Megjelent: 9 éve

Kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből, aki a magánpénztárnál marad

Matolcsy György tegnap bejelentette: aki a (korábbi) kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerben marad, és erről nyilatkozik, az a jövőben a munkaadója által befizetett 24 százalékos nyugdíj-járulék utáni összegből, azaz a 70 százalékot kitevő szolidaritási nyugdíj jogosultságból már nem részesedik, csak az önmaga, azaz a munkavállalók által fizetendő 10 százalékos járulék lesz a számláján.

Ezenkívül a számláján jóváírják annak a 14 hónapnak a járulékát is, amelyet 2010. október-2011. december között nem utal át a magánnyugdíjpénztárba a költségvetés.

December 31-ig kell dönteni az átlépésről, ha ez megtörténik, február 1-jétől visszaáramlik az összes befizetésük az állami rendszerbe, és ebben az esetben a tag magával hozza a számláját, ami egyéni számlára kerül" - magyarázta a miniszter. Hozzátette, hogy ez a számla, akárcsak az állami nyugdíjnál, a házastárs részére örökölhető lesz. Magyarázatként hozzáfűzte: "aki a már nem kötelező magánnyugdíjpénztárban marad, az kiszerződik az állami nyugdíjrendszerből".

A nyugdíjmentő törvénycsomagra a miniszter szerint azért van szükség, mert 2011-ben az állam által kifizetendő, közel 3 ezer milliárd forint összegű nyugdíj 30 százalékára, 900 milliárdra nincs fedezet a nyugdíjkasszában, ugyanis ennyivel kevesebb nyugdíjjárulék érkezik be a társadalombiztosítás nyugdíj pillérébe.

A kormány által benyújtandó törvénycsomag vitája várhatóan december 15-én lezárul, és ezután a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 45 napjuk lesz annak eldöntésére, hogy milyen nyugdíjrendszerbe tartozzanak - jelezte Matolcsy György. Matolcsy György utalt arra is, hogy a nyugdíjrendszer reformlépései során, az állami nyugdíjrendszerben lévők számláján nyilvántartják majd a 10 százalékos munkavállalói járulék befizetést.

Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akik visszatérnek az állami rendszerbe, és az elmúlt években az infláció feletti hozamuk jelent meg a számlájukon, azok a többletet vagy készpénzben vehetik fel, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Az így felgyülemlett összeg 80-100-120 milliárd forint lehet. Azok a tagok, akiknek munkaadója 8 százaléknál többet utalt át a magán-nyugdíjpénztárba, a 8 százalékon felüli összeget is felvehetik, vagy önkéntes pénztári számlán helyezhetik el. Azok a magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek hozama elmaradt az inflációtól, számlájukon az infláció erejéig jóváírást kapnak.

Nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alapba kerül az az összeg, amely a magán-nyugdíjpénztári tagok visszatérésekor visszaáramlik a költségvetésbe, amiről a törvénycsomag rendelkezik majd.

Matolcsy György bejelentette azt is, hogy a magán-nyugdíjpénztárak 2012 januárjától költségként a vagyon 0,9 százalékát számolhatják el (jelenleg a költségszint 4,5 százalék), ugyanis ekkora költséggel dolgozik az állami nyugdíjrendszer, vagyonkezelési díjként a kezelt vagyon 0,2 százaléka számolható el, ahogy a nyugat-európai önkéntes pénztáraknál szokásos.

Szijjártó Péter szóvivő kijelentette: megmentik a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját is, ugyanis kimondják: a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetéseket lehet majd eszközölni.

A pénztárszövetség szerint zsarolásba kezdett a kormány

A Stabilitás példa nélkülinek nevezi, hogy az ország egyharmadát, több mint 3 millió embert "nyíltan megfenyegessen a kormányzó többség". A szervezet elnöke, Bába Julianna szerint a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, a nyílt zsarolás ellenére se lépjen vissza senki az állami rendszerbe.

Matolcsy György bejelentéséről egy, az éppen abban az időben zajlott öngondoskodásról rendezett konferencián Juhász Istvánné a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára úgy fogalmazott: ez nem választás, han
Mennyire bízunk az állami nyugdíjban?
Az elmúlt három évben tovább nőtt azoknak az aránya, akik nem bíznak az állami nyugdíjban: a magyarok több mint 80 százaléka nem számít arra, hogy majdani nyugdíja elegendő lesz a létfenntartáshoz - derült ki az AVIVA Életbiztosító felméréséből. Csökkent azoknak az aránya is, akik szerint egyedül az állam felelőssége, hogy gondoskodjon a nyugdíjasokról. A lakosság nagyobb része úgy látja, hogy a következő 12 hónapban ugyanannyit, vagy még többet is félre tudni tenni nyugdíj céljára, mint eddig. Egyharmaduk azonban nyugdíjcélú megtakarítási ütemének csökkenésére számít.
em kényszerítés. Előadásában Juhász Istvánné a kormánypárt korábbi megnyilatkozását idézte, amely szerint nem engedik, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszer megtakarításai veszélybe kerüljenek. Az előadó számokkal bizonyította, hogy ezek a pénztárak betöltik a funkciójukat.

A 3 millió pénztártag által eddig felhalmozott 3 ezer milliárd forint ma már meghaladta a GDP 10 százalékát. Az átlagos megtakarítás idén már elérte a tagonkénti 986 ezer forintot. Az elmúlt 10 évben a pénztárak - 5,9 százalékos infláció mellett - a klasszikus portfólióban 7,07 százalék, a kiegyensúlyozottban 6,61, míg a növekedésiben 5,74 százalékos átlagos hozamot értek el. A legutóbbi a legkockázatosabb, így azt érintette legérzékenyebben a válság - ismertette.

Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató helyettese úgy véli, hogy a megtakarítási szabályok gyakori változása növeli a tranzakciós költséget. Ez pedig nem növeli a közjót, és nem támogatja az öngondoskodást - hívta fel a figyelmet.

Vízkeleti Sándor, a BAMOSZ elnöke bemutatta, hogy a megtakarításokon belül a biztosítási jellegűek 26,3 százalékot tesznek ki Magyarországon. Ugyanez az arány az euróövezet országaiban 29,8 százalék. Ha felszámolják a magánnyugdíjpénztárakat tovább romlik az arány - mutatott rá.

Három beadvánnyal fordult a Stabilitás az Alkotmánybírósághoz

1. A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény - mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé - a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.

2. A Stabilitás Pénztárszövetség megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell - áll a közleményben.

Juhász Istvánné főtitkár szerint a törvény, valamint az általa módosított rendelkezések ebben formájukban egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. Az utóbbi esetben - álláspontja szerint - a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Ennek a kényszerhelyzetnek a létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a kormány 3 millió pénztártag emberi méltóságát sérti.

3. A Stabilitás Pénztárszövetség úgy ítéli meg: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magánnyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, ami nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti a pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogát, annak ellentételezés nélküli korlátozását eredményezi.

A tulajdonjog ellentételezés nélküli korlátozása elvonja a pénztártagok egyéni cselekvési autonómiájának anyagi alapját, ezen keresztül korlátozza magát a cselekvési autonómiát. Mindez sérti a pénztártagoknak és családtagjaiknak az Alkotmány által védett emberi méltóságát.

Kolláth György alkotmányjogász a nyugdíjrendszer átalakításáról

Kolláth György szerint a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Az alkotmányjogász a Népszabadságnak és a Világgazdaságnak nyilatkozott.

Kolláth György a Népszabadságnak azt mondta: a javaslatot az alkotmánybírák által alkalmazott szükségességi és arányossági teszt alapján lehet vizsgálni, ám egy ilyen lépést nem lehet sem elkerülhetetlennek, sem arányosnak minősíteni.

Az alkotmányjogász szerint a gazdaság helyzete a magán-nyugdíjpénztári tagokkal szembeni súlyos diszkriminációt bizonyosan nem indokolja, és a foglalkoztatottak által választható nyugellátási formák (az állami alap és a magánpénztárak) efféle megkülönböztetése sem magyarázható.

Nincs olyan alkotmányos elv, amelyre ilyen intézkedést alapozni lehetne, ami szerinte nem más, mint büntetés: aki nem a kormány szándékai szerint cselekszik, az elveszíti a munkáltatói járulék alapján amúgy alanyi jogon járó nyugellátása nagyobb részét - mondta.

Kolláth György úgy látja, hogy a tulajdonhoz fűződő jogot nem iktatták ki az alaptörvényből, itt pedig egyfajta államosítási kísérlet folyik. Államosítani éppen lehetne - teszi hozzá -, de csak teljes és azonnali kártalanítás mellett, amelynek a várható hozamokra is ki kellene terjednie.

A Világgazdaságnak azt mondta: "a tegnapi bejelentés rendkívül szélsőséges, már nemcsak az eddig is gondokat okozó tulajdonjog aggályokat veti fel, hanem alanyi jogoktól fosztja meg a munkavállalók egy részét". Hozzátette: Magyarországon alanyi jognak minősül a nyugdíjellátás, ami bíróság előtt kikényszeríthető.

Mi garantálhatja, hogy biztosan legyen nyugdíjunk?

A magánnyugdíjpénztár csak részleges megoldás a nyugdíjra, az önfenntartó képesség megőrzése - a népességfogyás megállítása - ennél fontosabb, hiszen a következő generáció befizetéseiből lesz az előző nyugdíja - mondta Borókai Gábor a Heti Válasz főszerkesztője a lap és a Figyelő által rendezett konferencián szerdán Budapesten.

Gál Róbert a TÁRKI vezető kutatója egy példán keresztül mutatta be az általa "gyermekességi adónak" nevezett gyakorlatot, azt mondta: az a nő, aki öt gyereket nevelt fel, és hátramaradt a munkahelyi ranglétrán, alacsony nyugdíjat kap, míg aki nem szült, magas nyugdíjat élvezhet az előző kárára. A magas nyugdíjat ugyanis az öt gyerek állítja elő.

A tervezett gyermekvállalásnál 30 százalékkal alacsonyabb a megszületett gyermekek száma - ismertette Vukovich Gabriella a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke. Kitért arra is, hogy a gyes és a gyed idén májusi szigorítása miatt minden hónapban 11 százalékkal kevesebb gyerek születik mint tavaly. Így a múlt évi 99.966 helyett idén várhatóan csak 88.800 gyerek születik Magyarországon.

MTI/Világgazdaság/Híradó
  • 2020.03.207 Skills for Assertiveness_Egy napos nyelvi tréning A tréning nap 100%-ban gyakorlati feladatokra és a tapasztalati tanulásra épül. Egyedülálló alkalom, hogy az idegen nyelvi tudást felszínre hozzuk, gyakoroljuk, hasznos panel kifejezéseket rögzítsünk a folyékony és magabiztos megszólaláshoz Részletek Jegyek
  • 2020.03.31Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Több millió forintos fizetésekkel csábítják külföldre a magyar orvosokat

Az álláshirdetések szerint Svájcban havi 4,7 millió forintot is megkereshet egy orvos. Teljes cikk

100 ezer forintos adókedvezményt vehetnek igénybe a krónikus betegek

Havi 8050 forintos adókedvezmény jár a krónikus betegségben szenvedőknek - mondta Bajusz Dániel ügyvéd. Teljes cikk

A közszolgáltató cégek ultimátumot adtak a kormánynak, sztrájk is jöhet

A közszolgáltató cégek szakszervezetei sztrájkra is készek, ha nem kezdődnek el a bértárgyalások - írja a Népszava. Teljes cikk