Így változnak a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavégzés szabályai

A törvénymódosítási javaslatok nem csak tartalmi pontosításokat, tisztázó jellegű magyarázatokat foglalnak magukba, hanem ki is egészítik az Mmtv. aktuálisan hatályos bekezdéseit.

Sorozatunk második részében összefoglaljuk, hogy a törvénytervezet alapján miként változnak a rehabilitációs és rokkantsági ellátás melletti munkavégzés szabályai.

Az Mmtv. 7.§ (4) bekezdése alapján a rehabilitációs ellátásban részesülők mindezidáig munkaidő-korlátozással vállalhattak munkát. Az ellátás folyósítását szüneteltetni kellett arra az időtartamra, amikor az ellátott keresőtevékenységet végzett vagy közfoglalkoztatásban vett részt, ha a heti munkaideje a 20 órát meghaladta. A tervezett jogszabálybeli változások a munkaerő-piaci visszatérés serkentése céljából a rehabilitációs ellátottak részére kereseti korlátozást fogalmaznak meg, melynek értelmében pontosan ugyanazok a munkavégzési feltételek vonatkoznak majd rájuk, mint a rokkantsági ellátásban részesülőkre. Megszűnik a heti húsz órában limitált munkaidő, ergo teljes munkaidőben is megengedett lesz dolgozni a rehabilitációs ellátás mellett; csak arra kell ügyelni, hogy az ellátás melletti bruttó kereset összege három egymást követő hónap mindegyikében ne legyen magasabb, mint a mindenkori minimálbér másfélszerese (idén havi bruttó 166.500 forint). Egyéni és társas vállalkozó esetén – legalább középfokú végzettséget igénylő főtevékenység esetén – pedig ne haladja meg a garantált bérminimum másfélszeresét (idén havi bruttó 193.500 forint). Ha a jövedelem három egymást követő hónap mindegyikében túllépné a korlátot, akkor a rehabilitációs ellátást megszüntetik (és - a korábbiakkal ellentétben - NEM szüneteltetik). Az intézkedés célja egy, a jelenleginél magasabb nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatási ráta elérése az érintettek körében. A jelenlegi heti 20 órás foglalkoztatási lehetőség a munkaadók számára is sok esetben elégedetlenséget okoz, hiszen a munkáltatók álláspontja szerint a munkavégzési hatékonyságot csökkentheti, ha például egy adott nyolc órás munkakört két négy órában alkalmazott megváltozott munkaképességű személy tölt be. A jogszabály-változtatás jó alkalmat teremthet mind a dolgozók mind a munkáltatók körében a kérdés rugalmasabb kezelésére, és így 4, 6 vagy akár 8 órás munkakörök kialakítására ezen speciális csoport munkavállalási arányának növelése érdekében.

Ezen a ponton megemlítendő továbbá, hogy a munkaidőbeli korlát túllépése miatt szüneteltetésre került rehabilitációs ellátást május 1-től újra folyósíthatják. Azaz, ha a rehabilitációs ellátás jelenleg azért szünetel, mert az ellátott heti munkaideje a 20 órát meghaladja, akkor ez a szünetelési ok május 1-jétől hatályát veszti, és a szüneteltetett rehabilitációs ellátás ismét járni fog egészen addig, amíg a jogosultsági idő tart (ha például valaki június 30-ig jogosult rá, akkor május 1. és június 30. között számára is folyósítani fogják azt). Az ellátottnak csak az előző bekezdésben részletezett kereseti korlátozást kell szem előtt tartania.

Ne felejtsük el ugyanakkor, hogy 2016. április 30-ig a szünetelési ok fennállása esetén MÉGIS kifizetett rehabilitációs ellátást a hatóság ugyanúgy visszakövetelheti, mint ahogyan mindezidáig meg is tette. Azaz, ha túllépjük a heti 20 órás munkavégzési keretet, és ezt nem jelentjük be, a jogosulatlanul felvett rehabilitációs ellátás utólagosan levonásra kerül. Erről rendelkezik az Mmtv. 7.§ (4a) bekezdése: “A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.” Ez a rendelkezés április 30-ig érvényben van, és semmiképpen sem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor megváltozott munkaképességűként munkát vállalunk/végzünk.

Rokkantsági ellátás mellett az Mmtv.-ben mindmáig szabályozott munkavégzési feltételek maradnak érvényben. A rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását eszerint akkor kell megszüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény 13.§ (2) bekezdés d) pontja alapján). Azaz, akár teljes munkaidőben is végezhetnek keresőtevékenységet azok, akik ebben az ellátástípusban részesülnek: amennyiben ők és munkáltatóik úgy ítélik meg, hogy egészségi állapotuk ezt engedi, csak a keresetkorlát szabhat gátat munkatevékenységüknek. A keresetre vonatkozólag pedig érdemes egy ellenőrzést kérni a munkáltatónál, mert nem minden esetben teljesen egyértelmű, hogy a kérdéses keresetbe pontosan mely juttatások tartoznak bele (például az esetleges bónuszkifizetések, utazástámogatás 9 forinton felüli része, stb. a keresetkorlát szempontjából figyelembe veendő jövedelemnek számíthatnak).

A vonatkozó paragrafusok:
A Javaslat 32. §-ának (1) bekezdése szerint:
(1) Az Mmtv. 10. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő)
„b) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,”
(2) Az Mmtv. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj. 4. § s) pont 2. alpontjában foglaltakat kell érteni.”
A Javaslat 50. §-a szerint:
Az Mmtv. a következő 38/F. §-sal egészül ki:
„38/F. § (1) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény által megállapított 1. § (2) bekezdés 4. pontjában foglalt rendelkezést a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása iránt 2016. május 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás 2016. április 30-án a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, az ellátást 2016. május 1-jétől kell továbbfolyósítani. Ha a rehabilitációs pénzbeli ellátás a 2016. április 30-áig hatályos rendelkezések alapján a keresőtevékenységre vagy a közfoglalkoztatásra tekintettel szünetel, a 2016. április 30-án hatályos 7. § (4a) bekezdését a továbbiakban is alkalmazni kell.
(3) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény által megállapított 9. § és 12. § rendelkezéseit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapítása vagy felülvizsgálata iránt 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(4) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2016. április 30-át követően szerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
(5) Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény által megállapított 20. §-t a 2016. április 30-át követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

Kappel Katalin
munka- és szervezetpzichológus
a szakértő rovatát itt találják