés céljának megfelelő területre irányuljon. A Hatóság álláspontja szerint a munkáltatónak minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge; nem tartja elfogadhatónak azt a gyakorlatot, amikor a munkáltató csupán általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz a munkahely területén.

TITOKBAN NEM ELLENŐRIZHET A MUNKÁLTATÓ
A munkáltatók különféle módon ellenőrizhetik munkavállalóikat, azonban nem mindegy hogyan építik ki az ellenőrzés rendszerét, illetve milyen módon jutnak információhoz velük kapcsolatban. A szabálytalan rendszer milliós bírsághoz is vezethet.
Elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, vagyonvédelem céljából lehet alkalmazni. Az emberi méltóság tiszteletben tartása azonban kulcsfontosságú, így például nem helyezhető el kamera többek közt a munkahelyi öltözőbe, zuhanyzóba, illemhelyre illetve az orvosi szobákba.

- A felvételek jogszerű megőrzésének időtartama szintén korlátozott: a munkáltató főszabályként három napig tárolhatja a rögzített felvételeket. Ezt meghaladó tárolás kizárólag valamely munkakör betöltésével összefüggő kivételes esetben (egyedi elbírálás alapján), illetve törvényben meghatározott különös körülmény fennállása esetén lehetséges.

- A munkáltató köteles meghatározni, hogy a felvételek megtekintésére mely személyek jogosultak, a megtekintés milyen célból és milyen feltételek mellett történhet.

- A munkáltató köteles továbbá előzetesen tájékoztatni a munkavállalót az elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazásával együtt járó adatkezelés lényeges körülményeiről, így például a kamerák elhelyezéséről, az általuk megfigyelt területről, a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokról, valamint a munkavállalókat a megfigyelőrendszerrel kapcsolatban megillető jogokról és jogorvoslati lehetőségekről. A tájékoztatásnak írásban, egyszerű és közérthető módon kell történnie, továbbá a munkáltató kötelessége annak igazolása, hogy a tájékoztatót a munkavállalók ténylegesen megkapták.

KI OLVASHATJA EL AZ E-MAILEKET?
Az üzleti életben a legfontosabb érték az információ, ezért a munkáltató alapvető érdeke, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott kommunikációs eszközöket, valamint az azokon folytatott kommunikációt ellenőrizze. A munkáltató akkor jár el helyesen, ha az adott eszköz munkavállalónak történő átadása előtt megfelelően tájékoztatja a munkavállalót az annak használatára vonatkozó feltételekről, valamint a munkáltatót megillető ellenőrzési jogosultságról. Célszerű arról is tájékoztatni a munkavállalót, hogy az adott eszközt jogosult-e magáncélra használni. A belső munkahelyi levelezés ellenőrzése általában nem vet fel különösebb adatvédelmi aggályokat, ha a munkavállalók megfelelő előzetes tájékoztatása megtörtént. Ilyen esetekben ugyanis a munkáltató adatkezelési és ellenőrzési jogosultságát az Mt. biztosítja, amely a munkavállaló hozzájárulásától független. Dr. Szarvas Júlia a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemeli, körültekintően kell eljárni ugyanakkor a munkavállalók által olyan harmadik személyeknek küldött vagy tőlük kapott e-mailek ellenőrzése során, akikkel a munkáltató nem áll üzleti kapcsolatban. A munkáltató ugyanis az ilyen e-mailek ellenőrzése során olyan személyes adatok birtokába juthat, amelyek kezelésére nincs jogosultsága. Az ilyen harmadik személyek nincsenek tisztában azzal, hogy a levelezés tartalmát valaki ellenőrizheti, ezért a munkáltató az érintett személy(ek) hozzájárulása hiányában nem jogosult az ilyen levelezés tartalmának ellenőrzésére. Ez még abban az esetben is így van, ha a munkavállaló a postafiókot kizárólag munkavégzési célokra jogosult használni.
kulcsszavak:adatbiztonság, adatvédelem, belső ellenőrzés, megfigyelés, munkavállalói j