Hogyan lehetne javítani a nők munkaerő-piaci helyzetén?

A nők munkaerő-piaci helyzetéről, és az azt befolyásoló tényezőkről ír legfrissebb bejegyzésében a JamJam HR Blog szerzője. A blogoló megnézte a jelenlegi helyzetet és persze azt is, mit gondolnak az érintettek, milyen nehézségekkel kell szembe néznünk és milyen lépések várhatóak az illetékes minisztériumtól.

Számok, törvények, minisztériumok

A számok azt mutatják, hogy kis országunk népessége fogy. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának alakulása mind hazánkra, mind az EU országainak átlagára nézve a kitűzött célok alatt van. Ha ezt a kategóriát tovább bontjuk és csak a hölgyek teljes munkaidős foglalkoztatását vizsgáljuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján még kedvezőtlenebb a helyzet, 100 munkaképes korú nőből 51 dolgozik. Ehhez jön még, hogy a nők körében magas a gazdaságilag nem aktívak aránya. Ez utóbbi nem egyenlő a munkanélküliek csoportjával, a kettő között átfedés sincs. Gazdaságilag nem aktív például, aki gyermekgondozási ellátás bármely formáját veszi igénybe vagy háztartásbeli. Súlyos a helyzet a részmunkaidős foglalkoztatás terén, ennek aránya hazánkban szinte elhanyagolható, 100 munkaképes korú nőből mindössze 4-en dolgoznak így.

Szalai Piroska, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszteri biztosaként 2012 áprilisa óta felelős a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért, úgy fogalmazott "nem a nő, hanem a nők életszakaszai kívánnak megoldást". Feladata, hogy beazonosítsa mindazon akadályokat, amelyek a nők foglalkoztatása előtt állnak. Ezután következhet a programok kidolgozása az akadályok lebontása érdekében. Hasznos és fontos lépés, hogy az új miniszteri biztos párbeszédet kezdeményezett HR szakemberekkel, a témában dolgozó civilekkel és szakértőkkel.

Emellett nem felejtkezhetünk meg az új Munka Törvénykönyvéről sem, amely változásokat hoz több tekintetben is az édesanyák életében. Ebben a témában a változások hatásai több irányba mutatnak. Pozitív hatása lehet, hogy a munkáltatókat kötelező határidő köti majd az anyukák visszatérésének tekintetében vagy az új szabály, amely szerint az anyuka távollétében felhalmozódott szabadsága megváltható lesz. Külön kitétel vonatkozik majd a részmunkaidő biztosítására, ugyanakkor ennek későbbi változásai vagy a védettség szabályainak módosulása a munkavállalókra nézve negatív hatásokat is jelenthet.

A jelen

Kimondhatjuk, hogy a jelenlegi gyakorlat még mindig sok kompromisszumot kíván és a problémák egy részére jó megoldást, más részükre még rosszat sem kínál. Ahhoz, hogy a nők munkaerő-piaci szerepéhez érjünk, meg kell vizsgálnunk az esélyegyenlőség kérdéskörét.

A blogoló egyetért azzal, hogy jogok és lehetőségek tekintetében nem szabad, hogy különbség legyen a nemek között. Az egyenlő jogokért folytatott küzdelem több száz éve kezdődött, azonban kis hazánkban mára többnyire természetes, hogy a nők is megvalósíthatják önmagukat. Ugyanakkor napjaink valóságát figyelembe véve, a harcos szüfrazsettek a mai világunkban sem maradnának feladat nélkül, hiszen küzdhetnének a nők magasabb részvételi arányáért a tudományos életben vagy a vállalatok vezetői körében, harcolhatnának az üvegplafon jelensége ellen, vagy megoldhatnánk az édesanyák hátrányos munkaerő-piaci helyzetét.

Ugyanakkor nem vizsgálhatjuk a jelent kiragadva, önmagában. Figyelembe kell vennünk, honnan jövünk és ahhoz viszonyítani az elért eredményeket. Ennek jegyében álljon itt egy rövid idézet az 1955-ben íródott Háztartástan nőknek című könyvből: "Ne panaszkodjon, ha a férje későn érkezik haza... Ne felejtse el, hogy ő a ház ura és mint olyan mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan. És jegyezze meg, a jó asszony tudja hol a helye." A könyv gondolkodásmódját magunk mögött hagyva, immár egyenrangú felekként tekintünk a nemekre.

Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a biológia és pszichológia tényeket, mert bizony mások vagyunk. Más és más igények és jellemzők kapcsolódnak a férfi és a női életút szakaszaihoz. A különbség tehát ideális esetben nem a jogok és lehetőségek területén van, hanem bennünk.

Mit gondolnak az érintettek?

Az érintettek - ahogy Csehné Papp Imola tanulmányából is kiderült - alapvetően pozitívan, de emellett több ponton meglehetősen sötéten látják napjaink valóságát. Jellemző, hogy nem jut elég idő a családra a munka mellett, hogy anyagi okokból kell korábban munkába állni, hogy a gyermek elhelyezése nehézkes vagy plusz anyagi terhet jelent a családnak.

Azzal a gondolattal kezdtük írásunkat, hogy jogok és lehetőségek tekintetében csak a nemek közötti egyenlőségben hiszünk, ugyanakkor tekintettel kell lenni az életszakaszok eltéréseire. A harmadik pont pedig, hogy mindenki szabadon választhasson, hogyan és milyen irányba indul.

Összességében elmondhatjuk, hogy hosszú az út még, amíg az összes nyitott kérdésre megnyugtató válasz és jó gyakorlat születik. Ez az utazás pedig mindenkire feladatokat ró, így

- a vezetőre, aki újra kell gondolja a munkaköröket a csapatában, hogy lehetővé tegye a részmunkaidős foglalkoztatást,

- a törvényalkotóra, aki a kitűzött célok megvalósításához szükséges szabályokat alkotja meg,

- a nőre, aki megfelelő teljesítményt nyújt és a hátrányos megkülönböztetést nem hagyja szó nélkül,

- az anyukára, aki a munkába való visszatérésekor új helyzetben végzi munkáját,

- a kollégaára, aki részmunkaidős kollégát kap,

- és a cégvezetőre, akit a vezetők kiválasztásakor nem befolyásol a jelöltek neme.

JamJam HR Blog