Megjelent: 11 éve

Kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből, aki a magánpénztárnál marad

Matolcsy György tegnap bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, és erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés.

December 31-ig kell dönteni az átlépésről, ha ez megtörténik, február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz. Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".

A nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe.

A kormány által benyújtandó törvénycsomag vitája várhatóan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, hogy milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György. Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során, az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulék befizetést.

Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az infláció feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, azok a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-100-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak.

Nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd.

Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.

Szijjártó Péter szóvivő kijelentette: megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.


A pénztárszövetség szerint zsarolásba kezdett a kormány



A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.

Matolcsy György bejelentéséről egy, az éppen abban az időben zajlott öngondoskodásról rendezett konferencián Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára úgy fogalmazott: ez nem választás, han
Mennyire bízunk az állami nyugdíjban?
Az elmúlt három évben tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok több mint 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz - derült ki az AVIVA Életbiztosító felméréséből. Csökkent azoknak az aránya is, akik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról. A lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is félre tudni tenni nyugdíj céljára, mint eddig. Egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít.
em kényszerítés. Előadásában Juhász Istvánné a kormánypárt korábbi megnyilatkozását idézte, amely szerint nem engedik, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Az előadó számokkal bizonyította, hogy ezek a pénztárak betöltik a funkciójukat.

A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát. Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak - 5,9 százalékos infláció mellett - a klasszikus portfólióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság - ismertette.

Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese úgy véli, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása növeli a tranzakciós költséget. Ez pedig nem növeli a közjót, és nem támogatja az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet.

Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke bemutatta, hogy a megtakarításokon belül a biztosítási jellegűek 26,3 százalékot tesznek ki Magyarországon. Ugyanez az arány az euróövezet országaiban 29,8 százalék. Ha felszámolják a magánnyugdíjpénztárakat tovább romlik az arány - mutatott rá.


Három beadvánnyal fordult a Stabilitás az Alkotmánybírósághoz



1. A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.

2. A Stabilitás Pénztárszövetség megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell - áll a közleményben.

Juhász Istvánné főtitkár szerint a törvény, valamint az általa módosított rendelkezések ebben formájukban egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. Az utóbbi esetben - álláspontja szerint - a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ennek a kényszerhelyzetnek a létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a kormány 3 millió pénztártag emberi méltóságát sérti.

3. A Stabilitás Pénztárszövetség úgy ítéli meg: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magánnyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, ami nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti a pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogát, annak ellentételezés nélküli korlátozását eredményezi.

A tulajdonjog ellentételezés nélküli korlátozása elvonja a pénztártagok egyéni cselekvési autonómiájának anyagi alapját, ezen keresztül korlátozza magát a cselekvési autonómiát. Mindez sérti a pénztártagoknak és családtagjaiknak az Alkotmány által védett emberi méltóságát.


Kolláth György alkotmányjogász a nyugdíjrendszer átalakításáról



Kolláth György szerint a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Az alkotmányjogász a Népszabadságnak és a Világgazdaságnak nyilatkozott.

Kolláth György a Népszabadságnak azt mondta: a javaslatot az alkotmánybírák által alkalmazott szükségességi és arányossági teszt alapján lehet vizsgálni, ám egy ilyen lépést nem lehet sem elkerülhetetlennek, sem arányosnak minősíteni.

Az alkotmányjogász szerint a gazdaság helyzete a magán-nyugdíjpénztári tagokkal szembeni súlyos diszkriminációt bizonyosan nem indokolja, és a foglalkoztatottak által választható nyugellátási formák (az állami alap és a magánpénztárak) efféle megkülönböztetése sem magyarázható.

Nincs olyan alkotmányos elv, amelyre ilyen intézkedést alapozni lehetne, ami szerinte nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét - mondta.

Kolláth György úgy látja, hogy a tulajdonhoz fűződő jogot nem iktatták ki az alaptörvényből, itt pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik. Államosítani éppen lehetne - teszi hozzá -, de csak teljes és azonnali kártalanítás mellett, amelynek a várható hozamokra is ki kellene terjednie.

A Világgazdaságnak azt mondta: "a tegnapi bejelentés rendkívül szélsőséges, már nemcsak az eddig is gondokat okozó tulajdonjog aggályokat veti fel, hanem alanyi jogoktól fosztja meg a munkavállalók egy részét". Hozzátette: Magyarországon alanyi jognak minősül a nyugdíjellátás, ami bíróság előtt kikényszeríthető.


Mi garantálhatja, hogy biztosan legyen nyugdíjunk?



A magánnyugdíjpénztár csak részleges megoldás a nyugdíjra, az önfenntartó képesség megőrzése - a népességfogyás megállítása - ennél fontosabb, hiszen a következő generáció befizetéseiből lesz az előző nyugdíja - mondta Borókai Gábor a Heti Válasz főszerkesztője a lap és a Figyelő által rendezett konferencián szerdán Budapesten.

Gál Róbert a TÁRKI vezető kutatója egy példán keresztül mutatta be az általa "gyermekességi adónak" nevezett gyakorlatot, azt mondta: az a nő, aki öt gyereket nevelt fel, és hátramaradt a munkahelyi ranglétrán, alacsony nyugdíjat kap, míg aki nem szült, magas nyugdíjat élvezhet az előző kárára. A magas nyugdíjat ugyanis az öt gyerek állítja elő.

A tervezett gyermekvállalásnál 30 százalékkal alacsonyabb a megszületett gyermekek száma - ismertette Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. Kitért arra is, hogy a gyes és a gyed idén májusi szigorítása miatt minden hónapban 11 százalékkal kevesebb gyerek születik mint tavaly. Így a múlt évi 99.966 helyett idén várhatóan csak 88.800 gyerek születik Magyarországon.

MTI/Világgazdaság/Híradó
  • 2021.07.31Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.10 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A vállalkozások egytizedének okoz nehézséget a pénzügyi kötelezettség teljesítése

A vállalkozások harmada legfeljebb 2 hónapra elegendő saját tartalékkal rendelkezik - közölte az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet. Teljes cikk

Augusztus közepéig lehet jelentkezni a kerékpárosbarát pályázatokra

Jelenleg 16 cég vagy intézmény viselheti a kerékpárosbarát munkahely címet. Teljes cikk

ITM: jelentős források és megújult szolgáltatások a vállalkozásfejlesztésben

György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár többek között a vállalkozói információs portálról (Vali) is beszélt. Teljes cikk