Jövőre 98 ezer forint lesz a minimálbér
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA minimálbér az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban - erről állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek.
A VKF plenáris ülésén részt vett Orbán Viktor kormányfő, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár, valamint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Czomba Sándor az MTI-nek az egyeztetést rendkívül konstruktívnak nevezte, és jelezte: a kormánynak a minimálbér kihirdetése előtt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal is konzultálnia kell; ez nemsokára esedékes.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
Arra a kérdésre, hogy melyek ezek az ágazatok, a VOSZ főtitkára közölte: az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben segítené a kormány a béremelést.
Kiemelte: ezekben az ágazatokban mintegy 256 ezer munkavállaló - minimálbéren és szakmunkás minimálbéren foglalkoztatottak egyaránt - bérét érintheti ez az intézkedés. Dávid Ferenc elmondta: a költségvetésnek körülbelül 10 milliárd forintos kiadást jelenthet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.
A VOSZ főtitkára jelezte: a bérajánlás tekintetében nem jutottak megállapodásra a szakszervezetekkel, illetve arról nem is volt szó. Dávid Ferenc úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet. A kormány a tárgyalások során a különböző adatok, számítások rendelkezésre bocsátásával segítette a megállapodást - tette hozzá.
Pataky Péter is kiemelte: a kormány segíti a megállapodást azzal, hogy a munkáltatók által felvetett problémát megoldja, és a nehéz helyzetben lévő ágazatokban támogatja a béremelést. Ennek pontos technikáját majd kidolgozza a kormány - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a szakszervezetek számára fontos volt, hogy minden ágazatban egységesen január elsejétől emelkedjen a minimálbér.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleménye szerint "a megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot". Jelzik: a megállapodás végleges feltételei a héten körvonalazódhatnak a VKF monitoring bizottság következő ülésén. A Munkástanácsok bízik abban, hogy a szakszervezeti javaslatok figyelembevételével a hét második felében sikeresen lezáródnak a minimálbér-tárgyalások - teszik hozzá.
Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.
Czomba Sándor az MTI-nek az egyeztetést rendkívül konstruktívnak nevezte, és jelezte: a kormánynak a minimálbér kihirdetése előtt a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal is konzultálnia kell; ez nemsokára esedékes.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára hangsúlyozta: az egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
Arra a kérdésre, hogy melyek ezek az ágazatok, a VOSZ főtitkára közölte: az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben segítené a kormány a béremelést.
Kiemelte: ezekben az ágazatokban mintegy 256 ezer munkavállaló - minimálbéren és szakmunkás minimálbéren foglalkoztatottak egyaránt - bérét érintheti ez az intézkedés. Dávid Ferenc elmondta: a költségvetésnek körülbelül 10 milliárd forintos kiadást jelenthet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.
A VOSZ főtitkára jelezte: a bérajánlás tekintetében nem jutottak megállapodásra a szakszervezetekkel, illetve arról nem is volt szó. Dávid Ferenc úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet. A kormány a tárgyalások során a különböző adatok, számítások rendelkezésre bocsátásával segítette a megállapodást - tette hozzá.
Pataky Péter is kiemelte: a kormány segíti a megállapodást azzal, hogy a munkáltatók által felvetett problémát megoldja, és a nehéz helyzetben lévő ágazatokban támogatja a béremelést. Ennek pontos technikáját majd kidolgozza a kormány - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, a szakszervezetek számára fontos volt, hogy minden ágazatban egységesen január elsejétől emelkedjen a minimálbér.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége közleménye szerint "a megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot". Jelzik: a megállapodás végleges feltételei a héten körvonalazódhatnak a VKF monitoring bizottság következő ülésén. A Munkástanácsok bízik abban, hogy a szakszervezeti javaslatok figyelembevételével a hét második felében sikeresen lezáródnak a minimálbér-tárgyalások - teszik hozzá.
Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?